Új felfedezés a fülről
Egy új felfedezés, feje tetejére állíthatja eddigi elképzeléseinket a fülben zajló hangátalakításról. Az amerikai Stanford Egyetem Anthony Ricci vezette kutatócsapatának, kifinomult mérési módszerekkel, első ízben sikerült pontosan meghatározni az ioncsatornák helyét.
Az ioncsatornákban történik a hangok átalakítása a belső fül szőrsejtjein. Mint most kiderült, máshol helyezkednek el, mint amit eddig hittek - írják a kutatók a Nature Neuroscience című szaklapban. Az eddigi hallásmodellt, így ez a felismerés részben megkérdőjelezi, lehetséges, hogy a hallásvesztés orvosi kezelésén is változtatni kell a jövőben.
A belső fül szőrsejtjei, kulcsfontosságú szerepet játszanak a hanghullámok idegi impulzussá történő átalakításában. Csúcsaikon szőrszerű, sztereociliumoknak nevezett képletek vannak hossz szerint elrendezve. A hanginger hatására enyhén elhajlanak a sztereociliumok. A kutatók úgy vélik, ilyenkor kis pórusok, úgynevezett ioncsatornák nyílnak meg.
A mechanikus rezgéseket az ionok pozitív töltése elektrokémiai jellé alakítja, amelyet a hallóidegek továbbítanak az agy hallásért felelős területeibe, ahol hangként észleljük őket. Az ioncsatornák léte eddig elméleti síkon mozgott, mivel eddig nem sikerült megtalálni őket.
A csatornák pontos helyét meghatározandó, a kutatók patkányok sztereociliumait permetezték be vékony vízsugarakkal. A víz nyomása elhajlította a nyúlványokat, mire kalcium folyt be a szőrsejtekbe.
A fülben zajló folyamatok újraértelmezése szükséges?
Nagyfelbontású, egy másodperc alatt, ötszáz képet rögzítő kamerák segítségével, sikerült azonosítani azokat a helyeket, ahol először áramolt be kalcium a sejtbe. Minden egyes belépés helye ioncsatorna jelenlétére utalt. Azok azonban nem a leghosszabb sztereocilium-sorokon helyezkedtek el, hanem a közepeseken és rövidebbeken.
Az újonnan szerzett tudás, újraértelmezheti a fülben zajló folyamatokat, például a dobhártya, az idegek vagy az agy akusztikus traumája ellen fellépő védőrendszereket. Az ioncsatornák ugyanis nemcsak rezgéseket alakítanak elektromos jellé, hanem védik is a fület a túl hangos zajoktól.
Ha ez az alkalmazkodási folyamat korból adódóan, vagy túl hangos zajok révén zavart szenved el, akkor fennáll a hallásvesztés veszélye.
(MTI)