A mandulagyulladás kivizsgálása

Hogyan történik a garat és a mandulák vizsgálata? Hogyan jut el az orvos a pontos diagnózis felállításáig?

Fizikális vizsgálat

Háziorvos vagy fül-orr-gégész a vizsgálat során leggyakrabban fém vagy fa nyelvlapocot használ, mivel ez a garat vizsgálatára legalkalmasabb eszköz. Ezt úgy kell alkalmazni, hogy a nyelvgyök ne zavarja a garat és a mandulák megtekintését, és emellett minél kisebb garati reflexet váltson ki. Egyeseknél azonban előfordulhat fokozott érzékenység (hyperreflexia) is, amely nehezítheti a vizsgálatot, ilyenkor felületi nyálkahártya-érzéstelenítés is szükségessé válhat a nyugodt garat- és gégevizsgálathoz.

A torokmandulák mérete, külleme és szimmetriaviszonyai, arányai egészséges emberek esetén is nagy változatosságot mutathatnak. Gyermekben és felnőttekben egyaránt előfordulhat jelentős méretbeli eltérés a két oldali mandula között, amely vírusos nyálkahártya-gyulladás, illetve bakteriális mandulagyulladás, tüszős mandulagyulladás esetén az aszimmetria miatt tévesen esetleg tályog diagnózisához vezethet. Ilyenkor figyelembe kell venni a kísérő tüneteket is, vagyis ha mandulák melletti tályogról lenne szó, akkor szájzár, bűzös lehelet, nyelvgyöki vagy garatívödéma is kísérheti a mandulagyulladást. Egyoldali fekélyes mandulagyulladást Plaut-Vincent-anginában tapasztalhatunk.

Az algarat és a gége vizsgálata, ha szükségessé válik, rutinszerűen indirekt laryngoscopiával történik, ezt jellemzően fül-orr-gégész szakorvos végzi.

Fontos a lágyrészek két kézzel való betapintása, manuális vizsgálata is. Ilyenkor előrehajtott fej és ellazított nyakizomzat mellett az orvos mindkét kezét párhuzamosan használva összehasonlító vizsgálatot végez és áttapintja a nyakat, a nyirokcsomókat. Igyekszik kitapintani a beteg által jelzett fájdalmas pontokat és területeket, mozgatással esetleg megpróbálja provokálni a fájdalmat a mind teljesebb diagnózisért.

Nyaki fájdalom esetén fontos a pajzsmirigy vizsgálata is differenciáldiagnosztikai szempontból. Nyaki gyulladásos folyamatokban (lapszerint terjedő kötőszöveti gyulladás vagy tályog esetén) az orvos kitapintja a gyulladás középpontját, megállapítja a beszűrtség mélységét és kiterjedését. A nyaki gerinc és izomzat állapotát szintén tapintással ellenőrizzük, mivel a görcsös nyakizmok is okozhatnak fájdalmat.

Gyakori buktató, hogy akut, lázzal és fájdalommal járó fekélyes mandulagyulladás is lehet vírusos eredetű. Erre a legfőbb példa a mononukleózis, amely kétoldali „gennyes"-nek tűnő mandulagyulladással jár együtt. Esetében a helyi és az általános kép súlyos betegségre utalnak, illetve a betegség sokszor hónapokig elhúzódik, a tünetek – köztük a torokfájás – visszatérő jellegű, ezért több antibiotikus kúra, illetve a mandula eltávolításának indikációja is be szokott következni.

Laboratóriumi vizsgálatok

Akut bakteriális folyamatok gyanúja esetében vérkép-, süllyedés-, CRP-vizsgálat, váladék-mintavétel és tenyésztés ajánlott. Amennyiben van rá lehetőség és elérhető, a Streptococcus-gyorsteszt is kifejezetten hasznos. Ha krónikus folyamatról van szó, jelentős mértékben megemelkedett AST (anti-streptolizin titer) kimutatása segítheti a diagnózist.

Krónikus torokpanaszok esetén a garatváladék mikrobiológiai elemzése nemigen nyújt segítséget. Mivel csak az egyértelműen kórokozó Streptococcus-fajok okozta fertőzések kezelendők antibiotikummal, az esetlegesen kitenyésző egyéb kórokozók kiirtása nagy körültekintést igényel.

Képalkotó vizsgálatok

Fontos információkat nyújthat szövődmények, tályog gyanúja esetén a nyaki UH-vizsgálat is, de bizonyos egyéb lokalizációjú, például a garat mögötti tályog gyanúja esetén az ultrahangvizsgálat nem elegendő, ilyenkor MR-vizsgálat indikációja történhet meg.

Folytatás Amikor szükséges a mandulaműtét

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Gerlinger Imre: Tünetorientált fül-orr-gégészet, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2014
• Hirschberg Andor: Torokfájás, 2014
• Paediatric Rheumatology INternational Trials Organisation (PRINTO)