Ajakherpesz vagy afta?

Korábban hosszú időn át az afta megjelenését is herpeszvírus-fertőzésnek tekintették. Mára ez a nézet megdőlt, ismert az etiológiai különbség a két betegség között. Míg az ajakherpeszt valóban a herpeszvírus okozza, az afta kialakulásában több tényező is szerepet játszik, azonban nem vírus váltja ki a tüneteit. Melyek a legfőbb különbségek?

A kiváltó okok közötti különbségek

Az afta hátterében gyakran nincs különösebb ok, egészséges egyénekben is kialakul, leggyakrabban hormonváltozás, stressz vagy valamilyen testi, lelki trauma hatására. Sokszor allergia, vitamin- vagy tápanyaghiány (pl. vashiány) áll a hátterében, de akár betegségekhez társultan is előfordul.

Bővebben Amikor az afta valamilyen betegség kísérőtünete

Az ajakherpesz okozója a leggyakrabban a HSV1 (herpes simplex vírus 1), ritkán a HSV2, ami elsősorban genitális herpeszt okoz. Egészséges egyénben a fenti provokáló tényezők hatására kialakulhat a lappangó herpeszfertőzés.

Fertőz vagy sem?

A betegségek terjedését tekintve, az aftáról bebizonyosodott, hogy nem fertőző betegség, nem terjed kontaktussal, míg a herpesz igen (pl.: közös pohár, közös törölköző használatával, nemi érintkezés útján, de még puszival, csókkal is).

A herpeszvírus a lakosság közel 90%-ában megbújva, az idegekben van jelen. Az átfertőződés még gyermekkorban történik, és csak bizonyos stresszfaktorok, fertőzések, betegségek (akár ugyanazok, mint az aftánál), amik az immunrendszer legyengülését okozzák, eredményezik a herpesz kiújulását.

Hol jelenik meg?

Lokalizációját tekintve mindkettő a szájnyálkahártyát érinti, de a nyelven, szájpadláson is előfordulhat. A herpesz az ajkakon is, ez a leggyakoribb előfordulási helye, ezzel szemben az afta leginkább a szájüregben okoz panaszokat. Ritkább esetben mindkettő érintheti a nemi szerveket, de ilyenkor más betegségre vagy HSV2 fertőzésre kell elsősorban gondolni.

Figyelmeztető jelek: afta vagy herpesz?

Tünetei között a legfontosabb különbség a hólyagképződés, mely csak a herpeszre jellemző, az aftára nem. Van ugyan az aftának egy igen ritka, herpesszerű megjelenése, de hólyagok ekkor sem képződnek. Mindkét eltérés fájdalommal jár, mely enyhétől a szinte elviselhetetlenig fokozódhat, nehezítve az étkezést, folyadékfogyasztást, rágást és beszédet is. Komplikált esetben mindkét eltérésnél előfordulhat felülfertőződés is.

Mind a herpesz, mind pedig az afta napokig vagy hetekig is fennállhat, 7-10 nap is lehet a gyógyulási idő, azonban közös jellemzőjük, hogy maguktól is szűnnek. A provokáló tényezők hatására vagy meglévő hajlam esetén évente többször is kiújulhatnak.

Hogyan dönthető el, hogy melyik esettel állunk szemben?

Diagnózisa alapvetően fizikális vizsgálaton alapul, a hólyag megléte könnyen eldönthetővé teheti a kérdést. Súlyos, vagy elhúzódó esetben, társuló panaszok meglétekor, vagy ha az eltérés gyakran ismétlődik, esetleg egybe is folyik megjelenése, ki kell zárni az egyéb szisztémás betegségeket. Mindkettő társulhat vérképzőszervi betegségekhez, immunrendszeri zavarokhoz, leromlott fizikai állapothoz, visszatérő fertőzésekhez, sorvasztó betegségekhez (pl.: daganat, krónikus betegség, HIV-fertőzés), továbbá gasztrointesztinális betegségekhez is.

Mit tehetünk a tünetek észlelésekor?

Kezelését tekintve az aftánál a provokáló tényezők eliminálása után tüneti, helyi fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő alkalmazása szükséges, emellett fertőtlenítő ecsetelés, krém, súlyos esetben szájon át adandó gyógyszerek, felülfertőződésnél pedig antibiotikum lehet a terápia része. Az ajakherpesz kezelésénél a legfontosabb az antivirális kezelés, helyileg (pl. krém), súlyos esetben szájon át szedhető formában.

Mindkét eltérés gyógyulása akár 7-10 napig tarthat, ám magától is gyógyulnak, és nem hagynak heget maguk után.

Ez is érdekelheti A nyelv betegségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus