Kényelmesen fogyna a magyar?

A valaha fogyókúrába kezdő magyarok, saját bevallásuk szerint, többen próbálkoztak már valamilyen étrend- és táplálékkiegészítő, illetve gyógynövény készítménnyel a testsúlycsökkentés reményében, mint sporttal - derült ki a Magyar Gyógyszerészeti Kamara és a Szinapszis Kft. kutatásából.

Magyarországon minden második ember elhízott, ezért nem meglepő, hogy minden harmadik ember fogyókúrázott már életében. Ez a szám még magasabb a 26-55 év közöttiek, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében.

Évente több különböző módszer születik arra vonatkozóan, hogy hogyan veszíthetünk néhányat, a civilizációval egyre megszaporodott kilóinkból. Abban azonban mindegyik egyetért, hogy a táplálkozási szokások megváltoztatása, és rendszeres testmozgás nélkül nem érhető el tartós, egészségkárosodás nélküli eredményt.

A legtöbb fogyókúrázó a táplálkozási szokások megváltoztatásával próbálkozik

A fogyókúrába kezdő magyarok 73 százaléka is, a táplálkozási szokások megváltoztatásával próbál leadni kilóiból. Ez ígéretesen hangzik, ha valóban a megfelelő minőségű, vitaminokban gazdag, változatos élelmiszerek kerülnek a régi, egyhangú és meglehetősen zsíros ételeink helyére. Más a helyzet azonban, ha ez a jól csengő kifejezés csupán, a megszokott ételek mennyiségének drasztikus csökkentését jelenti.

Még akkor is messze állunk a „tartós és egészséges” kategóriától, ha az első variáció a helyes, hiszen sokan megfeledkeznek a sport szerepéről. Mindössze a megkérdezettek 29 százaléka próbálkozott már a rendszeres testmozgással a testsúly elleni harcban.

A különböző gyógynövény, illetve étrend- és táplálék-kiegészítő készítmények együttes alkalmazási aránya, ezzel szemben 55 százalék.

Természetesen ez a szám tartalmazza a különféle vitamin készítményeket is – melyek kifejezetten ajánlottak például a téli „fogyókúra szezonban”, amikor igen nehéz vitamindús zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni –, de azért többségében az anyagcserét befolyásoló, a zsír, illetve a szénhidrátok felszívódását gátló vagy salaktalanító készítményekről, teákról beszélünk.

Arra is kíváncsi volt a kutatás, hogy a fogyókúrához használható termékcsoportok közül, melyiket ítélik leghatékonyabbnak. A megkérdezettek 38 százaléka a táplákékkiegészítőkre voksolt.

Valóban gyengébb a gyengébbik nem?

Akaraterőben, vagy legalábbis türelemben úgy tűnik, hiszen a hölgyek körében, ezen szerek alkalmazási aránya még magasabb: 64 százalék (a férfiak esetében csupán 39 százalék).

A nők esetében a „fogyasztószerek” mint kisegítő eszközök gyakoribb alkalmazása, többféleképpen magyarázható. Egyrészt betudható a női nemmel szemben fokozottan jelentkező elvárással, hogy esztétikusan nézzenek ki, melynek hatására próbálják minél gyorsabban elérni az áhított külsőt; de indokolható egyszerűen a hiányzó/hiányos akaraterő pótlásával is.

Ennek a „pluszsegítségnek” azonban sokszor ára van, melyet rosszabb esetben az egészségünkkel kell megfizetnünk. Egyes gyógyhatású, étrend- és táplálékkiegészítő készítmények ugyanis – mivel forgalombahozataluk csupán bejelentési kötelezettséghez kötött –, olyan anyagokat is tartalmazhatnak, melyek magasvérnyomást, esetleg szívelégtelenséget okozhatnak.

De nemcsak az anyagcserére ható szerekkel lehet probléma, egy ártalmatlannak tűnő tea is okozhat például kellemtelen gyomorpanaszokat, vagy akár a vitaminkészítmények túlzott bevitele veseelégtelenséget.

Mindezek mellett pedig, a fogyást visszafogó, negatív pszichés faktorként is megjelenhetnek ezek a szerek. A megváltoztatott étrend betartását is veszélybe sodorhatják ugyanis, hiszen megszaporodhatnak az „...ezt még megehetem, mert úgyis szedem a zsírégetőt” típusú mondatok.

Életkorok és módszerek?

Ezen módszereken kívül, minden tizedik megkérdezett említette a receptre kapható szereket, illetve ennél valamivel többen a vény nélküli és gyógyhatáshatású készítményeket.

Fogyókúrás módszerek

A nemen kívül az életkor, és iskolai végzettség alapján is tapasztaltunk eltéréseket az alkalmazott fogyókúrás módszerek tekintetében: a 45 év alattiak és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az átlagosnál gyakrabban próbálkoznak sporttal, míg a 18 év alattiak és a 65 év felettiek, inkább az étkezési szokásaikon változtatnak.

Kiemelkedően magas a gyógynövény, valamint étrend- és táplálékkiegészítők alkalmazási aránya, 35-55 év között és a közepesen kvalifikáltaknál, valamint a vényre kapható gyógyszerek használata, 46-55 év között és az alacsonyabban képzetteknél.

Mindezekből úgy tűnik, hajlamosabbak vagyunk a kényelmesebb utat választani, és inkább csak az étrendünkön változtatni, vagy „csodaszereket” tömni magunkba – vállalva ezzel a kúra végét követő jo-jo effektust – minthogy az egészséges táplálkozás mellett,a szó szoros értelmében dolgoznánk is a karcsúságért.

(WEBBeteg/Szinapszis-Ádám Melinda)