Fogorvostan-hallgatók: hatással vagyunk a páciensekre

Fülöp Zsanett, végzős fogorvostan-hallgató a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán, amely idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A hallgató államvizsga előtt áll, és a folytatáson gondolkodik, ha minden igaz, a szájsebészet felé veszi az irányt.

A Fogorvostudományi Kar 2003-as alapítása óta háromszorosára nőtt a hallgatók száma, jelenleg csaknem 700 magyar és külföldi hallgató vesz részt a Debreceni Egyetem világszínvonalú fogorvosképzésében. Az első két év az elméleti tárgyakra fókuszál, majd harmadévtől gyakorlati órák is vannak, ahogyan Fülöp Zsanett ötödéves fogorvostan-hallgató elmesélte, fantomokon tesztelik a tudásukat, és élesben, azaz betegeken csak a negyedik évtől gyakorolnak. Akkor hetente egyszer fogadják a pácienseket, akik az egyetemről, az ismerősök közül, illetve az ambulanciáról érkezők közül kerülnek ki. Emellett úgynevezett szakmaspecifikus gyakorlati órákra is járnak.

„Ötödévesként már hetente kétszer van gyakorlati óránk, illetve egyszer szakmaspecifikus gyakorlatunk, például gyermekfogászaton vagy szájsebészeten. Téves az az elképzelés, hogy a hallgatók egymást kezelik, erre ritkán van lehetőség” – avat be Zsanett, aki hasznosnak tartja, hogy külföldi hallgatókkal közösen, 4-5 fős kiscsoportokban gyakorolhatnak, délelőtt kezelnek, délután pedig asszisztálnak. A szakmai nyelv elsajátítására jelenleg így van módunk – teszi hozzá.

Mit hoz a jövő?

Az államvizsga után, a diploma megszerzését követően rezidensképzésre jelentkezik, a tervek szerint Budapestre. Elgondolkodott azon is, hogy külföldi tanulmányútra megy, Németországba, Franciaországba vagy Svájcba. Volt lehetősége két hetet eltölteni Tajvanon, ahol azt tapasztalta, hogy nem sokban különbözik a fogászat technológiája a magyarokétól, pedig azt gondolta, ott minden, így ez a terület is fejlettebb.

A szájsebészet a szíve csücske, mert érdekesnek tartja a műtéti beavatkozásokat, de mint mondja, egy fogorvosnak minden területhez értenie kell. Kevesen gondolnák, de számos területe van a fogászatnak. Rohamos fejlődésnek indult például a digitális fogászat, amelyről Zsanették is tanultak, a digitális képalkotó eszközök használatával az arcról, a koponyáról pontos diagnózist lehet felállítani, 3D nyomtató segítségével pedig megtervezhető a fogpótlás, kiiktatva olyan, a betegnek kellemetlen állomást, mint a lenyomat készítése.

Rosszak a fogaink!

„Tapasztaljuk a gyakorlati képzésen, a hozzánk forduló betegek esetében, hogy nagyon rosszak nem csak az idősek, hanem bizony a fiatalok fogai is, találkozunk foghiányos harminc-negyvenévesekkel is” – mondja a hallgató, aki azért biztató jelként hozzáteszi: „úgy érzem, hatással vagyunk a hozzánk forduló betegekre, hiszen az akár több hétig is eltartó kezelés után belátja a páciens: érdemes betartani a szájhigiéniát: rendszeresen és alaposan fogat mosni, szájöblögetőt, fogselymet használni, időben lecserélni a fogkefét, és évente kétszer eljárni a szűrővizsgálatokra, akár hozzánk, a klinikára, mert mindig van arra lehetőség, hogy betegeket fogadjunk”.

A betegek általában rossz szájhigiénével rendelkeznek, és előrehaladott stádiumban érkeznek a fogorvosi vizsgálatra.

Azt már a március 20-i Egészséges Száj Napjához kapcsolódóan mondta dr. Varga István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Fog orvostudományi Kar általános dékánhelyettese, a Parodonotológiai Tanszék vezetője, hogy a nem megfelelő szájhigiéné esetén az ínygyulladás minden életkorban előfordulhat, de még nem jár a rögzítő szövetek visszafordíthatatlan károsodásával. A lepedék megfelelő eltávolítása – helyes szájápolás, a fogkő rendszeres eltávolítása, a fogselyem és szájöblítők használata – után az íngyulladás visszafejlődik. A tüneteket, az ínyszél duzzanatát és a fogmosáskor jelentkező ínyvérzést viszont a legtöbb beteg nem tartja nagy problémának, pedig a tartósan fennálló kezeletlen ínygyulladás fogágygyulladás kialakulásához vezethet. Ez már a fogágy vissza nem fordítható károsodásával jár együtt. Súlyosabb esetben a fogak mozgathatóvá válnak, elmozdulhatnak eredeti helyzetükhöz képest, az íny visszahúzódhat és spontán fogelvesztés is előfordulhat. Ilyenkor sebészi beavatkozásokra, például irányított szövetregenerációs és ínykorrekciós műtétekre lehet szükség.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró