Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma (más néven vestibularis schwannoma) irányában is vizsgálódni kell.

A betegség tünetei

Az akusztikus neurinóma a VIII-as agyidegen kialakuló daganat. A halló és egyensúlyozószerv ellátásáért felelős rostok közül gyakrabban érinti az ideg vestibularis (egyensúlyszervet ellátó) rostjait. Tipikusan ott alakul ki, ahol a Schwann-sejtek kezdik körbevonni az ideget. Ahogyan nő a mérete, úgy gyakorol egyre nagyobb nyomást a környezetére és jelennek meg sorban az érintett rostok roncsolása kapcsán a különböző tünetek – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus. Az elváltozás az esetek döntő többségében csak az egyik oldalon alakul ki, ezért ha a beteg egyensúlyzavarra, féloldali fülcsengésre, csökkenő hallásra, esetleg fül- és fejfájásra panaszkodik, akkor e daganat lehetőségét is ki kell vizsgálni.

Ha nem ismerjük fel idejében

A súlyosabb tünetek kialakulásáig hosszú évek telhetnek el. A betegség kialakulásának okai pontosan nem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. A fokozatosan növekvő daganat először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert arra felé tud leginkább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így pl. a kisagyi inkoordinációs zavar, vagy nyelészavar után megjelennek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás, tudatzavar. Dr. Fülöp Györgyi szerint azonban az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – fülzúgás, halláscsökkenés, szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak ebbe a stádiumba.

Hogyan vizsgálható?

Fülzúgás és halláscsökkenés számos okból kialakulhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is felvetheti a daganat gyanúját, de ilyen esetben a képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyaggal végzett belső fül MR ad megbízható eredményt. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét. Kismértékű halláscsökkenés esetén is az agytörzsi potenciálokban már oldalkülönbség mutatható ki, az egyes hullámokban látható eltérés alapján megmondható a károsodás helye.

Kezelési módok

Kis daganatok esetén és ha a beteg általános állapota miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-rel történő kontroll vizsgálatok is elegendőek lehetnek, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma-kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt.

„Az utóbbi években terjedő sugársebészeti kezelésre a maximum 3 cm-es daganatok alkalmasak. Ettől a módszertől a daganat méretének csökkenését, vagy a növekedés megállítását várjuk és kevésbé fordul elő a hallóideg és egyéb nemes képletek sérülése, mint a hagyományos idegsebészeti beavatkozásoknál. Nagyobb térfoglalás esetén a hagyományos idegsebészeti módszer segíthet, de itt számolni kell a daganat kiterjedése miatt is a neurológiai maradványtünetek kialakulására.”

Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy rosszabb általános állapotú betegről van szó, akkor itthoni, újabb eredmények szerint elvégezhető a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzása is a daganat méretének csökkentésére.

Tovább Az agydaganat tünetei, típusai

(Fül-orr-gége Központ - Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus)