Az afta rizikófaktorai

A fájdalmas szájüregi fekélyek kialakulásának oka mai napig nem teljesen tisztázott. Jelen tudományos vélemények alapján tudjuk róla, hogy önmagában is kialakulhat, bizonyos provokáló tényezők hatására egészséges egyénekben is megjelenhet, de egyéb, súlyos szisztémás betegség kísérője is lehet. Tudni kell azonban, hogy nem fertőző és semmilyen érintkezés formájában nem vihető át másik egyénre.

Mi állhat az afta kialakulásának hátterében az eddigi vizsgálatok szerint?

Aftás panaszok esetén az immunrendszer T-limfocitáinak működése figyelhető meg válaszreakcióként a különféle kiváltó faktorokra. Nem találtak viszont összefüggést más autoimmun betegséggel, vagy autoantitest jelenlétével sem, tehát a mechanizmus nem a „hagyományos” autoimmunitás hatására alakul ki. Feltehetően rosszul szabályozott immunválasz mellett a szájnyálkahártya védőfunkciójának csökkenése és egy fokozott antigénekre adott érzékenység is szerepet játszhat a kialakulásban. Egy-egy embernél ezen tényezők változó arányú jelenléte vezethet az afta kialakulásához, de gyakran megeshet, hogy ugyanazon egyénben eltérő okok miatt alakulnak ki a panaszok.

Ez is érdekelheti Az afta típusai

Szakirodalmi adatok alapján megfigyelhető a családi halmozódás, ami genetikai hajlamot is feltételez. Több öröklődő antigén jelenlétét próbálták összefüggésbe hozni az afta kialakulásával, de egyértelmű válasz egyelőre nincsen a kérdésre. Mindenesetre, akinek a családjában előfordul(t) afta, az gyakrabban szenvedhet tőle. Az immunrendszer szerepe mellett szól, hogy az azt gyengítő betegség vagy lelki megterhelés, esetleg stressz (pl. vizsgadrukk) esetén is gyakoribb tünet az afta.

A szájnyálkahártya védőfunkciójának sérülése is elősegíti az afta kialakulását. Helyi sérüléseknél (pl.: ételmaradék okozta seb, harapás okozta hámhiány, fog okozta sérülés, rossz szokás, mint az ajkak harapdálása, elégtelen szájhigiénia) a nem ép nyálkahártya hajlamosíthat az afta megjelenésére.

Erős dohányosok viszont ritkábban szenvednek afta miatt, valószínű a káros anyagok elősegítik a nyálkahártya megvastagodását (keratinizációját). Fontos viszont megjegyezni, hogy akkor, amikor korábban dohányzó szájüregében afta alakul ki, a dohányzás újrakezdése nem javítja a tüneteket, illetve nem előzi meg a kialakulását. A védőfunkció csökkenésében ugyanúgy, mint az immunfolyamatok súlyosbodásában szerepe van a stressznek, illetve hormonális változásoknak is.

A leggyakoribb és napi rendszerességgel előforduló kiváltó tényezők:

• stressz,
• vizsgadrukk,
• alváshiány,
• vitaminhiány,
• fizikai vagy lelki trauma,
• allergiás folyamatok
• hormonváltozások (elsősorban nőknél, illetve gyakran serdülőknél),
• vírusfertőzések,
• baktériumok egyéb mikroorganizmusok okozta fertőzések

Az aftát kiváltó tényező eliminálása vagy megszűnése gyakran megoldja az aftás panaszokat is, illetve az azt kiváltó ok elkerülése csökkenti az ismétlődések gyakoriságát.

A bizonyos antigénre adott érzékenység okozta afta kialakulásában elsősorban bizonyos ételekre megjelenő érzékenység, vagy allergia állhat a háttérben (pl.: mogyoró, szemes gyümölcsök), de szénsavas italok vagy fűszeres ételek is okozhatnak aftát.

Több olyan szisztémás betegség is ismert, melynek velejárója lehet az afta is:

• gyulladásos bélbetegségek (colitis, colitis ulcerosa, Crohn-betegség),
• felszívódási zavarok,
• operált gyomor,
• kezeletlen vagy fel nem ismert cöliákia,
• vas-, vitamin- vagy tápanyaghiány (pl.: B₁₂-vitaminé vagy folsavé),
• reaktív arthritis,
• Behcet-kór (szájnyálkahártya- és genitális fekélyek, iritis, arthritis, gyulladt csomók a vénák falában és a bőrben (erythema nodosum)
• súlyos immunhiányos állapotok (kemoterápiás kezelés, immunmoduláló kezelés, sugárkezelés, HIV-fertőzés).

Ezeknél a betegségeknél gyakrabban nagyobb fekély alakul ki, a tünetek súlyosabbak, elhúzódóan jelentkeznek és a fellángolások gyakran összefolynak. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelése segít az afta gyógyulásában is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus