Táplálkozási iskolapéldák szülőknek

Elkezdődött a tanév és vele a fejtörés is, hogy mit, hol, hogyan egyen a gyerek, miként tudja a szülő ellenőrizni a táplálkozását, ha napi 7-8, de sokszor 10-12 órát távol van otthonról.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége már két éve vezet egy gyermekelhízás elleni kísérleti programot Dunaharasztiban és Szerencsen , amely nemzetközi modellen alapul. Ebben az oktatáson kívül, szakemberek által összeállított napi menükkel is igyekeznek segíteni az ovisok és iskolások egészséges táplálkozását, hogy hozzászokjanak a változatos és helyes étrendhez.

A tanévkezdet alkalmából a többi szülőnek is pár hasznos táplálkozási tudnivalóval szeretne segíteni Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke és a GYERE Program szakmai vezetője.

Jó tudni, hogy:

• az iskoláskorú gyermek napi energiaszükséglete 2200-2500 kcal, ami nagyjából egy közepes intenzitású fizikai munkát végző felnőttével egyezik meg
• a fiúknál 12-13 éves korban kb. 20 cm-es testmagasság-növekedésre és 20 kg testtömeg-gyarapodásra lehet számítani, a lányoknál ez kicsit előbb, 10-11 éves korban következik be, náluk a változás általában plusz 16 cm-rel és 16 kg-mal jár
• minden ötödik gyermek súlyproblémákkal küzd Magyarországon, táplálkozási zavarokkal háromszor annyi kamasz fordul szakemberhez, mint 10 évvel ezelőtt
• a gyerekek fele reggeli nélkül megy el az iskolába

Amire érdemes odafigyelni:

• Reggelizzen, mielőtt elindul! A reggeli az egészséges, napi ötszöri étkezés indító eleme, ami a gyerek délelőtti tanulási teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Ideális esetben a reggelinek teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, azaz pékárut, tejet, tejterméket, vagy sovány felvágottat, halat, tojást, zöldséget-gyümölcsöt és folyadékot kell tartalmaznia.

• Csomagoljunk tízórait és uzsonnát, mert – többek között a nassolási vágyat is csillapító – napi ötszöri étkezés a kisétkezésekkel lesz teljes!
• Törekedjünk a változatosságra és különösen a zöldség, gyümölcs választáskor vegyük figyelembe az idényjelleget!
• Tudjuk meg, hogy mit kap a gyermek ebédre az iskolában, hét elején nézzük át az iskolai étlapot, és ennek ismeretében állítsuk össze az otthoni fogásokat!
• Pénz helyett inkább ételt adjunk, de ha már az előbbiből kell megoldania a napi étkezését, legalább beszéljük meg vele, hogy mit vegyen belőle!
• Legyen nála innivaló! Lényeges, hogy a gyermek eleget igyon, mielőtt elkezdődik a tanítás, mert nagyon gyakran nem elégséges az a folyadékellátottság, amivel nekilátnak a tanulásnak, ez pedig a közérzetükre és a tanulmányi teljesítményükre is negatívan hat. A változatosság a megfelelő folyadékbevitelhez is hozzásegít. Különösen figyeljünk oda a megnövekedett folyadékigényű napokra, amikor például testnevelésóra és edzés is van, vagy későn ér haza.
• Ne erőltessük, amit nem szeret, de az sem jó, ha minden nap ugyanazt csomagoljuk, mert a kedvencére is hamar ráunhat!
• Megfelelő adagot csomagoljunk! A mennyiségnél vegyük figyelembe a gyermek életkorát, igényeit és azt, hogy mennyi ideig van távol otthonról az iskolai és az egyéb elfoglaltságai (különóra, edzés stb.) miatt.
• A csomagolásnál figyeljünk oda a romlandóságra! A könnyebben romló ételeket egye meg korábban, pl. tízóraira, a pékáru, müzli mellé a tejet vagy tejterméket, ha lehet, ne vigye magával, inkább vegye meg a büfében, az otthonról vitt főtt ételt fogyasztás előtt melegítessük át vele, az iskolai büfék vagy konyhák nagy részében van erre lehetőség.
• Naponta legalább egyszer együnk együtt! A közös étkezéseknek a fizikai szükségletek kielégítésén túl lelki hozadéka is van, összetartja a családot, színtere a közös beszélgetéseknek, az együttlétnek. Nem utolsó sorban pedig alkalmat teremt a szülőknek arra, hogy jó mintát adva kialakítsák és rögzítsék a gyerekekben a helyes táplálkozási szokásokat.

(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)