A bárányhimlő tünetei és kezelése

A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló betegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor közötti gyerekek körében, zárt közösségben okoz járványt. Terjedése rendkívül gyors: cseppfertőzéssel a levegőn keresztül fertőz, de a használati tárgyak is közvetítik. A betegséget okozó vírus ellen 2019 őszétől kisgyermekek számára kötelező a védőoltás.

Milyen betegség a bárányhimlő?

A bárányhimlő vagy orvosi nevén varicella hólyagos, viszkető kiütéssel járó heveny fertőző betegség. Kórokozója a herpeszvírus csoportba tartozó varicella zoster vírus (humán herpeszvírus-3), amely az övsömört (herpes zoster) is okozza.

A lappangási idő 14 nap, de lehet ennél hosszabb is, leginkább a tünetek jelentkezése előtti néhány napban fertőz. Rendkívül ragályos, a fertőzés közvetlen érintkezés (használati tárgyak) valamint cseppfertőzés útján levegőn keresztül (köhögés, tüsszentés, beszéd) is terjed. A beteg rövid jelenléte is elég a fogékonyak fertőzéséhez, így akik még nem estek át a betegségen vagy nem kaptak védőoltást, azok negyedórás egy helyiségben való tartózkodás esetén is megfertőződhetnek.

A fertőző időszak jellemzően két hét, a lappangási idő utolsó napjaitól (azaz már az első pöttyök megjelenését megelőzően), egészen a hólyagok pörkösödéséig tart.

Az emberek többsége óvodás korában (3-5 évesen) átesik a bárányhimlőn és életre szóló védettséget szerez a vírus ellen, de sokan vannak, akik védőoltás nélkül nagyobb gyermekként vagy felnőttként lesznek betegek. Esetükben a betegség súlyosabb lefolyású, mint a kisgyermekeknél.

A bárányhimlő tünetei

Az egy-két napig tartó megelőző időszakban általános - náthára vagy influenzára emlékeztető - tünetek jelentkeznek: orrfolyás, fejfájás, levertség, hőemelkedés, láz lehetséges, bár - különösen kisgyermekeknél - előfordulhat az is, hogy a kiütések jelennek meg először. Hőemelkedés általában a betegség kezdetén jelentkezik, de előfordulhat azon időszak alatt is, amíg újabb és újabb kiütések jelentkeznek. Az ennél későbbi szakaszban kialakuló magas láz szövődmények jele.

Terjedése és kezdeti tünetei sok hasonlóságot mutatnak a rubeolával, azonban a kiütések eltérőek. Mivel utóbbi ellen régóta kötelező a védőoltás, a bárányhimlő jóval gyakoribb fertőzésnek számít hazánkban.

A betegség lefolyása jellegzetes

A kiütések megjelenésének szakasza általában öt napig tart. Jellemző és diagnosztikailag fontos, hogy bárányhimlő esetén nem egyszerre jelennek meg, több napon keresztül újabb hullámokban lepik el a bőrt, ezért egy időben a különböző stádiumoknak megfelelő formák is láthatóak: kis rózsaszín vagy piros, viszkető pöttyök formájában jelentkező új kiütések, hólyagocskák, valamint a már pörkösödő kiütések is. Amennyiben bárányhimlő okozza az elváltozásokat, a hólyagbenne eleinte víztiszta, később zavarossá válik és kisebb udvar veszi körül.

A kiütések testszerte jelentkezhetnek, általában sűrűbbek az arcon, fejbőrön, törzsön, ritkábbak a végtagokon, de olykor a tenyereken, talpakon is láthatók. Nem ritka, hogy a garaton, a szájnyálkahártyán, nyelven, továbbá a nemi szervek nyálkahártyáján is láthatók hólyagok.

A kiütésekkel járó szakasz 2-3 héten keresztül tart: a hólyagok előbb pörkösödnek, majd nyomtalanul leszáradnak, mivel a kiütések a hám felső rétegét érintik. Előfordul, hogy hónapokig látható pigmenthiányos foltokat hagy maga után, vagy felülfertőződés esetén hegesedik. Amennyiben már csak pörkösödött, leszáradó kiütések láthatóak, a bárányhimlő nem fertőz.

Mit tegyünk, ha gyermekünk elkapta a bárányhimlőt?

A kezelés elsősorban ágynyugalmat, lázcsillapítást jelent. Maga a vírusfertőzés nem kezelhető, meg kell várni a kiütések leszáradását.

A varicella lefolyása különböző, vannak enyhe esetek kevés kiütéssel, általános tünetekkel. A súlyos formákban az egész arc, fej tele van hólyagokkal és a láz igen magas, egyes esetekben a hólyagbennék véressé válik. Többgyermekes családokban a második-harmadik megbetegedés gyakran súlyosabb lefolyású. Ezekben az esetekben intenzívebb ágynyugalom és gyógyszeres kezelés szükséges.

A viszketés okozta nyugtalanság miatt a viszketési ingert csökkentő szereket adhatunk a gyermekünknek. Viszketés elleni készítmények vény nélkül kapható formában is elérhetőek a patikákban. Ezek a készítmények belsőleg hatnak (pl. cseppek formájában, folyadékban elkeverve). A gyermekgyógyászok már nem javasolják a rázókeverékek alkalmazását, ugyanis a hólyagokat érő bármilyen készítmény növeli a bakteriális felülfertőződés esélyét.

Korábban azt javasolták, hogy érdemes a bárányhimlőn minél korábban átesnie a gyermeknek, ugyanis ezzel megelőzhető a felnőttkorban kialakuló megbetegedés. Fontos azonban tudni, hogy a varicella gyermekkorban is járhat komoly szövődményekkel, ezért mindenképp javasolható a védőoltás beadása és a fertőzés elkerülése.

További ápolási tanácsok

• A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon, a bőrét óvatosan puha törölközővel törölje szárazra.

• Ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet.

• A kiütéseket ne kenjük be semmivel, esetleg mentolos hintőporral kezelhető.

• Fürdés engedélyezett, sőt fontos a bőr tisztán tartása, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a fürdés vagy zuhanyzás utáni törölközés során ne sértsük fel a hólyagokat. A dörzsölés helyett puha törölközővel itassuk fel a vizet.

• A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani.

• Normál hőmérsékletű szobában, nem túl meleg takaróval célszerű betakarni a beteg gyermeket.

• Lázat csillapíthatunk, ha szükséges. Gyermekkorban szaliciláttartalmú készítmények (aszpirin) használata tilos.

Mivel a bárányhimlőt csak egyszer lehet elkapni, aki egyszer már átesett a betegségen (vagy oltás által szerzett védelmet), nyugodtan látogathatja a beteget. A védettséggel nem rendelkező gyerekek és felnőttek kerüljék a közvetlen kontaktust.

Milyen szövődményei lehetnek?

A bárányhimlő szövődményei szerencsére ritkák, a betegek 2-6%-ánál jelentkeznek. A gyermeket ennek ellenére ajánlatos beoltatni, mert nem tudjuk, ha a betegséget megkapja, az milyen formában zajlik majd le.

A leggyakoribb a bőrfertőzés kialakulása, amely tartósabb foltokat eredményezhet a bőrön. A viszketés, vakaródzás következtében gennykeltő baktériumokkal másodlagos bőrfertőzések alakulhatnak ki, próbáljuk megakadályozni gyermekünk vakaródzását.

Szerencsére ritkán kialakuló szövődmény az agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás. Ez két típusban jelenhet meg. Az enyhébb forma a gyakoribb, amely a kisagyra lokalizálódik és járászavarral, remegéssel, szemtekerezgéssel (nystagmussal) jár, és utópanaszok nélkül gyógyul. Jóval súlyosabb a teljes agyvelőgyulladás, ami maradandó károsodást okozhat.

Ritka szövődmény a tüdőgyulladás, a májgyulladás és a Streptococcus baktériummal való felülfertőződést követő vesegyulladás. Előfordulhat szövődményként középfülgyulladás, ízületi és szívizomgyulladás is. A komoly szövődmények és a halálesetek felnőtteknél gyakoribbak.

A szövődményes eseteket antibiotikumokkal kell kezelni.

Kései szövődmény: az övsömör

A vírus gyógyulás után sem tűnik el teljesen a szervezetből, hanem „megbújik” bizonyos idegrendszeri struktúrákban. Időnként azonban, elsősorban bizonyos környezeti tényezők (pl. stresszes életmód, legyengült immunrendszer, bizonyos gyógyszerhatások) hatására reaktiválódik, és adott idegi struktúrához tartozó területen - akár nagyfokú fájdalom kíséretében - létrehozza a jól ismert hólyagokat. Ez az övsömör. Idős korban is gyengül az immunrendszer működése, ezért is gyakoribb ebben a korosztályban a betegség előfordulása.

Bárányhimlő a várandósság alatt

A várandósság idejének két szakasza jelent nagyobb kockázatot a magzatra nézve. Az egyik a terhesség első 20 hete. Ebben az időszakban fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, amely a szívet, az idegrendszert, a hallást, látást érintheti. A másik kritikus időszak a szülés körüli időszak. Amennyiben a fogékony várandós a szülés előtti 5 napban, vagy az anya a szülést követő 2 napban betegszik meg, az újszülöttnél nagyon súlyos lefolyású megbetegedés jöhet létre. A születés utáni napokban elkapott vírus már kevésbé veszélyes a babára.

Bővebben Bárányhimlő terhesség alatt

A betegség megelőzése: védőoltás

Igen nehéz elkerülni a fertőzést és a járvány kialakulását, így a védőoltás jelenti az egyetlen hatékony megelőzési lehetőséget. Az oltás beadása sokkal kockázatmentesebb, mintha a gyermek átesik a fertőzésen és így tesz szert védettségre. Ha egy felnőtt korábban még nem betegedett meg varicellában, akkor számára is ajánlott az immunizálás.

A bárányhimlő elleni, két részletből álló vakcina Magyarországon 2019 szeptemberétől kötelezően beadandó kisgyermekek számára, a baba 13 illetve16 hónapos korában. A védettség 15-20 nap alatt alakul ki.

Szerzők: Dr. Kiss Csilla Márta, gyermekgyógyász és Dr. Árki Ildikó, háziorvos