Étkezési szokások Magyarországon - felmérés

A magyar lakosság egyre inkább otthon étkezik, kevesebbet jár étterembe, kedvence a szárnyashús és az ízesített joghurt.

A GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokások 2009 című kutatásainak legfrissebb adatai szerint, a rendszertelen táplálkozás trendje tovább folytatódik, s egyre inkább az otthont választjuk étkezéseink helyszínéül a munkahely, iskola, vendéglő, étterem és gyorsétterem helyett - mondta el Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató a szerdán tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: az országos felmérést két évente végzik el a 15 év feletti lakosság körében, a megkérdezett 1000 fő kor, nem, foglalkozás, regionalitás szempontjából egyaránt reprezentatív.

Szárnyashús és ízesített joghurt

Az ebéd továbbra is a leggyakoribb főétkezésnek számít, ezzel párhuzamosan azonban tovább nőtt a vacsorát előnyben részesítők aránya. Átlagos hétköznapokon, a megkérdezettek fele 3 alkalommal étkezik. 2007-hez képest viszont többen vannak azok, akik csak napi 2 alkalommal étkeznek.

Koleszterintáblázat

Számolja ki, hogy Ön mennyi koleszterint fogyaszt el naponta! Az élelmiszerek koleszterin- tartalma. Koleszterin-táblázat a WEBBetegen

A húsok kedveltsége az elmúlt évek során sem változott, jelenleg is szárnyashúst fogyaszt legszívesebben a válaszadók 94 százaléka. 2007 óta 5 százalékkal növekedett a nem dohányzók száma, az alkohol fogyasztást bevallók aránya csökkenő tendenciát mutat, a rendszeresen sportolók száma nem növekedett.

Az ügyfélkapcsolati igazgató felhívta a figyelmet a vadhús fogyasztásának 10 százalékos emelkedésére a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, valamint az ízesített joghurt töretlen népszerűségére, hiszen fogyasztása eddig nem csökkent.

Tésztaféléket is gyakrabban fogyasztunk 2007-hez képest.

Társadalmi "rétegek" étkezési szokásai

A tényleges fogyasztói szokások alapján kialakított 8 jellegzetes fogyasztói csoport eltérő étkezési, fogyasztási szokásokat mutat - mutatott rá Steigervald Krisztián Kvalitatív Kutatás csoportvezető.

Tájékoztatása szerint a társadalom tetején elhelyezkedő, 4 százalékot kitevő "felső plusz" legfőképpen otthon eszik főleg szárnyashúst, sajtot, fehér kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget, s gyakrabban iszik kávét, mint teát.

A társadalom 2 százalékát alkotó "felső klasszik" a leginkább egészségtudatos szegmens, akik a szárnyashús mellett kedvelik a halat, viszont gyakran fogyasztanak szárazárut és fehérkenyeret. Alkohol fogyasztásukra a bor fogyasztás a legjellemzőbb.

A 14 százalékot alkotó "befutott értelmiségiek" esznek leggyakrabban étteremben, kedvelik a szárnyashúst, a barna kenyeret és a joghurtokat, nyitottak új termékek kipróbálására. Az aktív pihenés, sportolás hívei.

A 17 százalékot kitevő "hedonista fiatalok" leginkább éttermekben étkeznek, jellemző rájuk a rendszeres alkohol fogyasztás, amelyben a sör dominánsabb, mint a bor.

Átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot.

Burgonya, fehér kenyér, tojás...

A 7 százalékos "városi alsóközép" réteg nem tud, de nem is szeret éttermekbe járni. Kedvenc ételeik a sertéshús, a burgonya, a fehér kenyér, valamint a tojás. Gyakrabban fogyasztanak teát, mint kávét.

A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásréteg" rendszertelenül étkezik, főétkezése a vacsora; kedvenceik a sertéshús, a burgonya, a tojás és a tej. Alkoholfogyasztásukra a sör jellemző és gyakori kávéfogyasztók.

A 25 százalékot kitevő "szegény nyugdíjasok", szinte soha nem járnak éttermekbe, rendszeresen étkeznek, főétkezésük az ebéd. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyashúst, zöldségeket, tésztafélét, tojást és tejet.

Nem jellemző rájuk az alkoholfogyasztás és nem dohányoznak.

A társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő "underclass" rétegre, a rendszertelen táplálkozás a legjellemzőbb. Tradicionális ételeket fogyasztanak, amelyeket sertéshúsból, burgonyából készítenek. Ők a leginkább dohányzó és a legrendszeresebben alkoholt fogyasztó szegmens.

(MTI)