Tévhit, hogy idősebb korban magasabb BMI a megengedett

Az utóbbi időben elterjedt az a vélekedés, hogy a normál tartományba eső BMI-értéket befolyásolja az életkor, és idősebb korban már magasabb értékek tekinthetőek optimálisnak. Ezt az osztályozást azonban a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlások sem fogadják el, és ennek természetesen meg is van az oka.

Egyes internetes és nyomtatott kiadványok is olyan nem hivatalos BMI-táblázatokat közölnek, amelyek a normálisnak, vagy éppen a túlsúlynak vagy elhízottságnak minősített értékeket az életkorral együtt emelik, azaz ugyanaz az érték, ami 30-40 évesen túlsúlynak minősül, 60 évesen már az ideális tartományba esik. Az indoklás úgy szól, hogy idősebb életkorban természetes módon változik az anyagcsere, kevesebbet tudnak már mozogni is, és így már normálisnak tekinthető a korábbinál magasabb testsúly.

A fenti állítás kapcsán nem árt az elején tisztázni: ez a fajta számítás olyan kisebbségi vélemény, amit sem a magyarországi, sem a nemzetközi szakma nem oszt. A WHO ajánlása alapján minden felnőttre azonos értékek vonatkoznak, akár a 18 évesekre, akár a 70 évesekre érvényes számokra vagyunk kíváncsiak.

Irinyi-Barta Tünde, a WEBBeteg táplálkozástudományi szakértője szerint "a szakmailag nem hiteles forrásokból való tájékozódás könnyen félrevezetheti a laikus embereket. A BMI érték nem veszi figyelembe az életkort és a nemet, és habár emiatt sok kritika éri, mégis töretlen a sikere. A kapott érték ugyanakkor egy könnyen használható iránymutatásként szolgál az orvos számára, és indokolt esetben további méréseket végezhet, amellyel még árnyaltabb kép kapható az egyén testösszetételéről (például testzsírszázalék meghatározása, haskörfogat mérése, stb.)"

Miből fakad az eltérés?

A „megengedőbb” értékek alapvetően abból indulnak ki, hogy mennyire nehéz elérni az ideális magasságarányos testsúlyt. Kétségtelen, hogy fiatalkorban sokkal kevesebbet kell tenni a normális testtömegindex megőrzéséért, és sokan már bármiféle erőfeszítés nélkül is az egészséges tartományba esnek. Az életkor növekedésével jellemzően sokkal nehezebb fenntartani a korábbi testsúlyt, részben természetes, élettani okok miatt is. Félreértésre adhat okot az is, hogy a statisztikák szerint az átlagos BMI valóban növekszik az életkorral, azaz a hétköznapi tapasztalatunk is az, hogy egy bizonyos életkor fölött már „megszokottabb” a túlsúly, növekszik a haskörfogat.

A szakmai ajánlás azonban nem is a népességre jellemző statisztikai mutatókat veszi alapul (hiszen akkor pl. országonként is eltérő értékeket kellene megállapítani), és nem is azzal kalkulál, hogy mennyire nehéz elérni az ideális BMI-értéket, hanem kizárólag a testsúly egészségre gyakorolt hatásait veszi számításba. A normális BMI érték egy számos kutatás alapján kiforrott szakmai optimum, amely mellett minimalizálhatóak a káros egészségügyi hatások. Ez pedig életkortól független.

Lássunk néhány példát!

Az elhízás növeli számos betegség, köztük a szív-érrendszeri betegségek, vagy a cukorbetegség kockázatát. Semmi sem szól amellett, hogy idősebb korban már a magasabb testsúly kevésbé állna összefüggésben ezekkel a népbetegségekkel. Nem lehet például azt állítani, hogy az a testúly, ami 40 évesen ártalmas, az 60 éves kor fölött már veszélytelen lenne a szövődmények szempontjából. Még akkor sem, ha ilyenkor már kétség kívül nehezebb megtartani, vagy csökkenteni.

"Sajnos az időskori túlsúly megléte általánosnak mondható a fejlett országokban, de ez nem indokolja azt, hogy az ideális testtömeg besorolásának felső határa magasabban legyen az életkor előrehaladtával" - fogalmaz Irinyi-Barta Tünde. "A BMI növekedésével párhuzamosan bizonyos betegségek kockázata is jelentősen emelkedik, például magas vérnyomás, eltérő vérzsír-értékek, 2-es típusú cukorbetegség, hormonháztartás felborulása, stb. Ezen betegségek kialakulását nagymértékben csökkentheti az elhízás mértékének csökkentése, vagyis a fogyás" - fogalmaz az okleveles táplálkozástudományi szakember.

Megjegyzés: A testtömegindex nem mindenkinél iránymutató, gyermekek esetében például a percentilis értéket kell figyelembe venni, de nem alkalmazható terhesség és szoptatás idején, vagy sportolók esetében sem.

A magas testsúly fokozza az ízületekre eső terhelést is, amely rontja a kopásos panaszokat, mozgásszervi betegségekhez vezethet. Sőt, egyfajta ördögi kört létrehozva az ízületi fájdalom egyre kevesebb testmozgásra ösztönöz, amely így még tovább növelheti a leadandó kilók számát. A tanulság ugyanaz: nem függ az életkorunktól, hogy egy bizonyos testtömeg mekkora terhelést jelent az ízületeinkre. Ha az elhízottság a korábbi években túlterhelte az ízületeket, ez a káros hatás nem csökken az életkorunk növekedésével, ezért nem eshet a normál testsúlytartományba idősebb korban sem.

Természetesen az ízületek állapota jellemzően eltérő fiataloknál és idősebbeknél, de hogy a további károsodás elkerülése érdekében mit kell tenni, abban nincs eltérés: a normál testsúly elérése minden korosztályban ugyanúgy hozzájárul a további állapotromlás megelőzéséhez.

Tipp A WEBBeteg BMI-kalkulátora

A lényeg az egészséges életmód

Sokak számára talán azért szimpatikus az életkort is figyelembe vevő nem hivatalos ajánlás, mert a normális testsúly ezzel látszólag reálisabb céllá válik, látszólag elérhetőbb közelségbe kerül, ami talán motiválóbb is a testsúly megtartására, vagy csökkentésére.

Nekik azt tudjuk üzenni, hogy a legfontosabb az, hogy megtegyük az első lépést, akár közelebb van az ideális testúly számunkra, akár távolabb. Sőt, a normál BMI-tartományba esők sem dőlhetnek hátra. "Idős korban is törekedni kell az ideális testtömeg elérésére, ezáltal megnövekedhet a várható élettartam. Bármekkora is az egyéni BMI érték, mindenki számára jótékony hatással van a rendszeres testmozgás, ami javítja a testben lévő izom-zsír arányát is." - fogalmaz a WEBBeteg szakértője. Ha mozgunk és egészségesen táplálkozunk, azzal biztosan sokat teszünk egészségünk érdekében. Életkortól függetlenül.

Ez a cikk is érdekelheti A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai

Forrás: WEBBeteg
Szakértő: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember