Hadjárat a túl zsíros, sós és cukros ételek ellen

Megváltoztak a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások. Kétmillió ember érezheti szeptembertől, hogy kevesebb sót, cukrot tartalmaz a levese vagy a főzeléke. Györki Niké dietetikust, az MDOSZ vezetőségi tagját kérdeztük.

Egész napos étkeztetés esetén egy főnek biztosítandó legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, három adag gabona alapú élelmiszer, amelyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie – olvasható a jogszabályban.

A közétkeztetés étlapján fel kell tüntetni minden étkezés kiszámított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje, szénhidrát- és cukortartalmát, illetve sótartalmát, valamint az allergén összetevőket. Azt hogy megfelel-e a rendelet előírásainak az adott konyha, az illetékes kormányhivatal járás népegészségügyi intézetei ellenőrzik majd.

Mi a célja a rendeletnek és mit várnak tőle a dietetikusok?

A rendelet célja egyebek mellett, hogy ellenőrizhetővé váljon, mi is kerül a tányérra például az óvodákban, az iskolákban vagy a kórházakban. A közétkeztetésben sok olyan ételt adnak a gyermekeknek, amelyek tele vannak hozzáadott cukorral, magas a só- és zsírtartalmuk. Emellett alig tartalmaznak az ételsorok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonaféléket. Példát kellene mutatnunk ezen a téren is. Magyarországon is egyre több a túlsúlyos gyerek, magas vércukorszinttel és vérnyomással, ezt a tendenciát meg kell állítani a felnövekvő generáció érdekében, és valahol el kell kezdeni a változtatást.

Mi üdvözítő a rendeletben? Említene néhány példát?

Az mindenképpen jó, hogy több zöldségnek és gyümölcsnek kell szerepelnie az étlapon, illetve teljes kiőrlésű gabonát is használni kell, valamint 10 napban 2 alkalommal ugyanaz az étel nem fordulhat elő a menzán. Az is üdvözítő, hogy nem lehet mindent kényelmi termékekkel megoldani, olyanokkal legalább is semmi esetre sem, amelyeknek magas a sótartalmuk. Ezen felül az is jó, hogy az allergéneket is jelölni kell majd az étlapon.

A média leginkább azt emelte ki, hogy ősztől eltűnik a só- és cukortartó az asztalról. Láthatóan ennél többről van szó, de hogyan lehet hozzászokni a kevésbé sós és cukros ételekhez?

Ahhoz, hogy átálljunk egy kevésbé sós és édes ízre, nagyjából egy hónapra van szükség, és általában azt szoktuk javasolni, hogy ez fokozatosan történjen, fokozatosan csökkentve a hozzáadott cukrot, illetve sót. Így kíméletesebb. Az viszont, hogy "tegnap még sósan ettem, ma viszont nem", szerintem nehezen járható út. Főleg úgy, hogy otthon - ahonnan az étkezési szokásaikat hozzuk - nem felétlenül fognak ehhez alkalmazkodni, hiszen ott ez nem kötelező.

Amennyiben a szülők nem a kevésbé sós és cukros ételeket részesítik előnyben, akkor benne van a pakliban, hogy a gyerek nem fogja megenni az ételt az oviban vagy az iskolában, esetleg a szülő csomagol majd neki otthonról, vagy egész nap alig eszik valamit a gyerek. Szóval ebből a szempontból elképzelhető, hogy szigorúra sikeredett a rendelet, bár az elérendő cél nagyon is jó. Nehéz a fokozatosságot megvalósítani úgy, hogy nem állhatnak ott minden ebédlőben a táplálkozási szakemberek, hogy figyeljék, ki mennyire sózza az ételt.

Kétmillió gyerekről és felnőttről van szó

A saját, működő főzőkonyhával rendelkező nevelési-oktatási intézményekben, szociális alapszolgáltatásokban, szakosított ellátásokban, illetve a gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekben étkezőket érinti a változás.

• Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.
• Az 1–3 éves korcsoport részére 2,8% vagy 3,6% zsírtartalmú, a 3 év feletti korcsoport részére 1,5% vagy ez alatti zsírtartalmú tej biztosítandó.
• Tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 30%-a, bölcsődei étkeztetés esetén 35%-a származhat zsiradékból.
• A hozzáadott cukortartalom a napi összes energiamennyiség legfeljebb 8%-át teheti ki tíz élelmezési nap átlagában.
• A tálalókonyhán az ételhez só, illetve cukor nem adható.
• Az étkezőasztalon só- és cukortartó nem helyezhető el.
• Édesség önállóan ebédként nem adható.

(Részlet a rendeletből)

WEBBeteg - Tóth András, újságíró