A természetes ásványvizek összetétele

A természetes ásványvizek fogyasztása a legegészségesebb formája a folyadékpótlásnak, hiszen a víz mellett a szervezet számára szükséges makro- és mikroelemeket oldott formában - azaz a szervezet számára legjobban hasznosítható formában - tartalmazzák.

Az ionok fontos részei a biológiai folyamatoknak, fenntartói az ionháztartásnak, az ozmózis viszonyoknak, az elektrolit- és a sav-bázis egyensúlynak, valamint a mikroelemek egyes enzimek nélkülözhetetlen összetevői. Mint ahogyan a legtöbb vitamint, úgy az ásványi anyagokat sem tudja szervezetünk előállítani, így a táplálékkal és nem utolsósorban a természetes ásványvizek fogyasztásával kell a szervezetünkbe juttatnunk a szükséges mennyiséget.

Az egészséges emberek bármelyik ásványvizet fogyaszthatják, azonban azoknak, akik valamilyen betegségben szenvednek, figyelniük kell az ásványvizek összetételére, számukra ugyanis nem mindegyik megfelelő és esetükben mennyiségi korlátozás is lehet.

Bővebben Ásványvizeink - Ön figyel az összetételükre?

Makroelemek

Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, melyek mennyisége 50 mg/testtömegkilogramm fölött van szervezetünkben, az ez alatti mennyiségben található ionok a mikroelemek.

A makroelemek közül a nátrium, kálium- és klorid-ionok fontos feladata a szervezet folyadékháztartásának fenntartása, szabályozása, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartása.

Nátrium: Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában, és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglet: 2,0 g.

Klorid: A nátrium- vagy a kálium-klorid formában fordul elő. A sejtek nélkülözhetetlen ionja, hiánytünet nem szokott előfordulni, mert a konyhasóval általában elég jut a szervezetbe.

Kálium: A sejtek fontos alkotóeleme. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vese funkciós zavara léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0-3,5 g.

Kalcium: A csontok és fogak fontos alkotó-eleme, de feladata van a véralvadásban, a sejtmembrán épségének a fenntartásában, részt vesz a fehérje- és szénhidrát-anyagcserében, és szükséges az izmok működéséhez is. Hiánya csontritkulást, jelentős hiánya görcsöket okoz. Napi szükséglet: 800 mg.

Magnézium: A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az izmok működéséhez beleértve a szívizmot is. Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel. Napi szükséglet 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg.

Foszfor: A kalciummal együtt a csontok és fogak fontos építőeleme. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír- és szénhidrát-anyagcserében és az energia tárolásában. Napi szükséglet 600-800 mg. Hiányával általában nem kell számolni.

Hidrogén-karbonát: A szervezetben lúgosító hatást fejt ki és így befolyásolja a sav-lúg egyensúlyt. Jó hatással van a gyomorsav túltengés okozta megbetegedésekre, a gyomorégésre, illetve tisztítja a húgyutakat, megakadályozza a vesekő kialakulását.

Mikroelemek

A mikroelemek főképp enzimek működéséhez elengedhetetlenül fontos anyagok.

Vas: Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat. Napi szükséglet nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.

Fluor: A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Napi szükséglet 1,5 mg. Túladagolása veszélyes.

Jód: A pajzsmirigyhormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem. Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez. Hiánya a pajzsmirigyműködés zavarához (golyva) vezet.

Lítium: Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására.

Mangán: Részt vesz a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében.

Szilícium: Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

Cink: Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Hiánya a fentiek működési zavarát okozza, valamint az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez vezethet.

Réz: Számos enzim alkotórésze, melyek oxidációs-redukciós folyamatokban vesznek részt, és szerepe van az elasztin, a kollagén és a foszfolipidek szintézisében is. A napi szükséglet 1,5–5,0 mg, amelyet a vegyes étrend általában fedez.

Szulfát: Minden fehérje és néhány enzim alkotóeleme, a haj, köröm, bőr erősségét befolyásolja.

Tovább Makro- és mikroelemek: Miért van rájuk szükségünk?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész