A nagyothallás okai

szerző: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész - WEBBeteg
frissítve:

A nagyothallás kialakulása részben korhoz kötött folyamat (a 65 év felettiek egyharmada szenved halláscsökkenésben), ám egyes fertőzések, betegségek vagy gyógyszerek is állhatnak a halláskárosodás hátterében.

A téma cikkei

4/1 A nagyothallás okai
4/2 A nagyothallás fokozatai
4/3 Hogyan kezelje nagyothallását?
4/4 Hallókészülékek

A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály, körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

A hallásnak alapvetően öt lépcsője van

  • légvezetés a külső hallójáratból a dobhártyáig,
  • csontvezetés a középfülből (hallócsontok) a belsőfülig,
  • a belsőfül folyadéktere, a Corti-féle szerv folyadékrezgései,
  • idegi vezetés az agyhoz,
  • központi feldolgozás az agyban.

Hallás zavart szenvedhet, az öt lépcső bármelyikének megbetegedése miatt. A külső hallójáratot fülzsír, fertőzések, daganatok vagy idegentestek zárhatják el. A hallójáratot csontkinövések szűkíthetik, elsősorban úszóknál, vagy rendszeres vízi sportokat űző embereknél.

A dobhártya kifejezetten vékony, könnyen megrepedhet ütések, nyomásváltozások, középfüli fertőzések kapcsán, éles tárgyak is megsérthetik. A középfülben található hallócsontlánc mozgékonyságát, számos állapot csökkentheti.

Hangok és hallás

A fül anatómiájaA hangintenzitás pszichoakusztikai megfelelőjét hangerőnek nevezzük, ennek egysége a decibel (dB). A dB értéke relatív, azaz 0 dB nem jelenti a hang hiányát. A hangerő 10 dB-nyi csökkenése még zeneileg képzetlen hallgató által is érzékelhető.

A hang levegőben vagy vízben hullámként terjed, tehát ritkulások és sűrűsödések formájában. Ezeket a hullámokat a külsőfül összegyűjti és a dobhártya felé továbbítja. A dobhártya másik oldalához kapcsolódó hallócsontlánc (a kalapács, az üllő és a kengyel) továbbítja a rezgéseket az ovális ablakhoz, közben azok amplitúdóját körülbelül 20-szorosára növeli.

A belsőfül folyadékterében (endolimfa), a Corti-féle szervben a hullámok energiamaximumai állóhullámokat alakítanak ki (hasonlóan ahhoz, ahogy állóhullámok keletkezhetnek egy rezgő kávéscsésze belsejében).

Az állóhullámok kialakulási helyei a bejutó hang frekvenciájától függenek, ezeket sok ezer apró idegvégződés érzékeli és továbbítja agyunk felé, amely hangokként érzékeli őket. A hang tehát a levegőben terjedve a külső hallójáratból a hallócsontokon keresztül jut a belsőfül folyadékterébe. A rezgések ott idegi kisülésekké alakulnak, amelyek az idegek közvetítésével az agyba jutnak, ahol hangokként értelmezzük őket.

A vezetéses típusú halláscsökkenés okai

Középfülgyulladás esetén, amikor a zárt fülkürt miatt a dobüregben felgyülemlő folyadék a torok felé nem tud lefolyni, a folyadék gátolja a hallócsontlánc mozgását és a hangátvitelt.

Az otoszklerózis nevű betegségben a kengyel talpa körül képződő csonttömeg a kengyelt fixálja az ovális ablakban, így okoz siketséget (a források szerint Beethovennek is ilyen betegsége volt). Az eddig említett állapotok mindegyike vezetéses, más néven konduktív halláscsökkenést okoz.

Örökölhető?

Arra szeretnék választ kapni, hogy a siketség örökölhető-e, vagyis adva van egy fiatalember, aki normálisan hall és beszél, a szülei viszont mind a ketten nagyothallók (siketek) és nem tisztán beszélnek, jelbeszéddel kommunikálnak.
Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész válasza az orvos válaszol rovatban

Szenzoros és idegi halláscsökkenés

A szenzorineurális (szenzoros) típusú halláscsökkenés esetén a Corti-szerv, a neurális (idegi) típusú esetén a hallóideg károsodik. Az szenzorineurális halláscsökkenés leggyakoribb oka a zajártalom, a túl hangos zene, illetve a munkahelyi zajártalom.

A 65 év felettiek egyharmada szenved korhoz kötött halláscsökkenésben, az időskori halláscsökkenésben (presbikúzis). A zajártalom és az időskori halláscsökkenés, elsősorban a magas frekvenciákat érinti. A legtöbb nyelvben a beszédértés a magas frekvenciák hallásához kapcsolt, így e betegek beszédértése általában rossz, főleg háttérzaj esetén.

Agyi fertőzések (például az agyhártyagyulladás) vagy aminoglikozid-típusú antibiotikumok (streptomycin, gentamycin, kanamycin, tobramycin) szedése és a Meniére-betegség szintén maradandó szenzoros típusú halláscsökkenéssel jár. Meniére-betegségben a halláscsökkenés rohamos szédüléssel, fülzúgással járhat, de a tünetek esetenként külön is jelentkezhetnek.

A szalicilátok vagy kininek szedése átmeneti, magas frekvenciákon fellépő halláscsökkenést okozhat. Elhúzódó szedésük maradandó siketséget okozhat.

Hirtelen halláscsökkenésnek a három napon belül kialakuló, legalább 30 dB-nyi szenzorineurális halláscsökkenést nevezzük, ennek hátterében gyaníthatóan vírus által okozott belsőfüli gyulladás (cochleitis) áll. Veleszületett halláscsökkenést okozhat a rubeolafertőzés is.

Idegi típusú halláscsökkenés hátterében, a hallóideg vagy bizonyos agyi területek károsodása áll, oka lehet agyvérzés, szklerózis multiplex és akusztikus neurinóma (a hallóideg csontos csatornáját szűkítő jóindulatú daganat).

Rizikófaktorok

Az alábbi tényezők okozhatják az idegsejtek, illetve a receptorsejtek károsodását a belső fülben.

  • Életkor. A kor előrehaladtával az idegek, illetve a belső fül receptorsejtjei természetes módon elhasználódnak, ez nagyothallást eredményezhet.
  • Hangos zajok. Különböző foglalkozással kapcsolatos zajok, például az építőipar, az egyes üzemi munkák; bizonyos hobbi sportokhoz kapcsolódó zajok, például a céllövés, a motorozás, vagy a hangos zenehallgatás mind károsíthatják a belső fület. Bővebben: Mekkora zajterhelésnek van Ön kitéve?
  • Öröklődés. A genetikai állomány fokozhatja a fülkárosodással szembeni érzékenységet.
  • Egyes gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek, pl. a gentamycin antibiotikum és egyes kemoterápiás szerek károsíthatják a belső fület. Átmenetileg fülzúgás (tinnitus) vagy hallásvesztés alakulhat ki nagy dózisú nemszteroid gyulladásgátló szerek, például aspirin, malária ellenes készítmény vagy kacsdiuretikumok szedésekor (ez egyfajta húgyhajtó).
  • Bizonyos betegségek. A magas lázzal járó betegségek, például az agyhártyagyulladás károsíthatják a belső fület.

A hallásvizsgálat menete

Az audiológus különböző jellegű hangokat fog lejátszani, és megkéri Önt, hogy akkor jelezzen, amikor hangot hall. Minden frekvenciájú hangot különböző hangerősséggel is bejátszanak, hogy meg lehessen határozni azt a szintet, amit éppen, hogy hall.

Orvosi vizsgálat

Először az orvos egy általános szűrővizsgálatot végez, hogy felmérje, az egyén mennyire hall. Az egyik fül letakarásával fülenként vizsgálható, hogy mennyire hallja a különböző hangerősséggel mondott szavakat, illetve, hogy hogyan reagál egyéb zajokra.

A halláskárosodás mértékének megítélésére orvosa nagy valószínűséggel egy audiológiai vizsgálatra fogja beutalni, ahol különböző hallásvizsgálatokat végeznek.

A részletesebb vizsgálatok során egy fülhallgatón, valamint egy csontvezetést vizsgáló vibrációs eszközön keresztül egyszerre az egyik fülben lejátszott hanghatásokra kell figyelni.

Hogyan kezelhető a nagyothallás?

A vezetéses típusú halláscsökkenés, az esetek legnagyobb részében helyrehozható a hallójáratban rekedt zsír vagy idegentest eltávolításával, a hallójárati csontkinövés sebészi eltávolításával, a középfülgyulladás megfelelő kezelésével, a repedt dobhártya helyreállításával, az otoszklerózis műtéttel.

A szenzoros és idegi halláscsökkenés, legtöbbször sajnos egyelőre nem gyógyítható. A hallás - esetenként sebészileg implantált - hallókészülékkel javítható.

Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Zaránd Rajmund

Dr. Zaránd Rajmund

Fül-orr-gégész

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Lehr Edina

Dr. Lehr Edina

Fül-orr-gégész

Budapest