A Hartnup-szindróma
A Hartnup-szindróma egy ritka, genetikai eredetű betegség, amelyben egy öröklődő genetikai mutáció következtében a triptofán nevű esszenciális aminosav felszívódása zavart szenved. A triptofán többek között a szerotonin és a B3-vitamin előanyaga, ezért a szervezet triptofánhiánya számos hiánybetegséget okoz az érintetteknél.
A triptofán felszívódási zavara
Hartnup-szindróma esetén egy kóros szerkezetű gén (SLC6A19) miatt károsodik a triptofán felszívódása, mert kóros transzporterfehérje kerül a vékonybél és a vesehámsejtek testüreg felé néző sejthártyájára. Ez okozza, hogy a szervezet csökkentett mennyiségű triptofánt képes csak felvenni, illetve a vesében visszaszívni (reabszorbeálni).
A triptofánt a szervezet nem tudja előállítani, tehát csak a táplálékkal tudjuk felvenni (szárnyasok, tojás, olajos magvak stb.). Amennyiben felszívódása zavart szenved, alacsony triptofanszint alakul ki a szervezetben.
A triptofán fontos előalakja több, az ember számára létfontosságú anyagcsereterméknek. A Hartnup-szindróma esetén jelentkező alacsony triptofánszint esetén a szerotonin, valamint az ebből szintetizálódó melatonin mennyisége is csökken. Triptofánból niacin (nikotinsav, azaz B3-vitamin) is képződhet, így ennek a hiányával is járhat a betegség. Mint minden aminosav, a triptofán fontos a fehérjék szintéziséhez is.
A Hartnup-szindróma öröklődése
A betegség autoszóm recesszív módon öröklődik, azaz csak akkor alakul ki, ha mindkét szülőtől hibás génváltozatot örökölt a beteg. Ha mindkét szülő hordozza a hibás allélt, gyermeküknél 25 százalék eséllyel alakulhat ki a Hartnup-szindróma. Lehet továbbá tünetmentes hordozó (50%), amikor csak egyik szülőtől öröklődött a hibás génváltozat, illetve előfordulhat, hogy egyáltalán nem öröklődik egyik szülőtől sem a hibás allél, így az utód beteg és hordozó sem lesz (25%).
A Hartnup-szindróma diagnózsa felállítható a típusos tünetek alapján, genetikai vizsgálattal a génmutáció kimutatásával, valamint laborvivzsálattal: a székletben és vizeletben fokozott egy triptofán származék, az indol ürítése. Az időben fel nem ismert és nem kezelt hiányállapot visszafordíthatatlan idegrendszeri és pszichiátriai elváltozásokat okozhat.
A Hartnup-betegséget először 1951-ben dokumentálták.
Hartnup-szindróma tünetei
A Hartnup-szindróma tünetei igen változatosak, mivel a triptofán hiánya több különböző anyagcseretermék szintézisére is káros hatással van.
A B3-vitamin (niacin) hiánya miatt kialakuló pellagra tüneteivel nagy átfedést mutat a Hartnup-szindróma. Ezen tünetek lehetnek:
- a növekedésben való elmaradás,
- fényérzékenység (fotodermatitisz, bőrgyulladás a fénynek kitett területeken),
- központi idegrendszeri tünetek:
- intermittáló ataxia (a mozgáskoordináció átmeneti zavara),
- piramistünetek (kóros reflexek),
- tremor (remegés),
- nisztagmus (szabálytalan vízszintes irányú rángó szemmozgások),
- hangulatzavarok.
A Hartnup-szindróma első tünetei már gyermekkorban megjelenhetnek, máskor csak a fiatal felnőttkor elején lépnek fel. A tüneteket gyakran a láz, bizonyos gyógyszerek és akár a fokozott stressz váltja ki. Általában nem megfelelő étkezés (triptofánban és niacinban szegény táplálkozás) is hozzájárul a tünetek súlyosabb, rohamszerű megjelenéséhez. A korral előrehaladva a rohamok ritkulnak.
A triptofánból származó szerotonin a központi idegrendszer fontos neurotranszmittere, de receptorai megtalálhatóak az emésztőtraktusban is, valamint az erek tónusának a szabályzásában és a véralvadási folyamatokra is hatást gyakorol. Ezalapján Hartnup-szindrómában enterális tünetként megjelenhet a hasmenés, étvágytalanság, ezek eredményeként az alultápláltság.
A szerotoninból képződik egy másik fontos szabályzó molekula, a melatonin, ezért a szerotoninszint csökkenésének további következménye a melatonin szintjének a csökkenése is. A melatonin az alvási ciklust irányító hormon, így hiánya alvási zavarokat (ezekkel összefüggésben fáradtságot, kognitív zavarokat, memóriaproblémákat) okoz.
A táplálékból a bélfalon át nem felszívódott, és így a bél további szakaszába jutott triptofánt az ott lévő bélbaktériumok olyan vegyületté alakítják át, ami a fényérzékenység fokozódásához vezet, vörös foltok, hólyagok, bőrvastagodás jelentkezhet.
A Hartnup-szindróma kezelési lehetőségei
Oki terápia nem áll rendelkezésre a Hartnup-szindróma kezelésére, a triptofánfelszívódást akadályozó kóros transzporterfehérjék javítása, így a betegség meggyógyítása még nem lehetséges.
Tüneti kezelésként fontos a hiányállapotok megszüntetése, a triptofán és a niacin pótlásával (40-250 mg/nap).
A Hartnup-szindrómában szenvedők számára fontos a megfelelő étrend. A magas fehérjetartalmú táplálkozás kedvezően hat. Triptofánt magasabb koncentrációban tartalmazó élelmiszerek:
- baromfihúsok,
- tej és tejtermékek,
- egyes magvak (szezámmag, napraforgómag, tökmag, földimogyoró),
- hüvelyesek (pl. csicseriborsó),
- zabpehely.
A fényérzékenység miatt érdemes kerülni a közvetlen erős napfényt, valamint a fotodermatitiszt fokozó gyógyszereket (pl. doxyciclin).
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász