Ezzel ártanak fogaiknak a legtöbben, nap mint nap
frissítve:
A fogvesztés az esetek 80 százalékában megelőzhető volna, csupán 10-20 százalék azok aránya, akiknél genetikai ok (is) állhat a háttérben. Mindenkire egységesen veszélyt jelentő tényező a rossz szájhigiéné, a rosszul berögzült szokások, a rendszeres fogorvosi vizit elmulasztása. Dr. Bartha Károly a Semmelweis Egyetem online előadásán hívta fel a figyelmet a leggyakoribb hiányosságokra, tévhitekre.
A fogvesztés okai között szerepelhet betegség (a cukorbetegség, a reumatoid artritisz), az életkor (a 35 felett jelentkező fogágybetegségek miatt), a nem (férfiaknál gyakoribb), ám a legtöbb tényező az életmódban keresendő. A dohányzás például férfiaknál 3,6-szoros, nőknél 2,5-szeres kockázatnövekedést okoz. Egyes fogorvosok dohányos embernek (a várható eredménytelenség miatt), nem is helyeznek be implantátumot.
Az egészségtudatosság mellé megfelelő ismeretre és jó szociális helyzetre is szükség van: a fejlett országokban a szuvas fogak 85%-a az emberek legszegényebb társadalmi rétegbe tartozó 25 százalékának szájában található – mutatják az irodalmi adatok.
Fogápolás és egy kis kémia
Nem sikerült kiirtani a köztudatból azt a tévhitet, hogy az almaevés egyben „természetes” fogmosás. Pedig ez nincs így, ha magas savtartalmú (savanyú) az alma, még a fog ártalmára is lehet.
A fog egészsége védelmében ugyanis csökkenteni kell a savas attakokat – vagyis a száj pH-ját a kritikus 5,5 körüli érték fölött kell tartani. Ha alatta van, akkor a nyál telítetlen oldatként viselkedik, amiben a fogzománc elkezd feloldódni. Tudományosan megalapozott üzenet, hogy csökkentsük cukorfogyasztásunkat, és kerüljük a magas só-, illetve zsírtartalmú ételeket.
A fogászati egészséghez elengedhetetlen a helyes táplálkozás is, a megfelelő fogfejlődés miatt. Kockázatos ugyanakkor a sok gyümölcs, gyümölcslé fogyasztása is, ha magas a savtartalmuk, mert az fogkopást (dentális eróziót) okoz. A citromlé például még a kisőrlők tetejéről is lemarja a fogzománcot. Ha közvetlenül fogyasztása után mosnánk fogat, a kefe ledörzsölné a felpuhult zománcot. Ezért jelölt ideje van – a nagyon pontosan végzendő – fogtisztításnak.
A skandináv kísérlet |
| A plakkok, a fogínygyulladás (gingivitis), a fogszuvasodás (caries) kialakulását jelentősen csökkenti a professzionális tisztítás, amit az ún. skandináv modellben vizsgáltak. A résztvevők egyik csoportjának tagjai mosták a fogukat, ahogy szokták. A többieket kéthetente tanácsokkal látták el, havonta pedig ellenőrizték. Olyan szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport között, hogy a próbát pár hónap után leállították. Tanulság: profi szájhigiénés tisztításra van szükség. |
A fogápolás része a caries elleni fluorid prevenció
A ma érvényes szemlélet, hogy elég, ha az ivóvízzel, illetve a dúsított fogkrémmel jutunk hozzá. Sok a tévhit e téren is – tévedés, hogy a fogszuvasodás fluorid-hiánybetegség. Hamis, mert nincs fluorid szükséglet, tilos tablettában adni a gyereknek.
A 70-es években a 15 év alattiaknak még adták, de 1996-tól kizárólag a rizikópáciensnek, vagyis a mélyszegénységben élőknél szabad ilyen kiegészítést adni, ugyanis krónikus fluorid mérgezés (fluorosis) alakulhat ki miatta. Halálesetet okozott, amikor egy egész flakon fluoridos szájvizet megivott egy kisgyerek.
Alapelv, hogy folyamatosan igen kis mennyiségre van szükség – ezért adagolnak fluoridot az ivóvízhez.
