Belsőfül-gyulladás - Okok, tünetek és kezelés
A belső fül gyulladása befolyásolhatja a hallást és az egyensúlyérzetet is, émelygést, szédülést, az egyensúlyhiány érzését és halláskárosodást okozva.
Mindezt azáltal, hogy a belső fül struktúráinak – mint a hangok érzékeléséért felelős csiga (cochlea), vagy az egyensúlyérzékelésért felelős háromfélkörös ívjárat – gyulladása alakul ki. Ez a megbetegedés gyakori lehet megfázás vagy influenza során, vagy ha a középfülgyulladás átterjed a belső fülre.
Ebben a cikkben erről a betegségről olvashat bővebben, a felnőttkori és a gyermekkorban jellemző belsőfül-gyulladást külön tárgyalva.
A belsőfül-gyulladás és típusai
A belső fül leggyakoribb fertőzéses megbetegedéseinek oka felnőttkorban a virális cochleitis (vagyis a csiga gyulladása, gyakrabban használt kifejezéssel labirinthitis), fiatal gyermekkorban a meningitis, vagyis az agyhártyagyulladás.
A belsőfül-gyulladásnak két fő típusa van: a labirinthitis és vestibularis neuritis. A vestibularis neuritisről ide kattintva olvashat bővebben.
Mindkettő számos tünetet okozhat, beleértve a szédülést és a hányingert is. A labirinthitisben szenvedő személy ezenkívül hallásproblémákat is tapasztalhat.
A belsőfül-gyulladás gyakran kezelés nélkül elmúlik egy idő után. Előfordul azonban, hogy orvosi kezelésre van szükség, orvosa gyógyszert írhat fel a fertőzés tüneteinek kezelésére. Érdemes azonnal orvoshoz fordulnia, amint a belsőfül-fertőzés tünetei megjelennek. A korai diagnózis ugyanis kizárhatja a súlyosabb állapotokat, és megelőzheti a tartós szervi vagy halláskárosodást.
Bővebben a labirinthitisről
A labirintitis a belső fül leggyakrabban vírusos vagy ritkábban bakteriális eredetű fertőzése. A labirintusszerv (vagy egyszerűen csak labirintusként is emlegetik) gyulladását okozza, amely a belső fül folyadékkal teli csatornáinak labirintusa.
Ez a gyulladás megzavarhatja az érzékszervi információ továbbítását a belső fülből az agyba, és ez felelős a tünetekért. A vírusos labirinthitis leggyakrabban 30-60 éves felnőtteknél fordul elő. Nőknél pedig kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. A labirinthitis legtöbbször gyakori betegségeket követ, mint például megfázás vagy influenza.
Tünetei hirtelen, és figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek. Ezek a:
- szédülés
- hányinger
- hányás
- fülzúgás
- halláskárosodás.
A tünetek több napig is eltarthatnak, és meglehetősen súlyosak lehetnek. Gyakran azonban 1-2 hét után maguktól eltűnnek. Ha azonban a probléma hosszabb ideig fennáll, a betegnek kezelésre lehet szüksége.
Belsőfül-gyulladás gyermekeknél
Gyermekeknél sokkal kevésbé gyakori ez a betegség, mint a középfülgyulladás. Belsőfül-gyulladás gyermekeknél legtöbbször a bakteriális agyhártyagyulladás következtében alakulhat ki. A bakteriális agyhártyagyulladásban szenvedő gyermekek körülbelül 20%-ánál hallásproblémák vagy egyensúly- és szédülési problémák jelentkeznek. Az agyhártyagyulladás érintheti a csigát, és jelentős idegi halláscsökkenést okozhat a belső fül sejtjeinek károsodása által, mivel a csontos labirintust kitöltő folyadék (a perilympha) kapcsolatban áll az agyvízzel.
A hallószerv, vagyis a csiga elcsontosodása agyhártyagyulladás után egy gyakori probléma lehet gyermekeknél. Akkor fordul elő, amikor egy műtét vagy fertőzés után a csont elkezdi pótolni a belső fül cochleáját kitöltő nyirokfolyadékot. Ezt az állapotot gyakran kíséri hallásvesztés, de a gyógyulás utáni korai cochleáris implantációval (egy beültetett kis elektromos eszközzel) kielégítő hallás érhető el azoknál a betegeknél, akiknél súlyos vagy süketséggel határos szenzoneurális halláscsökkenés következett be.
A süketség kockázata miatt az orvosok gyakran hallásvizsgálatot végeznek olyan kisgyermekeknél, akik felgyógyultak bakteriális labirinthitisből.
Kezelés
Egyes ritka esetekben az orvos vírusellenes gyógyszereket vagy antibiotikumokat alkalmazhat a belsőfül-fertőzést okozó vírus vagy baktérium kezelésére. Azonban gyakran csak a belsőfül-fertőzések tüneteit kezelik, magát a fertőzést nem.
Leggyakrabban antihisztaminokat adnak a vertigo kezelésére. Ezek segíthetnek a hányinger és a szédülés enyhítésében is. A vény nélkül kapható antihisztaminok közé tartozik a fexofenadin vagy a loratadin. Az orvos hányáscsillapítókat is javasolhat az émelygés és hányás megfékezésére. Egyes esetekben szteroidokat írnak fel a gyulladás kezelésére.
A belsőfül-fertőzésből eredő fájdalom kezelésére pedig a felnőttek vény nélkül kapható gyógyszereket, például ibuprofent használhatnak.
Házipatika tippek
A belsőfül-gyulladásban szenvedő személy a tünetek enyhítésére a következő otthoni lehetőségeket is kipróbálhatja:
Gyömbér a hányingerre és szédülésre
Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a gyömbértea hatékony kezelés a szédülésre, és hatékonyan kezeli a hányingert.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kutatók ezeket a vizsgálatokat a jóindulatú benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV) szenvedők esetében végezték, amely más típusú szédülés, mint a labirinthitisben előforduló. Ennek ellenére közös tünetekkel rendelkeznek, beleértve az émelygést is.
Egyéb otthoni gyógymódok a hányinger, émelygés ellen
- borsmenta
- fahéj
- elektrolitpótló sportital
A kutatások többsége a terhességgel vagy kemoterápiával kapcsolatos hányinger kezelése esetén találta ezeket hasznosnak, egyes esetekben azonban a belsőfül-fertőzéssel kapcsolatos hányinger esetén is beválthat a használatuk.
Rizikófaktorok
Bárkinél kialakulhat belsőfül-gyulladás. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelhetik a kialakulásának kockázatát. Ilyenek a:
- felső légúti fertőzés, például megfázás vagy influenza, vagy alsó légúti fertőzés, például hörghurut
- középfülgyulladás
- agyhártyagyulladás
- vírusos fertőzés, például herpesz vagy kanyaró
- autoimmun megbetegedések
Komplikációk
A maradandó belsőfül-károsodás kockázata alacsony (kivéve a gyermekkori agyhártyagyulladásos eseteket). A súlyos belsőfül-gyulladás azonban maradandó károsodást okozhat a belső fül különböző részeiben. Ez különböző mértékű halláskárosodást, valamint egyensúlyi problémákat jelent.
A súlyos belsőfül-fertőzések másik lehetséges szövődménye a BPPV. Ez egyfajta szédülés, amely a fej hirtelen mozgásából ered. A BPPV nem életveszélyes állapot, de növelheti az elesés kockázatát, ami más sérülésekhez vezethet. A BPPV komoly kényelmetlenséget is okozhat, és korlátozhatja a fizikai aktivitást.
Diagnózis
Az orvos egyensúlyi vizsgálattal képes lehet diagnosztizálni a belső fül fertőzését, teljes neurológiai kivizsgálással kiegészítve.
Mind az egyensúlyi vizsgálat, mind a neurológiai vizsgálat kulcsfontosságú, hiszen a belsőfül-gyulladást nem lehet pusztán fültükörrel (otoszkóppal) diagnosztizálni, ellentétben a középfülgyulladással.
Bár a következményes, hirtelen idegi hallásvesztés majdnem mindig virális, vagy isémiás eredetű, a betegeket ilyenkor mégis alá kell vetni a vérvétel mellett audiometriás hallásvizsgálatnak, valamint gadolíniumos MRI-vizsgálatnak is, hogy a komolyabb kórképeket biztonsággal kizárhassák.
Érdemes tehát orvoshoz fordulni, amint a belsőfül-fertőzés tünetei megjelennek, kisgyermekeknél feltétlenül, de felnőttkorban is.
Annak ellenére, hogy a belsőfül-gyulladás tünetei gyakran kezelés nélkül vagy tüneti terápiára megszűnnek, fontos, hogy az orvos meghatározza a kialakult állapot okát. A korai diagnózis ugyanis segít megelőzni a szövődményeket, és a tartós halláskárosodást.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Felhasznált irodalom:
-
What to know about inner ear infections (Medical News Today)
Prof. Dr. Gerlinger Imre: Tünetorientált fül-orr-gégészet, Medicina Könyvkiadó