Nem akar elhízni? Egyen lassabban

Ha valaki gyorsan eszik, annál nagyobb az elhízás kockázata. Ha viszont lassabban eszünk, kevesebb kalóriát fogyasztunk.

Az orvosok és táplálkozási tanácsadók ajánlása, miszerint érdemes minden falatot alaposan megrágni, nem új keletű. Ha ugyanis lassabban eszünk, azzal kedvezünk az emésztési folyamatoknak.

Nemrégiben az Athéni Egyetem orvosi karának kutatói azt is megállapították, hogy ha több időt szánunk az étkezésekre, akkor kevesebb ételt fogyasztunk, vagyis kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Eredményeiket a Journal of the American Dietetic Association c. szaklapban közölték, melyekből egyértelműen kitűnik, hogy az evés sebessége befolyásolhatja a testtömeget.

Egyik tesztjük során a résztvevőknek azonos mennyiségű jégkrémet szolgáltak fel, és míg azt a gyorsan evők 5 perc alatt eltüntették, a lassan evők 30 percet szántak a falatozásra.

Evés előtt, közben és után vért vettek minden alanytól, hogy nyomon tudják követni 2 olyan hormon szintjét, illetve azok változását, amelyek befolyással vannak a teltségérzetre: ezek a GLP-1 és az YY peptid.

Mindkét hormon a bélben termelődik, zsír- és szénhidráttartalmú élelmiszer fogyasztása következtében, a vérárammal jutnak el az agyhoz, aminek a jóllakottság üzenetét közvetítik, tehát abbahagyjuk az evést.

A gyorsan evők vérében negyed annyi volt ezen hormonok szintje, mint a lassan evőkében. Ezenkívül a kutatók azt is megállapították, hogy a lassan evők nagyjából 10%-kal kevesebb kalóriát fogyasztottak, mint a gyorsan evők.

Tehát ha lassabban eszünk, sokkal erőteljesebben emelkedik a vérünkben a teltségérzetet jelző hormonok szintje, aminek következtében egyrészt kevesebb ételt fogyasztunk, másrészt tovább érezzük jóllakottnak magunkat két étkezés között.

Egy a British Medical Journalban publikált, 3000 résztvevő bevonásával készült tanulmány is azt támasztja alá, hogy a gyors evés negatív hatással van a testtömegre. Ők azt állapították meg, hogy a gyorsan evők körében háromszorosa a rizikója a súlytöbblet kialakulásának, mint a nyugodtan étkezők között.

Mégis mi számít megfelelően lassú étkezésnek?

Tudjuk, hogy nehéz időt szakítani a nyugodt étkezésekre szoros időbeosztás és a mai rohanó életritmus mellett. De ha hosszú távon meg akarjuk őrizni egészségünket és ideális testsúlyunkat, akkor mindenképpen érdemes, ezzel emésztőrendszerünknek is kedvezünk, és sok kellemetlenségtől (pl. puffadás, gyomorégés stb.) megkímélhetjük magunkat, és az elfogyasztott ételekből a tápanyagok is jobban fel tudnak így szívódni, eredményesebben hasznosulnak. Minden étkezésre szánjunk legalább 30 percet. Rágjunk meg minden falatot 20-szor, ez utóbbi nyilván csak a szilárd ételekre vonatkozik, és akkor is csak egy támpont jellegű szabály, hiszen például egy érett, puha gyümölcsöt kevesebbszer is elég, míg az olajos magvakat nyilván ennél többször kell.

Összefoglalva a legfontosabb megállapítások

• Aki kapkod, az gyakran túl sokat eszik.
• Az agyunknak időre van szüksége, hogy feldolgozza az üzenetet, miszerint a gyomrunk telítve van.
• A nyugodt, lassú étkezéssel esélyt adunk a teltségérzet kialakulására, aminek következtében kevesebbet fogyasztunk.
• A nyugodt, lassú étkezéssel lemondás nélkül szabadulhatunk meg plusz kilóktól, ráadásul még az ételek finom ízét is jobban élvezhetjük közben.

Ez is érdekelheti Elhízás - Mi van a háttérben?

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Langsames essen macht schneller satt (Zentrum der Gesundheit), Langsam Essen: Abnehmen durch Achtsamkeit? (Oviva)