Bővebben A fluorid szerepe a fogak egészségében
Fog-egészség, történelmi távlatból |
| A fogorvos W. D. Miller (1853-1907) volt az első száj-mikrobiológus – utal dr. Bartha Károly a neves szakmai elődre. Az emberi száj mikroorganizmusai című könyvében (1891) arról írt, hogy a száj baktériumai elbontják a cukrot, s a keletkező sav dekalcinálja (a mész kivonásával mészteleníti) a fog kemény szöveteit. „A tiszta fog sose lukad ki” jelszóval a szuvasodás (caries) prevencióját hirdette meg. Jó volt ehhez a korszellem, ekkoriban láttak hozzá a fogkrém kifejlesztéséhez is. Szintén Dr. Miller nevéhez fűződik a góc-keresés. Elvét ma is aktívabban kellene alkalmazni, veti fel dr. Bartha – akárcsak az elmúlt 100 év többi megfigyelésére épülő javaslatot. |
Étkezés utáni fogmosás
A fogápolás fontos tilalma, hogy ne közvetlenül étkezés után történjen. Ha savas anyag (ecet, citromlé) volt az ételben, az feloldotta a fogzománcot, és amíg a zománc nem stabilizálódik, a kefe lesodorhatja.
A savas közeget vízzel kell kiöblíteni a szájból, s ilyenkor az átlagos 40 perc helyett, akár másfél órát várjunk inkább a fogmosással. (Ugyanez az öblögetés vonatkozik a várandósok hányás utáni szájápolására.)
A cél a szájüreg pH értékének helyreállítása. A franciák ezért esznek sajtot étkezés után, erre szolgálhat a rágógumi is, mert serkenti a nyáltermelést, ami segíti az ásványi anyagok visszaépülését. Tehát a rágózás nem helyettesíti és nem is jelenti a fogtisztítást – amúgy se az állkapcsunk ízületei, se a fogak nincsenek felkészülve az állandó rág(óz)ásra.
A fogkefét célszerű 3 havonta cserélni. A gondos fogápoláshoz optimálisan havi 1 tubus fogkrém kell. Ehhez képest a hazai adat: fejenként évi 1,7 kefe és 2,4 tubus fogy.
Bővebben A fogmosás helyes technikája
Magyarázatok a fog és a fogágy betegségeiről
Bizonyos gyógyszerek ínyduzzanatot okoznak. Bétablokkoló szedése mellett gyakoribb az ínygyulladás, ezért magas vérnyomás esetén még gondosabban kell eltávolítani a plakkot – válaszolja Bartha doktor a hipertóniával élő hallgató kérdésére.
A bölcsességfogak gyakran okozzák a fogak torlódását, mégis, azt üzeni a szájsebészeknek, csak indokolt esetben távolítsák el.
Vajon a gyenge kötőszövetnek lehet-e szerepe a fogágy-betegség kialakulásában? E kérdés után újra csak azt halljuk, a baktériumok a ludasok, nem a kötőszövet. Az esetek 80 százalékában segíthet a rendszeres, alapos tisztítás, a fogközöknél pedig a fogselyem használata.
Szóba kerül a fogbél, és esetleges elhalása. Megtudjuk, baleset okozhatja: ha elmozdul a fog, elszakadnak az idegek, elhalhat a fogbél – ami hőre (is) érzékeny. A koronához való előkészítés során az esetek akár 30%-ában elhalhat a fogbél.
Bartha doktor úgy véli, az amalgám tömést csak akkor kell kivenni, ha rossz, nem cél mindenáron kicserélni. Cél viszont arra figyelni, ha várható, hogy a fogászati beavatkozás – akár a fogkő eltávolítás, de a gyökérkezelés mindenképpen – vérzéssel jár és baktérium kerülhet a véráramba, az eljárás antibiotikumos védelem mellett történjen!
A fogfehérítés kérdését Bartha doktor legszívesebben „passzolná”, de elmagyarázza, hogy a fogfehérítéshez tömény hidrogénperoxidot használnak, ami szétmarja a fehérjeburkot is. Ezért a maga részéről, engedményt téve, csak akkor alkalmazza, ha az elszíneződött gyökérkezelt fog szürkeségét kell megszüntetni.
Ami pedig a foghiány pótlását illeti, úgy véli, a rosszul végzett fogpótlással sokat lehet ártani. Mérlegelni kell, hol helyezkedik el az esetleg egyetlen fognyi hiány. Ha elrejthető a világ szeme elől, inkább nem javasol pótlást.
A prevenciós fogászati szakértő összefoglaló tanácsa végül: szokjunk le a nassolásról, a cukorfogyasztás legyen minimális, és mindenki járjon rendszeresen fogászati ellenőrzésre.
Ez is érdekelheti
WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró
