Mennyire egészséges a szója?
A tofu és társai fogyasztása, évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele. Mi az igazság a szójababbal kapcsolatban, illetve mit mond a tudomány?
Kávé kizárólag szójatejjel, bolognai szójakockából, és joghurtok, kakaós készítmények, szintén, a szinte varázserővel felruházott kis babszemből. A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez soroljuk, amelyek az egészségére valamit is adó nők étlapjáról sem hiányozhatnak.
Bár az európai szója-fogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmű növekedést mutat az „öreg” kontinensen is.
Az utóbbi időben számos tanulmány látott napvilágot, amelyek az eddigiekkel szöges ellentétben azt állítják, hogy a szójatej és a tofu ártalmas is lehet egészségünkre.
A következő összeállításban olyan szakemberek jutnak szóhoz, akik hosszú ideig foglalkoztak e terület kutatásával, és ennek megfelelően a legfontosabb kérdésekre egyértelmű választ adhatnak.
Miből állnak a szójatermékek?
Kockázatosak-e a módosított gének? |
A nyugat-európai piacon a fogyasztóvédő szervezetek állítása szerint igen csekély arra az esély, hogy a boltok polcain génmanipulált szóját tartalmazó termékekre bukkanjunk, ugyanakkor a Greenpeace néhány - kifejezetten távol-keleti élelmiszereket forgalmazó - üzletben talált ilyen produktumokat. Ennek ellenére indirekt úton is elképzelhető, hogy a manipulált szója hús, tej vagy tojás formájában mégis tányérunkon landoljon, amennyiben a tenyésztett állatokat ilyen módosított szójával etették. |
A szója nem más, mint maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén.
Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és nem mellesleg egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne.
A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.
„Számos nemzetközi tanulmány értekezik a szójafogyasztás emésztéssegítő, és vérzsír-csökkentő hatásáról. A vegetáriusok számára a szója az egyik legfontosabb fehérje-forrás” - hangsúlyozza Antje Gahl, a Német Táplálkozástudományi Társaság egyik szakértője.
A fogyasztóknak mindössze egyetlen dolgot kell szem előtt tartaniuk: a szója másodlagos növényi anyagokat - úgynevezett izoflavonokat - tartalmaz, amelyről állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy nemcsak gátolják a daganatos megbetegedés kialakulását, hanem bizonyos körülmények között ezzel éppen ellentétes - tehát rákkeltő - hatást is produkálhatnak.
A „Food and Drug Administration - FDA” elnevezésű egyesült államok-béli egészségügyi szervezet, 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.
Kisgyermekek esetében ellenjavallt
„Aki a fehérjebevitelt szójatermékekkel szeretné szervezete számára biztosítani, a hüvelyes növény fogyasztásával jót tesz egészségének” - hangsúlyozza Manfred Metzler, a Karlsruhei Egyetem Élelmiszeripari Intézetének professzora.
„Ugyanakkor kisgyermekeknek nem ajánlott, az ő esetükben minden szülőt lebeszélnék róla.” Metzler figyelmeztetéséhez a berlini központú Német Nemzeti Kockázatelemző Intézet is csatlakozik: „a csecsemők esetében kizárólag orvosi rendelvényre fogyasztható bármiféle szójatermék, ugyanis számos állatkísérletben derült ki, hogy az egyik, a szójában is megtalálható, hormonhoz hasonló funkciójú anyag fogyasztása, a belső nemi szervek és az immunrendszer elváltozásához vezethet”.
Mi van a férfiakkal?
Mint számos jelentés esetében, úgy most is kellően kritikusan kell fogadnunk azt a híresztelést is, miszerint a szója a spermiumok számát is csökkenti. Bár számos értekezés jelenti ezt ki egybehangzóan, a szakértők szerint a kutatás módszere nincs eléggé tudományos módszerekkel körbebástyázva.
„A spermiumok köztudottan nagyon nagy számban termelődnek az egészséges férfiak szervezetében.
Még ha a szójafogyasztásnak van is csökkentő hatása, a milliónyi hímivarsejt esetében ez a csökkenés elhanyagolható, s a férfi termékenysége gyakorlatilag változatlan” - mondja Helmut Heseker táplálkozáskutató, a Paderborni Egyetem szójaszakértője, akinek kijelentését figyelembe véve azt is elfelejthetjük, hogy a férfiak szójafogyasztása hatásos fogamzásgátló módszer lenne...
Szójából nyert gyógykészítmények
A szójafitohormon-tartalmú gyógykészítmények széles palettájával találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban megtalálható kínálatban. Ezek leginkább a változó korral járó panaszokat, illetve a csontritkulás kockázatát hivatottak orvosolni.
Bár az e területtel foglalkozó tanulmányok nem vethetők össze közvetlenül, mivel az egyes készítmények összetétele és izoflavon-tartalma eltérnek egymástól, az összes tudományos értekezés megállapításait figyelembe véve, nem túl pozitív a szójából nyert gyógykészítmények megítélése.
„Elég sok tényező utal arra, hogy a hormonfüggő rákos megbetegedések kialakulásának kockázata, a növényi ösztrogéntartalmú táplálék-kiegészítők hosszú távú fogyasztásával tovább nőhet” - mondja Metlez professzor a termékekről.
Ennek megfelelően, a legtöbb szakember lebeszéli róla a változókorban lévő, vagy emlőrákban szenvedő női pácienseit a szója alapanyagú gyógykészítmények szedéséről. Azt azonban le kell szögezni, hogy a szója, tofu és társainak fogyasztása semmiféle kockázatot nem jelent, mivel a flavonokból ilyen módon csak csekély mennyiség jut szervezetünkbe.
Forrás: WEBBeteg
K. J., fordító
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász