Zsírégetés csodaszerekkel?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
frissítve:

Az étrend-kiegészítők piacán igen nagy a káosz, sajnos sok a nem biztonságos, veszélyes készítmény, nem beszélve az olyan termékekről, amelyekkel igen rövid idő alatt ígérnek csodát. Hogyan tudjuk kiszűrni, hogy melyik készítmény a megbízható? Milyen veszély leselkedhet ránk?

Sok esetben nem tudjuk, mit is vásárolunk. Alapvetően csodát várunk ezektől a szerektől, de sokszor bizony megkérdőjelezhető a hatásuk. A kisebb baj, ha veszélytelen készítményeket adnak el nekünk, nagyon magas áron, bár ebben az esetben is jogos a felháborodásunk. A valódi probléma akkor kezdődik, amikor a bizonytalan eredetű termékek használata akár életveszélyes is lehet, és erről nem is tudunk, mert nem teljes körű a tájékoztatás.

Olyan készítmény nincs, amely a „Csak ülünk a fotelben és magától elégetjük a felesleges zsírt” elven működik – hangsúlyozza az általunk megkérdezett sportorvos. A zsírégetés alkalmazása tulajdonképpen fából vaskarika, ugyanis a cél elérése érdekében mozogni, sportolni kell, nem beszélve a helyes táplálkozásról. A fogyókúra esetében régóta fontos alapelv, hogy nagyobb mértékben a tervezett és rendszeres mozgástól várható változás, kisebb mértékben az étkezés megváltoztatásától lesz eredmény, azaz kettőn áll a vásár.

Mi is az étrend-kiegészítő?

Az európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. Megjelenési formájuk lehet kapszula, pasztilla, tabletta, port/szirupot tartalmazó tasak, folyadékot tartalmazó ampulla, csepegtetős üveg, vagy más hasonló forma, amely por, illetve folyadék kis mennyiségben történő adagolására alkalmas. Nem keverendők össze a normál közfogyasztás céljára szánt vagy a specifikus csoportoknak szánt élelmiszerek egyik csoportjával sem. (Forrás: OGYÉI)

Hatástalan vagy éppen életveszélyes?

Folyamatosan növekszik a gyártók és forgalmazók által bejelentett étrend-kiegészítők száma az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI). A készítményekben megtalálható növények és hatóanyagok száma rendkívül széles és folyamatosan bővül:

  • vitaminok és ásványi anyagok,

  • gyógynövények széles skálája,

  • növényi és állati eredetű hatóanyagok,

  • egyéb élettanilag aktív anyagok (pl. Q10, L-karnitin, koffein, stb.).

Az ide vonatkozó rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve a felhasználható vegyületeiket is meghatározza – olvasható az OGYÉI honlapján.

Piacra kerülhetnek olyan termékek, amelyek összetételük tekintetében egy vagy több komponenst a megengedettnél magasabb dózisban tartalmaznak. Ezek a különböző hatóanyagok függvényében okozhatnak mellékhatásokat, ilyen például az alvászavar, idegesség, szorongás vagy éppen a vitaminfelszívódási probléma. Vannak olyan készítmények, amelyeknek vitatott a hatásmechanizmusuk.

Csak egy példa: a megbízhatatlan forrásból is beszerezhető, fogyasztószerként ajánlott béta-agonista clenbuterol tartalmú termékről – amelyet úgy reklámoznak, hogy izomtömeg-növelő hatása van, illetve fokozza a zsírégetést – nem árt tudni, hogy magasabb vérnyomást és pulzust, kézremegést, fejfájást és akár súlyosabb szívproblémákat képes előidézni. Nem véletlenül szerepel a szer a WADA tiltólistáján, a kínai fiatal sportolók vizsgálatakor a leggyakrabban kimutatott doppingszer a clenbuterol.

És végül: előfordulhatnak olyan összetevők is, amelyek nem is fejtenek ki különösebb hatást, csak a pénztárcánk tartalma fogyatkozik, nem pedig a testsúlyunk.

Mit tanácsol a dietetikus?

Amennyiben étrend-kiegészítőket szeretnénk használni, mindenképpen forduljunk dietetikushoz a személyre (kor, nem, étrend, egészségi állapot, gyógyszerek) szabott alkalmazás érdekében – tanácsolja az általunk megkérdezett dietetikus, idézve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében leírt hasznos információkat, amelyből kiderül: csak nagy, botrányoktól mentes cégek, megbízható eredetű termékeit javasolt megvásárolni.

Csak néhány - eredményesnek tűnő - összetevőt említünk most:

  • L-karnitin (4-N-trimetil-hidroxi-vajsav) - Legfőbb szerepe a zsírsavak elégetésében és a sejtek membránjának védelmében van.
  • Koffein - A koffein fokozza a zsírszövetben elraktározott zsírsavak felszabadulását.
  • Zöld tea - A katekin nevű antioxidáns gyorsítja az anyagcserét és a zsírégetést.
  • Arginin és taurin - Ezek az aminosavak a halakban és a tenger gyümölcseiben találhatóak meg. Elősegítik a zsírsejtek és szövetek zsírtartalékának energiává alakulását.
  • Kömény-, tök- és napraforgómag - Ezek természetes fogyasztószerek, magnéziumban, krómban és vasban gazdagok.

Nem lehet megspórolni a mozgást

A magyar lakosság 80 százaléka nem sportol rendszeresen. Átlagosan naponta 3000 kalóriát felveszünk, ülő foglalkozásnál 500 plusz kalóriánk azonban megmarad naponta, ezt a mennyiséget nem használjuk el, ezzel kellene valamit kezdeni, leginkább leadni. Az ideális testsúlyunk érdekében naponta 1 órát kellene mozognunk, de ez kor és állapotfüggő, nem követelhetünk mindenkitől egyórás kemény edzőtermi munkát. Nem is erről van szó.

A 20-30 éveseknek hetente 7 órát kellene edzeniük, az ennél idősebbek esetében heti egy órával lehet csökkenteni az óraszámot, tehát egy 40 éves hetente 6, egy 50 éves pedig 5 órát mozogjon rendszeresen.

Lényeges kérdés, hogy mit? Lehet sétálni, kocogni, biciklizni, úszni, teniszezni, focizni, kinek, mi a kedvence, nem szükséges ezt az 5-6-7 órát edzőteremben tölteni. Fő a változatosság – véli a sportorvos.

Koplalás helyett tudatos tervezés

Akinek súlyproblémája van és sportol, annak is ennie kell, de nem mindegy, hogy mit, mikor és mennyit. Általánosságban elmondható, hogy minél változatosabban és többféle alapanyag közül kellene választani, lehetőség szerint minél színesebben összeválogatni a tányérunkra kerülő növényi nyersanyagokból, amelyek antioxidánsokban is gazdagok.

Az étrendünk alapját a (nem magas) keményítőtartalmú zöldségek és gyümölcsök, gabonák alkossák, kiegészítve sovány húsokkal, halakkal és sovány tejtermékekkel. Így fedezni tudjuk a szükséges (ajánlott 25-30 g/nap) rostbevitelünket, fehérje-, ásványi- és vitamin szükségletünket. Külön kiemelendő a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás (ha lehet szénsavmentes víz), ami a szervezet fiziológiás működéséhez feltétlen szükséges.

Érdemes a bevásárlás előtt megnézni az adott élelmiszer kalóriaértékét. Léteznek nagyon jó tápanyag- és kalóriatáblázatok, de ehhez is kérhetünk segítséget a dietetikustól. Fontos megjegyezni: enni kell, de csak mértékkel és tudatosan!

A megtévesztésért komoly büntetés jár

Az Európai Uniós szabályozás szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas vagy ilyen tulajdonsága van.

Az étrend-kiegészítőknek meg kell felelniük az általános élelmiszer-címkézési szabályoknak, valamint fel kell tüntetni rajtuk:

  • a termék ajánlott napi fogyasztási mennyiségét;
  • figyelmeztetést, hogy a fogyasztó ne vegyen be az ajánlott napi adagnál többet;
  • nyilatkozatot arról, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott táplálkozást.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Szakértő: Szőke Andrea dietetikus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Fekete István

Dr. Fekete István

Szülész-nőgyógyász, Endokrinológus

Debrecen