Orrvérzés - Gyakori okok és az orvérzés ellátása

Az orrvérzés a felső légutak spontán vérzései közül a leggyakoribb. Az orr nyálkahártyájának sajátos felépítése, erekben gazdag ellátottsága elősegíti az orrvérzést, illetve annak ismétlődését.

Az eseti orrvérzéshez legtöbbször az orr piszkálása, továbbá valamilyen - a nyálkahártya gyulladásával, kiszáradásával, tüsszögéssel, köhögéssel járó - felső légúti fertőzés vezet. A visszatérő, rendszeresen ismétlődő orrvérzés leggyakoribb okai között a magas vérnyomás valamint az orrpolip található, ám számos egyéb betegség vagy környezeti behatás is állhat a háttérben.

Az orrvérzés férfiaknál gyakoribb, mint hölgyeknél. Gyermekkorban gyakori panasz, pubertáskor után azonban csökkenő számban fordul elő.

Külső behatás által előidézett orrvérzés

Már kisebb fizikai behatás is okozhat orrnyálkahártya sérülést és orrvérzést. Ilyen például az „orrpiszkálás”, az orr erőszakos tisztogatása. Az alacsony nedvességtartalmú levegő szárítja a nyálkahártyát, az orrnyílásban pörk képződhet. Ennek tisztogatása során sérülhet a felszínesen futó erek fala.

Egyes esetekben a nyálkahártya illetve az érfal fokozottan sérülékennyé válik, így már kisebb behatás eredményeként is kialakulhat az orrvérzés. Az allergiás eredetű krónikus orrnyálkahártya-gyulladás az erek kóros tágulatához vezet, így azok fokozottan sérülékenyek. Az orrsövény ferdülése, vagy a garatmandulák túltengése miatt megváltozhat az orrjáratokban a levegő turbulenciája, amely folyamatos traumát jelent a nyálkahártyának és a benne futó ereknek, így ebben az esetben szintén könnyen kialakulhat orrvérzés.

Az orrvérzést okozó környezeti hatások közül meg kell említeni a nagy magasságban való tartózkodás, azaz az alacsony légnyomás kóroki szerepét (barotrauma). A fokozott fizikai erőkifejtés megnöveli a vénás nyomást, melynek hatására nagy magasságban könnyebben megpattanhatnak az orrnyálkahártya hajszálerei.

Orrvérzés felső légúti fertőzések esetén

Elsősorban a tüsszögéssel, rohamokban jelentkező köhögéssel, nyálkahártya-duzzanattal járó heveny légúti fertőzések járnak együtt orrvérzéssel. Ezen betegségek közvetlenül és közvetve is irritálják az orr nyálkahártyáját.

Az elhúzódó náthás betegség egyik kellemetlen vele járója lehet az orrvérzés. Vérzés jelentkezhet egyrészt azért, mert a nátha az orrnyálkahártya gyulladásával, kiszáradásával jár, de lehet a kezelés során használt orrcseppek, orrsprayk mellékhatása is. Bárányhimlőben a nyálkahártyákon megjelenő kiütés, mononucleosis infectiosa során pedig a lepedékképződés vérzésig irritálhatja a nyálkahártyát.

Bővebben Nátha utáni orrvérzés - megelőzés és kezelés

Véralvadási zavarok, vérnyomásproblémák és az érfal betegségei

Az akut leukémia, továbbá a hemofília, policithaemia vera vagy más véralvadási zavar első tünete orrvérzés lehet. Májelégtelenség és veseelégtelenség esetén is csökken az alvadási faktorok mennyisége, melynek következményeként általános vérzékenység - többek közt orrvérzés - léphet fel.

Az ér- és keringési betegségek – érelmeszesedés, magas vérnyomás – szintén hajlamosítanak artériás, gyakran pulzáló és/vagy spriccelő orrvérzésre a hajszálerek falát érő megnövekedett nyomás miatt. A bal szívfél vénás billentyűjének szűkülete következtében fellépő fokozott nyomás szintén okozhat kapillárisfal-repedést. Érszűkületben (arterioszklerózisban) szenvedőkben a vérzés helye általában az orr hátsó részében van.

Az Osler-kór öröklődő érfejlődési rendellenesség: a nyálkahártya és a bőr erei kis gomolyagokban tágulttá válnak, és könnyen megrepednek.

C-vitamin hiányában az érfal szakadékonnyá válik, mivel az érfal kötőszöveti rostjainak képzéséhez C-vitamin (és P-vitamin) szükséges. Ilyenkor orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése is.

Tumorok hatására jelentkező orrvérzés

Jóindulatú vérérdaganat (hemangioma) viszonylag ritkán fordul elő az orrnyálkahártyán. A gyulladt orrpolipok ezzel szemben a vérzés forrásai lehetnek. Egyes alapbetegségek esetén (allergiás rinitisz, cisztás fibrózis) gyakori a nagyon nagy vagy többszörös polipképződés az orrjáratban, amely visszatérő orrvérzést idézhet elő.

Elsősorban serdülő fiúkban fordulhat elő a juvenilis orrgarati fibroma, amely erős, esetenként életveszélyes vérzést okozhat.

Az orrvérzés bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők közül sokan szednek véralvadásgátlót. Helyesen beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de étkezés, illetve emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel.

Az acetilszalicilsav hatóanyagú aszpirin meggátolja a vérben úszó vérlemezkék, vagyis trombociták összecsapódását, ezzel késlelteti a véralvadást és megakadályozza vérrögök kialakulását. Ez a szer továbbá kiváló gyulladás-, fájdalom- és lázcsillapító hatású. Sokan náthás állapotban aszpirint szednek, anélkül hogy tudnának annak véralvadásgátló hatásáról. Az aszpirin önmagában is okozhat vérzékenységet, különösen azoknál, akiknél valamilyen enyhe vérzékenységi hajlam áll fenn.

Elektrokauterizáció

Rendszeres orrvérzés esetén jöhet szóba az elektorkauterizáció, az erek "elsütése". A seb egy hét alatt gyógyul be, addig kímélni kell az orrban található ereket az erős orrfújás, piszkálás mellőzésével. Érdemes hámosító kenőcsökkel segíteni a nyálkahártya regenerálódását, különösen a kiszáradással járó fűtési időszakban.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus