Az elhízás növeli a rák kialakulásának kockázatát
A fejlett országokban a legaggasztóbb népegészségügyi problémák közé tartozik a daganatos megbetegedések és az elhízás kérdése. Egy kutatás szerint a daganatos megbetegedések közel fele összefüggésbe hozható az elhízással.
A nagyszámú vizsgálatnak köszönhetően az elhízás anyagcserére kifejtett hatása ma már közismert, bár jelentősége nem helyén kezelt. Széles körben ismert az elhízás magas vérnyomással, valamint egyéb szív- és érrendszeri betegségekkel és a cukorbetegséggel való együttes előfordulása, illetve ezen betegségek kialakulásában betöltött szerepe.
Kevesen tudják viszont, hogy az elhízás több daganatos betegség kialakulásában szerepel mint rizikótényező. Az összefüggést csak 2008-ban igazolták brit kutatók, akik 141 tanulmány 280 000 betegének adatait nézték át, eredményeiket a Lancet c. szaklapban publikálták. Az összefüggés pontos értelmezéséhez további specifikus vizsgálatok szükségesek, azonban a túlsúly és a leggyakoribb daganatféleségek közötti statisztikailag is kimutatható kapcsolat már igazolt.
Az elhízás szerepe különböző szervek daganataiban
A leggyakoribb daganatféleségek, amelyek a vizsgálatok szerint egyértelműen társulnak az elhízással:
- a vastagbélrák,
- a vesedaganat,
- a pajzsmirigyrák,
- az epehólyagrák,
- a nyelőcsőrák,
- a méhnyakrák és
- a méhtest daganatos elváltozásai.
Ezek mellett leírták már a túlsúly szerepét a hasnyálmirigy-daganat, a prosztatarák, az emlőrák, a petefészekrák, a végbélrák és a bőrdaganatok esetében is.
Ha öt ponttal nő a testtömegindex, akkor a férfiaknál 52 százalékkal emelkedik a nyelőcsőrák, 33 százalékkal a pajzsmirigyrák kockázata, a vastagbél és a vese rákjának veszélye pedig 24 százalékkal nő.
Nőknél a testtömegindex öt pontos növekedésével, 59 százalékkal válik gyakoribbá a méh- és az epehólyagrák, 51 százalékkal a nyelőcső és 9 százalékkal a vese rákja.
Kisebb, de még mindig kimutatható az összefüggés a testtömegindex növekedése és a végbél és a bőr rákja férfiaknál, valamint a mellrák, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy és a vastagbél rákos megbetegedése a nőknél.
Hiányolhatjuk az emlőrákot, azonban európai nők esetén ezen vizsgálat szerint nem volt különbség az emlődaganat előfordulásában a normál súlyúak és az elhízottak között, legalábbis a különbség nem volt statisztikailag igazolható.
A BMI |
A túlsúly és elhízás mérésére a legáltalánosabban alkalmazott mutató a testtömegindex (BMI, body mass index). Ezt úgy számítják ki, hogy a kilogrammban mért súlyt elosztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Túlsúlyosnak számít a 25-30 közötti BMI, a 30 fölötti pedig már kóros kövérségnek. WEBBeteg BMI-kalkulátor |
Az elhízás szerepe a rákképződésben
A két kórkép összefüggésének patológiai háttere még nem teljesen tisztázott, az ok-okozati kapcsolat háttere egyelőre nem ismert, a molekuláris történések egy részét jelenleg még homály fedi. Több elképzelés is létezik ugyanakkor a zsírszövetben lejátszódó daganatkeltő mechanizmusokkal kapcsolatban.
-
Az ösztrogének szerepe - A zsírszövet ösztrogént termel, ennek következtében a hormon szintje megemelkedik, így a hormonra érzékeny daganattípusok burjánzásnak indulnak.
-
Az inzulin szerepe - A magasabb inzulinszint hat a sejtek növekedésére, így a daganatok anyagcseréjében is fontos szerepet játszik.
-
Az immunrendszer szerepe - A zsírszövetben olyan proteinek termelődnek, melyek befolyásolják az immunrendszer működését, gyengítik annak tumorfelismerő funkcióját, ezáltal az immunrendszer kevésbé hatékonyan ismeri fel a kóros sejttípusokat, azokat nem tudja eltávolítani a szervezetből. Más kutatók szerint a rákos sejtek megsemmisítését végző immunsejtek a túlzott testzsír-mennyiség hatására elzáródnak a daganattól, ezért nem képesek megsemmisíteni a rosszindulatú sejteket.
További összefüggések
Egy korábbi óriásvizsgálat (Atherosclerosis Risk in Communities, ARIC) eredményei szerint a fiatal felnőttként elhízott emberek körében gyakrabban fordul elő emlőrák, nyelőcsőrák vagy vesedaganat idősebb korban. Az elemzés fő megállapítása, hogy az összefüggést a későbbi súlyvesztés már nem befolyásolja.
A vizsgálati alanyok 25 éves kor után végbemenő testsúlyváltozását vetették össze bizonyos daganatos megbetegedések (emlőrák, méhnyálkahártya-daganat, vastagbél-, vese-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőrák) megjelenésével. Eredményeik szerint e rosszindulatú daganatfélék előfordulása a 25 esztendős korban mért testsúlyhoz képest – a testtömegindex öt egységnyi növekedése esetén – átlag kilenc százalékkal növekedett. Azok, akik 25 évesen kövérek voltak, bárhogy is változott a testsúlyuk később, nyelőcsőrákot például ötször nagyobb eséllyel kaptak, mint a huszonévesen normál súlyúak.
Bizonyos esetekben a testsúlynövekedés a daganat egyik jele is lehet. Míg a legtöbb rákos betegre a gyors testsúlyvesztés jellemző, a mellékvesét vagy az agyalapi mirigyet érintő tumor a hirtelen hízás okozója is lehet.
Több esetben igazolódott az is, hogy a túlsúlyos betegeknél a daganat agresszívebb típusai nagyobb számban fordulnak elő a normál BMI-vel rendelkező betegtársaikhoz képest, rosszabbul reagálnak a terápiára, lassabb a beavatkozásokat követő felépülés, valamint magasabb a tumor kiújulásának esélye. Az összefüggést a prosztatarák kapcsán, a mellrák és a petefészekrák esetében is alátámasztották.
A nagy haskörfogat veszélyesebb |
A túlsúly helye is befolyásolja a hasnyálmirigyrák kockázatát, különösen a nők esetében magasabb a rizikó azoknál, akiknek súlytöbblete derekuk körül jelenik meg (haskörfogat). Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban amerikai kutatók 2170 hasnyálmirigyrákos és 2209 e betegség nélkül élő ember adatait elemezték. A BMI alapján túlsúlyos kategóriába tartozó nőknél 31 százalékkal, az elhízott csoportba tartozó nőknél pedig 61 százalékkal volt magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata. A derék- és csípőméret aránya alapján a leginkább veszélyeztetettnek azok a nők bizonyultak, akiknek súlytöbblete a derék körül helyezkedett el, a felső csoportba soroltak kockázata 87 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigyrákra. |
A megelőzés egyik kulcsa a táplálkozás
A daganatos betegségek esetében is, hatékonyabb és egyszerűbb módszer a megelőzés. Az ismert rizikófaktorok - pl. dohányzás, kémiai karcinogének, stressz, stb. - mellett, fontos felhívni a figyelmet az elhízásra, mint fontos kockázati tényezőre a daganatos betegségek kialakulásában. Ha ez az összefüggés is legalább annyira elterjed, mint amennyire az elhízás szívérrendszerrre kifejtett káros hatása ismert, talán komolyabb motivációt jelenthet sokak számára a fogyókúra elkezdéséhez.
Tovább A rákellenes táplálkozás alapszabályai
Forrás: WEBBeteg
Szerzők: Dr. Csuth Ágnes, családorvos; Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
További forrás: MTI, Független Hírügynökség