A torokfájás okai és differenciáldiagnosztikája

A torokfájás (torokkaparás, torokégés, idegentestérzés, gombócérzés) kifejezés számtalan panaszt és érzést takarhat, amely mögött egyszerű, banális okoktól kezdve akár az életveszélyes állapotokig többféle elváltozás húzódhat meg.

A fájdalom mellett a betegek sokszor idegentest- vagy gombócérzésről is beszámolnak, de a kaparó vagy égő érzés is gyakori. Társuló tünetekként jelentkezhet még nyelészavar, krákogás, harákolás, köhécselés és garatszárazság is.

A nyelési zavar vagy nehézség, krákogás, harákolás, köhécselés, garatcsorgás vagy váladékozás, garatszárazság mind olyan tünetek, amelyeket a torokpanaszukkal háziorvosukhoz vagy fülorrgégészhez fordulók szintén gyakran emlegetnek. A tünetek fennállási ideje és a kórtörténet alapvető jelentőségűek.

A torok anatómiai megfelelője a garat, amely három szintre osztható, az orrgaratra, a középső garatra (ez az, amit laikusként csak torokként emlegetünk) és az algaratra. A torok az orrüregen, orrgaraton és a szájüregen keresztül közvetlen kapcsolatban van a külvilággal. A belélegzett kórokozók, szennyeződések, valamint a fizikai és kémiai behatások a torkot mint az egyik első behatolási kaput nagyon könnyen elérik. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a torok a felső légúti infekciók kapcsán a leggyakrabban érintett terület.

Az orr és a garat nyálkahártyája fontos élettani és védekező feladatokat lát el, ennek során antimikrobiális fehérjéket, enzimeket és antitesteket is termel. Feladatának ellátásához ép nyálkahártyára, megfelelő mennyiségű és szerkezetű nyákfilmre, és egészséges nyirokrendszerre van szüksége, melynek a legfontosabb eleme a torokmandula.

A tünetek jellemzői, és a lehetséges háttérben álló okok

Mindenképpen érdemes tisztázni, hogy az első tünetek mennyi ideje állnak fenn. A heveny panaszokra jellemző, hogy hirtelen kezdődnek és általában legkésőbb 4-6 héten belül maradéktalanul megszűnnek. Ilyenkor fontos tisztázni, hogy voltak-e hurutos kísérő tünetek (orrfolyás, nátha, kötőhártya-gyulladás, köhögés), volt-e láz vagy hőemelkedés, illetve általános levertség. Az akut panaszok – főleg ha hurutos tünetek is kísérik – általában fertőzéses eredetűek, leggyakrabban vírusok okozzák. Ritkább az, ha a hirtelen induló panaszok mögött krónikus vagy malignus betegségek állnak. A visszatérő vagy krónikus (4-6 héten túl fennálló) tünetek minden esetben fül-orr-gégészeti szakorvosi kivizsgálást igényelnek.

A fájdalom lehet kifejezetten erős, éles vagy kínzó jellegű: ilyet tapasztalunk akut gyulladásban, mandulagyulladás esetén, előrehaladott vagy jellegzetes lokalizációjú malignus betegségben. A kaparó, égő érzés általában enyhe fokú: összefüggésbe hozható akut betegséggel is (pl. vírusos torokgyulladás), de gyakrabban áll fenn tartósan. Ilyenkor sok esetben szárazság és gombócérzés, krákogás, néha fátyolos, megtört hang is jelentkezik. A kisugárzó fájdalmat mindig komolyan kell venni és a rosszindulatú folyamatokat ki kell zárni. Nyelési nehezítettséggel kísért akut fájdalom (láz és szájzár is kísérheti) esetén a tályogot is ki kell zárni. Krónikus nyelési nehezítettség hátterében tumor, diverticulum, refluxbetegség és szisztémás eredet feltételezhető. Legtöbb gondot a diffúz, nagy kiterjedésű, több régiót és/vagy szervet érintő panaszok okozzák. Ebben az esetben törekedni kell a tünetek és panaszok minél pontosabb lokalizációjára, a kiindulási pont meghatározására, többféle tünet esetén a vezető panasz meghatározására, valamint arra, hogy azok mennyire reprodukálhatóak. E módszerekkel feltárhatóak az esetleges pszichoszomatikus és neurotikus okok is.

A torokfájdalom jellegzetesen az akut vírusos megbetegedések kapcsán szokott köhögéssel társulni. Krónikus köhögés és torokpanaszok esetén tumorkutatás javasolt, valamint szóba jön a torkot-gégét érintő reflux lehetősége is. De az orrgaratból hátracsorgó kóros váladék is okozhat köhögéssel együtt járó torokpanaszokat.

A hirtelen kezdődő torokfájás főleg fiatalkorban jár gyakran együtt nyaki nyirokcsomó-duzzanattal. Ennek mérete sokszor ijesztő is lehet, jó példa erre a fertőzéses eredetű mononucleosis (csókláz) is. Torokfájással és nyirokcsomó-megnagyobbodással kezdődhet azonban más súlyos kórkép is, például leukémia, HIV-fertőzés vagy ritkábban lymphoma. Torokpanaszokkal járó ismeretlen eredetű nyaki duzzanat mindig felveti a nyaki áttéttel szövődött rosszindulatú folyamat lehetőségét is, ezért erre mindig gondolni kell vizsgálat során.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Gerlinger Imre: Tünetorientált fül-orr-gégészet, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2014; Hirschberg Andor: Torokfájás, 2014