Siketek az orvosnál: egészségügyi tolmácsszolgáltatást sürgetnek a szakemberek

Van olyan, hogy nemzetközi jelnyelv? Képes a kommunikációra egy spanyol és egy magyar? Léteznek tájnyelvek a siketek között is? Megérti egy salgótarjáni a szegedit? Egy siket képes vajon értelmezni a cikkünkben leírtakat? Számos kérdés felmerült szerkesztőségünkben, mielőtt interjúra hívtuk Bertus Tímea jelnyelvi tolmácsot. Jelnyelvi verzió

Ma Magyarországon közel 60 ezer siket és 300 ezer nagyothalló él, akik közül a legtöbben anyanyelvként használják a jelnyelvet. Bertus Tímea siket szülők gyermeke, megtanult kommunikálni a családban. Jelenleg jelnyelvi tolmácsként tart órákat a Semmelweis Egyetem Jelnyelvi kommunikáció kurzusán, amely 2011-ben indult, és az orvos–siket beteg kommunikációjára épül.

Tudják majd értelmezni a siketek a cikkünkben megfogalmazott információkat?

A születésük óta siketek számára a magyar gyakorlatilag egy idegen nyelv, és olyan szinten értik meg a szöveget, ahogyan egy pár éve magyarul tanuló külföldi. Ezt szaknyelven alacsony nyelvi kompetenciának hívják, a legjobban a saját példámmal tenném érzékelhetőbbé: évek óta tanultam franciát, bármit elolvasok ezen a nyelven, de nagyobb részt fogalmam sincs arról, mit jelent. Nos, ilyen a viszonyuk a siketeknek a magyar nyelvhez.

A siketek 90 százaléka halló családban nő fel, így nincs lehetőségük elsajátítani a jelnyelvet. Ennek oka, hogy a szülőknek az orvosok hallásjavító eszközöket javasolnak, a gyógypedagógusok pedig nem ajánlják a jelnyelv tanulását, mondván, késlelteti a beszéd tanulását. A gyerekek hallókészüléket kapnak, majd beíratják őket a speciálisan siketek oktatására „szakosodott” iskolákba, melyből összesen hét van az ország különböző nagyvárosaiban. Ezekben az iskolákban korlátozottan jutnak csak a jelnyelvhez, az oktatásban ugyanis nem jelnyelvet, hanem az úgynevezett orális módszert alkalmazzák (szájról olvasás). Így nem ismerik meg a jelnyelvet sem magas szinten. Az egyetlen cél, hogy megtanuljanak tökéletesen artikulálni és szájról olvasni, viszont a tudástartalom elsajátítása fokozottan nehezített.

A szüleim iskolájában akkoriban annyira tiltották a jelnyelvet, hogy rá kellett ülniük a tanórán a kezükre. Ezzel szemben például több országban már az óvodában biztosítják a siket gyermekek számára a szervezett jelnyelvtanulást. Ez elősegíti az elfogadást, a saját nyelven való tudás megszerzését is, sőt, vannak olyan halló gyerekek, akik kíváncsiságból megismerkednek a jelnyelvvel, gazdagítva kommunikációs eszköztárukat. Amerikában a 4. leggyakrabban tanult nyelv a jelnyelv. Egyébként 2009. november óta hivatalos nyelv lett a jelnyelv hazánkban is, a video-chat alkalmazások pedig nagyon jót tesznek a jelnyelv elterjedésének.

Jól értelmezem, hogy egy siket gyerek nevelésében és oktatásában égető szükség van a jelnyelvre is, akár halló közösségben nő fel, akár nem?

Ideális esetben a siket gyermekek oktatása jelnyelven történne, amelyben nagy hangsúlyt kap az adott ország hangzó nyelve, illetve a beszéd tanítása is. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a halló család is minél korábban képes legyen a siket gyermekkel kommunikálni, ezért legyen egy közös nyelv, és ne kelljen a 6-8 éves kort megvárni.

Abban bízunk, hogy 2017-től bevezetik a bilingvis módszert, amelynek éppen a két nyelvben való felkészítés a lényege. Jelnyelv nélkül nem lehet átadni a tudástartalmat, hiába ismeri fel a gyerek a szöveget, hiába olvassa fel artikulálva, ha nem tudja értelmezni, hogy például a mohácsi csata és a mohácsi vész egyet jelent. De ugyanez a helyzet a vérnyomással. A siketek többsége nem tudja, mit jelent az, hogy ha 180/60 valakinek a vérnyomása. Mi a 180, mi a 60? Mindent el kell magyarázni. Ezért nem tudják értelmezni többek között a WEBBeteg.hu cikkeit sem, mert nincsenek tisztában a szavak jelentésével. Ezért lenne szükség jelnyelven átadni nekik a cikkek tartalmát.

A vakok és gyengénlátók számára készültek már akadálymentesített alkalmazások, hasonlóra gondoljak?

Nagyon fontos, hogy biztosítva az esélyegyenlőséget, ugyanazon a hírportálon, egészségügyi oldalon jussanak hozzá az információkhoz, mint mi, épek. Közöttük is élnek cukorbetegek, náluk is probléma a magas vérnyomás, ismerniük kell, milyen tünetei vannak az egyes daganatoknak.

Minden egészségügyi kifejezésre van külön jel?

Készült korábban egy egészségügyi jelnyelvi szótár, de szó szerinti fordítást használnak. Például a beutaló kifejezést a küldés jellel mutatják, ami nem értelmezhető, ugyanis a beutalót úgy kell jelelni, ami megmagyarázza, hogy egy olyan egészségügyi dokumentáció, amellyel a szakrendelésre kell mennünk.

Amiről nem tudtuk, hogyan néz ki vagy hogyan lehetne vizualizálni, megkerestük fotón, hogy kapcsolni tudjunk hozzá jelet, jelrendszert. Nagyon sok kifejezést nem lehet egy jellel megoldani. Ilyen például a szívkoszorúér.

A jelnyelvi kurzuson nagyon sok jelet kreálunk a hallgatókkal közösen. Jókat nevetünk egy-egy új magyarázaton.

Szorosan kapcsolódik a magyar nyelvtanhoz a jelnyelv?

„Korábban volt már hasonló panasza?” Gyakran halljuk ezt a kérdést az orvosnál. A jelnyelv ezt a kérdést, a jelnyelv szórendjével és „térbeli ragozással” így tenné fel: „Te ilyen panasz régen (múltban történő utalás jelzése) volt már?” Más a szórend, más a nyelvtan, de ugyanaz az értelme.

Van nemzetközi jelnyelv?

Például a szia, köszönöm, szeretlek kifejezéseket, az érzelmek mimikáit, gesztusait bárhol megértik a világon a siketek is. A terhességet is egy jellel tudjuk kifejezni (gömbölyded pocak). Van nemzetközi jelnyelv, ez egy mesterséges „munkanyelv”, amelyen keresztül a siket közösségek képviselői a „közös” munkát, ügyeket megbeszélik. Mivel maga a jelnyelv a vizuális érzékelésből „táplálkozik”, hasonló a különböző nemzetek jelnyelve, szerkezete, mégis mindegyiknek meg van a saját jelnyelve. Egy-egy országon belül azonban különböző nyelvjárások vannak, így más jeleket használhat például egy salgótarjáni és egy szegedi. Ők is meg tudják különböztetni a jelekből, a gesztusokból, honnan jött a másik. Ha belegondolunk, mi sem ugyanúgy hangsúlyozunk, nem egyforma a beszédstílusunk. Hazánkban 6–7 egymástól 10–30 százalékban eltérő jelnyelvi nyelvjárás jött létre az elszigetelt, bentlakásos iskolák miatt.

2011 szeptemberében indult el a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, szokatlan módon a Kórélettani Intézetben a speciális jelnyelvi kurzus, amely ma már kötelezően választható tantárgy. Minden szemeszterben közel 100-an veszik fel a kreditpontos tantárgyat. Minek köszönhető a sikere?

Nem azért van jó híre, mert könnyen elsajátítható, azaz egyszerűen letudják a hallgatók a kurzust és megszerzik rá a kreditet, hanem mert érdekes, hasznos, játékos foglalkozásokon vehetnek részt, oldott a légkör. Egy szemeszter alatt 13-14 alkalommal találkozunk, a kurzus, mivel vizuális nyelvről van szó, egy általunk készített DVD-re épül, így az órán kívüli gyakorlás is megoldott. Jelenleg az egyik siket kollégámmal tartjuk az órákat, két csoportban. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem orvostanhallgatói is ugyanezt a kurzust végzik, ott szintén mi oktatunk.

A kurzus segíti az alapkommunikációt, a kölcsönös bizalom megszerzését, illetve bizonyos orvos–siket beteg közötti szituációkban biztosítja a megértést. Érdekes, a hallgatók többsége a negyedik vagy ötödik alkalom után másképpen kezd el viselkedni, megváltoznak a gesztusok, kinyílik a tekintet, levetkőzik a gátlásaikat.

Hálás vagyok az intézet akkori vezetőjének, Rosivall Lászlónak, aki felismerte e tantárgy fontosságát, az orvosegyetemi oktatásban betöltött jelentőségét és vállalta ennek elindítását, menedzselését.

Ha már itt tartunk. Miként boldogul jelenleg egy siket beteg az orvosnál?

Nehezen. Volt már arra eset, hogy hátrányos helyzetbe került valaki, mert nem tudtak vele kommunikálni. Például egy bácsi naphosszat ült étlen-szomjan az ágya szélén a kórházban, mert nem volt egy jelelő vagy jeltolmács, aki elmondja neki, hogy nem lesz vizsgálat, nyugodtan ebédelhet. A számomra legabszurdabb tapasztalás az volt, amikor a fül-orr-gégészeten hangosbemondón keresztül hívták be a betegeket.

A siketeknek ingyen biztosítva van évente 120 óra jelnyelvi segítség, de ez nem használható az egészségügyben, tehát ha orvoshoz megy a siket beteg, nem kap jelnyelvi tolmácsot, hacsak nem fizet érte az egészségügyi intézmény maga, amire egy vonatkozó rendelet kötelezi.

Az egyetem által elindított jelnyelvi képzés lehetőséget teremt az info-kommunikációs akadálymentesítés megteremtésére, ezentúl pedig szeretnénk újraértelmezni az egészségügyi tolmácsszolgáltatást.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)