A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy- vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha belülről szólna.

A fülzúgás az esetek többségében csak egy-két napig áll fönn, majd spontán elmúlik. Amennyiben ennél hosszabb ideje tapasztalja, mindenképp érdemes orvossal kivizsgáltatni. Az esetek nagy részében ugyanis a fülzúgást a panasz jelentkezését követő 1-2 héten belül tudja maradéktalanul, a mögöttes okot is magában foglalóan gyógyítani, míg a régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség.

Objektív és szubjektív fülzúgás

A tinnitus a hazai lakosság három-öt százalékát érinti. Két formája létezik: az objektív és a szubjektív fülzúgás. Az objektív fülzúgást nem csak a beteg, de orvosa is hallhatja, hátterében általában izmok ritmusos összehúzódása vagy turbulens véráramlás áll. A gyakoribb, szubjektív fülzúgás esetében csak a beteg hallja a nem kívánt hangokat.

A szubjektív fülzúgás sokszor jár együtt a halláscsökkenéssel (nagyothallással). A betegek mindössze öt százaléka rendelkezik normális hallásküszöbbel, míg az esetek 90 százalékában idegi, 5 százalékában vezetéses halláscsökkenés állapítható meg. Vezetéses halláscsökkenés a külső- vagy a középfül működésének károsodása miatt fellépő halláscsökkenés, idegi halláscsökkenés során pedig a belső fül vagy annak idegeinek károsodása a halláscsökkenés oka.

A szubjektív fülzúgás okai

A fülzúgás oka gyakran mindössze a hallójáratban található idegen anyag, elsősorban a fülzsír vagy víz. Az esetek nagy részében a nagyothallásra és a fülzúgásra is megoldást nyújthat a fülzsír szakszerű eltávolítása (míg a nem megfelelő fültisztítás inkább okozója a hallójáratban megrekedt fülzsírnak).

Szintén nagyon gyakori ok az agyi vérellátási zavar (amely az életkorral járó, idősebb korban jelentkező fülzúgás egyik gyakori okozója), illetve a zajkárosodás (akár egyszeri, pl. koncerten ért vagy petárda által okozott zajterhelésről van szó, akár rendszeres, gyakran munkahelyen tapasztalható zaj okozza) okozta halláscsökkenés, a fülzúgás ennek kísérő tüneteként jelentkezik.

A fület érintő fertőzések is a gyakori okok közé tartoznak, leggyakrabban középfülgyulladás kapcsán jelentkezhet a panasz. Amennyiben a fülzúgás megjelenéséhez láz is társul, valószínűsíthető a középfülgyulladás diagnózisa. A fülkürthurut vagy hallójárat-gyulladás a középfülgyulladáshoz hasonlóan szintén okozhat fülzúgást.

A fület érintő egyéb betegségek közül kiemelhető az úgynevezett Meniére-betegség, amely rohamokban jelentkező szédüléssel, ismétlődő halláscsökkenéssel és fülzúgással járó belsőfül-megbetegedés. A Wegener-granulomatozis betegségre a fülzúgás mellett jelentkező fülfájás, köhögés, esetleg orrvérzés és nehézlégzés utalhat. A belső fül képleteinek betegség által okozott merevedése vagy a fülben lévő erek károsodása is állhat a panasz mögött. A hallószervet érintő daganatok szerencsére aránylag ritkák.

Léteznek olyan általános (nem a fület érintő) betegségek is, amelyek járhatnak fülzúgással. Ilyen elsősorban a magas vérnyomás, a vérszegénység, a pajzsmirigy alulműködés, vagy a szifilisz. A fejet érő traumák (agyrázkódás, egyéb sérülések) is a lehetséges okok között szerepelnek.

Egyes gyógyszerek fogyasztása is járhat mellékhatásként halláskárosodással, például az aszpirin, a kinin, egyes vízhajtók és antibiotikumok. Ezen kívül nehézfém mérgezések vagy a túlzott alkoholfogyasztás is állhat a fülzúgás hátterében.

Hogyan vizsgálják a fülzúgást?

A fülzúgás diagnózisának felállítása, a fej és a nyak együttes vizsgálatát magában foglaló fül-orr gégészeti vizsgálat során történik. Az orvos ilyenkor megvizsgálja a hallójáratot és a dobhártyát, nem áll-e fülzsír, fertőzés vagy valamilyen alaki eltérés a panaszok hátterében. Esetleg sztetoszkóppal ráhallgat a nyaki nagy erekre. Ezenkívül további vizsgálatokkal egészül ki a diagnosztika.

Hangvillapróbák. A Rinné- és a Weber-féle tesztek tájékozódó jellegű vizsgálatok, a halláscsökkenés formájának és súlyosságának megítélésére használatosak. A Weber-teszt során, az orvos a hangvillát a homlok közepére helyezi - ha a halláscsökkenés idegi, a hang ekkor a jobban halló fülben hallható; ha vezetéses, akkor a károsodott oldalon hallható hangosabban. A Rinné-teszt során, a vizsgáló a hangvillát a csecsnyúlványra (a fülünk mögött tapintható csontos domborulatra), majd a fülünk elé helyezi. Vezetéses halláscsökkenés esetén a csontvezetés erősebb, mint a légvezetés. Idegi halláscsökkenésben a légvezetés hangosabb, mint a csontvezetés.

Hallásvizsgálat. A küszöbhallás és beszédértés vizsgálatával a halláscsökkenés formája, annak pontos mértéke, a tényleges hallóképesség határozható meg. A vizsgálat idejére a páciens hangszigetelt helyiségben foglal helyet.

Képalkotó vizsgálatok. Nyaki duplex UH-vizsgálattal vagy MR angiográfiával a nyaki erek betegségei, CT- vagy MR-vizsgálatokkal a daganatok vagy az agytörzs rendellenességei diagnosztizálhatók. A képalkotó diagnosztikai eljárások menetéről részletesen itt olvashat

Laborvizsgálatok. A teljes vérképben a vérszegénység és anyagcsere-betegségek, speciális antitestvizsgálatokkal a szifilisz és az immunrendszer betegségei zárhatók ki.

Hogyan kezelhető a fülzúgás?

Néhány esetben a fülzúgás oka kezelhető: a fülzsír eltávolításával, a nyaki erek rendellenességeinek vagy daganatok kezelésével, a hallószervre káros gyógyszerek elhagyásával, a fertőzések megfelelő antibiotikus kezelésével egyszerűen megszüntethető a panasz.

Amennyiben a fülzúgás idegrendszeri eredetű, értágító gyógyszereket használnak, amely a keringés javításán keresztül hat előnyösen a fülzúgásra.

A főleg idős korban jelentkező szubjektív fülzúgás kezelhető hallókészülékkel, vagy a hang elfedhetőségén alapuló úgynevezett maszkoló berendezéssel, vagy akár antidepresszáns gyógyszerekkel. Az úgynevezett "biofeedback" technika a pozitív visszacsatolás útján, a zavar okainak, a kialakulás módjának tudatosítása által hat.

A legfontosabb azonban az életmód megváltoztatása (a dohányzásnak, a kávéfogyasztásnak és az aszpirinszedésnek az elhagyása). A rendszeres nyaki torna a nyaki erek keringését javítja: mindenképp ajánlatos. A gyógyulás esélye a fülzúgás okától és a beteg hozzáállásától egyaránt függ.

Szubjektív fülzúgás esetén a betegek háromnegyede nem tartja fülzúgását elviselhetetlennek - esetükben a relaxációs technikák segíthetnek. A betegek egy százalékát azonban az állandó, erős zúgás teljes testi-lelki kimerülésbe kergeti, nem ritkán öngyilkossági gondolatokat is ébreszt bennük.

A közelmúltban dolgozták ki német kutatók az úgynevezett akusztikus CR (coordinated reset) neuromoduláció módszerét, amely a központi idegrendszer koordinálatlan működésének helyreállítását célozza. Ez a módszer az idegi károsodás által okozott fülzúgás kezelésére használható.

Bővebben Az akusztikus CR neuromodulációról részletesebben

Étrendi kiegészítők közül elsősorban a C-vitamin, az E-vitamin és a B-vitaminok, a kalcium, a kálium, a magnézium és az esszenciális zsírsavak fogyasztása javasolt fülzúgásos panaszok esetén. Zsírszegény diéta - a zsírok és a koleszterin bevitelének csökkentésével - javít a belső fül keringésén. A gingko biloba az agyi keringés serkentése által hat, ezért a belőle előállított készítmények szedése szintén gyakran javasolt. Előnyös a rendszeres mozgás, szintén a keringés javításán keresztül javíthat a panaszokon.

Hogyan kerülhetőek el a nem kívánt hangok?

A tartós fájdalom, a fülzúgás vagy halláscsökkenés mindig figyelmeztető jel. A tünetek hasonlóak lehetnek különböző fülbetegségeknél, ezért érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés kiválasztása érdekében.

A sajnos napjainkra általánossá váló zajszennyezés, a zajos környezet a fülzúgás kialakulásának alapvető rizikófaktora. Emiatt a megelőzés elsősorban a zajkárosodás kiküszöbölését jelenti, munkahelyeken megfelelő zajvédelmi eszközök, füldugó használatát, illetve otthoni környezetünk zajainak lehetőség szerinti minimalizálását.

A fülzsír okozta tinnitus megelőzésében a helyes fültisztítás elsajátítása döntő jelentőségű. A nem megfelelő fültisztítás a halláscsökkenés és a fülzúgás fontos oka. A mindennapos fültisztítás semmiképp sem ajánlott, rendszerint elegendő a fülkagyló vízzel való tisztítása és szárítása.

Az egészséges életmód (kiegyensúlyozott táplálkozás és testmozgás a megfelelő keringés fenntartása érdekében), valamint a középfül- és a felső légutak gyulladásainak elkerülése szintén a megelőzés eszköze lehet.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész és
Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész, bronchológus