Táplálkozási tények és tévhitek magas vérnyomás esetén

Magas vérnyomással (hipertóniával) rendelkező betegek gyógyító terápiája általában a gyógyszeres kezelés, de emellett szükség van életmódbeli változtatásokra egyaránt, amellyel a rizikófaktorok csökkenthetőek. Ilyen, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorok például az elhízás, az emelkedett vérzsír-értékek, a magas sófogyasztás, illetve a hiányos kálium, magnézium és kalcium bevitel.

Néhány tény és tévhit a magas vérnyomásban szenvedő betegek helyes étrendjéről:

1. „Csökkentenem kell a só fogyasztását, hogy alacsonyabb legyen a vérnyomásom” – tény.

A sóban megtalálható nátrium felelős lehet a magas vérnyomás kialakulásáért. A nátriumszegény diéta elősegíti a vérnyomás alacsony szinten való tartását, valamint hozzájárul egyes gyógyszerek (például értágítók, ACE-gátlók és béta-receptor blokkolók) hatékonyságának növeléséhez. A konyhasóban szegény étrend összeállítása nem könnyű feladat, hiszen nem csak az ételek utólagos sózását kell kerülni, hanem már a főzés során is célszerű kevesebbet adagolni belőle az ételekhez. Mindemellett a sóval ízesített, és tartós élelmiszereket is kerülni kell, például a konzerveket, húskészítményeket, ételízesítőket, sajtokat, sós rágcsálnivalókat, péksüteményeket, savanyított termékeket, félkész- és készételeket. A kenyérnek is magas a sótartalma, ezért abból legfeljebb napi 150-200 gramm mennyiség ajánlott. A javasolt napi nátriumbevitel a betegek számára 2500-3000 mg. Mindennapi használatra az általános só helyett a nátriumcsökkentett termékek javasoltak. A nátrium mennyiségének csökkentése mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy bizonyos ásványi anyagok (kálium, kalcium, magnézium) beviteli mennyisége kielégítő legyen, hiszen ezek megfelelő arányban elősegítik az optimális vérnyomás értékek megtartását.

2. „Ha leadok pár kiló felesleget, csökkenni fog a vérnyomásom” – tény.

Az elhízottak több mint 60%-ánál alakul ki a magas vérnyomásos megbetegedés. Az egészséges testtömeg elérésével és megtartásával kimutathatóan és jelentősen csökkenhet a vérnyomás – akár annyira is, hogy szükségtelenné válik a gyógyszeres kezelés. Az energiaszegény étrend biztosítása érdekében kerülni kell az „üres kalóriákat”, vagyis az egyszerű szénhidrátok (például cukor, finomított búzaliszt), és a zsírban gazdag ételek és italok fogyasztását. Helyette fontos az élelmi rostok mennyiségének növelése zöldségek, gyümölcsök, és teljes kiőrlésű gabonaipari termékek formájában. A fogyókúra akkor helyes, ha a diéta mellett megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás is társul mellé. Napi fél óra intenzív mozgás erősen ajánlott a magas vérnyomás csökkentése érdekében, amely lehet kezdetben séta, könnyű tornagyakorlatok, kerékpározás, majd fokozatosan terhelve a szervezetet, át lehet térni nehezebb mozgásformákra is.

3. Az alkohol nem befolyásolja a vérnyomást – tévhit.

Hipertónia fennállása esetén korlátozni kell a mértéktelen alkoholfogyasztást, még egy pohár sör is megemelheti az értékeket.

4. „A tengeri halak fogyasztása jó hatással van a vérnyomásomra” – tény.

A tengeri halakban megtalálható telítetlen omega-3 zsírsavaknak tulajdonítható ez a jótékony hatás. A telítetlen zsírsavak előfordulnak növényi olajokban is (például olívaolaj, lenmagolaj), amelyek szintén kardioprotektív tulajdonsággal rendelkeznek. Ha a telített zsírokat tartalmazó sertészsír helyett a sütés-főzés során olívaolajat használunk, máris sokat tettünk a hipertónia ellen.

(WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)