A hang túlerőltetése vagy diszfónia is állhat a rekedtség mögött
A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad, ilyenkor általában nem nehéz beazonosítani a kiváltó tényezőt, amitől függően a rekedtség, a beszédhang megváltozása kialakulhat hirtelen (pl. hangos éneklés után) vagy tartósan (pl. szokásszintű krákogás mellett) is fennállhat. Ha viszont hangképzési rendellenességről van szó, az tartós rekedtség képében jelentkezhet.
A rekedtség hátterében banális okok (pl. hangos éneklés), de akár komoly elváltozások, súlyos betegségek (pl. gégerák) is állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak. A rekedtség lehetséges okairól ide kattintva olvashat bővebben, ebben a cikkben csak a hangszalagok túlerőltetéséből és a hangképzési rendellenességekből fakadó rekedtséggel foglalkozunk részletesebben.
A hangszalagok túlerőltetése
Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Rossz szokás is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
Hanghigiénia
A rekedtséget sokszor rossz szokásaink okozzák. Ilyen például a túl kevés folyadékfogyasztás. A megfelelően hidratált hangszalagok kevésbé sérülékenyek, a jelentős igénybevételt is kevésbé sínylik meg. A száraz levegő belélegzése sem kedvez a hangszalagoknak, télen a fűtés, nyáron a légkondicionáló miatt kell ügyelni a párásításra. A dohányzás, a dohányfüstös levegő belélegzése is irritálja a hangszálakat, hosszú távon pedig hozzájárulhat daganatos elváltozás kialakulásához is. Vannak, akik megszokásból krákognak, köszörülik a torkukat, köhécselnek, ezek azonban mind nagyon megterhelik a hangszalagokat, csakúgy, mint a túl hangos, vagy túl sok beszéd. Megerőltetés után fontos a hangszalagok pihentetése. A rossz szokásoktól pedig próbáljunk meg megszabadulni, ha szükséges, kérjük ebben pszichoterapeuta segítségét.
Diszfónia: felnőtt- és gyermekkorban is előfordulhat
A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik.
A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben részt vevő izmok renyhesége is.
Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás, a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.
Forduljon időben orvoshoz!
A mindennapokban keveset gondolunk a hang épségének megőrzésére, a legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy milyen fontos a tiszta, érthető beszéd, ha valamilyen betegség miatt elmegy a hangunk. A hangszalagok egészségnek megőrzéséért dr. Holpert Valéria azt tanácsolja, hogy panasz esetén forduljunk orvoshoz, különösen, ha elhúzódó rekedtséget tapasztalunk. Emellett nagyon fontos a megfelelő beszédtechnika, enélkül a hang könnyen elfárad, és megjelennek a túlerőltetésből adódó problémák. Ez különösen azok körében fontos, akik munkájukból adódóan sokat beszélnek. „Ha estére rendszeresen berekedünk, vagy napközben sokat köszörüljük a torkunkat, az nem jó jel. Ilyenkor érdemes beszédtanár segítségét kérni a helyes, a hangszalagok számára sem megerőltető hanghasználat elsajátításához.”
(Fül-orr-gége Központ - Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter)