Védőoltás a szamárköhögés ellen - Tudnivalók szülőknek
A szamárköhögés (pertussis) rohamokban jelentkező, jellegzetes köhögés, amelyet a Bordetella Pertussis baktérium okoz. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A kórokozónak nagy a fertőzőképessége. A betegség lefolyása csecsemőkorban a legsúlyosabb. Az ebben az időszakban átvészelt, későn felismert megbetegedés, életre szóló maradandó agykárosodást okozhat.
Minderre azonban hazánkban már csak nagyon kevesen emlékezhetnek, mert a szamárköhögés elleni védekezés is része az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendnek. A baktérium egyetlen gazdája az ember, így ha mindenkit beoltanának a világon, a betegség teljesen eltűnne.
Szamárköhögés - mennyire gyakori az előfordulása Magyarországon és Európa más országaiban? Videónkon a kérdésre Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője válaszol.
Egyedülálló hazánk kötelező védőoltási rendje és eredményessége a világon
A védőoltással megelőzhető fertőzőbetegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, melyekre joggal lehet büszke. A 99 százalék körüli átoltottságot valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedések terén elért eredményeket nem véletlenül irigylik a tőlünk keletre és a nyugatra fekvő országok is. Jelenleg hazánkban tíz fertőző megbetegedés ellen oltunk az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend keretében.
Ez is érdekelheti Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban
A kötelező védőoltásokhoz használt oltóanyagok kategóriájukban a legjobb minőségűek. Ennek köszönhetően Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben teljes az esélyegyenlőség. A leggazdagabb és a legrosszabb szociális körülmények között élő gyermek is ugyanazt a vakcinát kapja meg. Adott kategóriában jobb oltóanyag a patikai forgalomban sem szerezhető be. A védőoltások bizonyos életkorhoz kötésére azért van szükség, mert a gyermek védekező rendszerének életkori sajátosságait és az éppen aktuális járványügyi helyzetet együttesen kell figyelembe venni.
2009-ben az iskolai, úgynevezett kampányoltások területén következett be a védőoltási rend kiigazítása. A hepatitis B elleni védőoltást ebben az évben nem csak a nyolcadikosok kapták meg, hanem a hetedikesek is. Azóta minden évben a hetedikeseket oltják. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a hepatitis B fertőzés vérrel és test váladékokkal (többek között nemi úton) terjed és a tizennégy éves életkor nem jelentett kellő biztonságot a nemi úton terjedő fertőző betegség hatékony megelőzéséhez.
A másik változás a pertussis (szamárköhögés) elleni védekezés hatékonyságát fokozza. A régebben használt hagyományos vakcinát fokozott reakciója miatt, hét éves kor felett nem lehetett alkalmazni. Az új típusú un. sejtmentes oltóanyag azonban gyakorlatilag korhatár nélkül alkalmazható.
Nincs örökölt anyai védettség
A tizenegy éveseknek beadandó diftéria-tetanusz elleni védőoltás helyett most bevezetésre kerülő difteria-tetanusz-szamárköhögés elleni oltóanyaggal azokat a serdülőket védjük meg a fertőzéstől (hosszú távon, teljes biztonsággal), akik később, felnőtt korban teljes védelem alatt fogják világra hozni gyermekeiket és így nem fertőzik meg őket csecsemőkorban.
Fontos tudni, hogy a szamárköhögés ellen nincs örökölt anyai immunitás (védettség), ezért az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben két hónapos korban beadott védőoltásig az újszülötteket védőoltott környezetük tudja csupán megvédeni a fertőzéstől. A magyar védőoltási hagyományokhoz méltóan, hazánk az első olyan ország, ahol a serdülők között ez a védőoltás nem a tűzoltást, hanem a fokozott megelőzést szolgálja! Az oltás nagyrészt a gyerekkor időtartamára jelent védettséget, viszont felnőttkorban a fertőzés enyhébb formában játszódik le, sőt néha diagnosztizálatlan marad.
Angliában kétszeresére nőtt a megbetegedések száma
Angliában és Walesben a szamárköhögéses esetek száma több mint kétszeresére nőtt 2011-ben az azt megelőző évhez képest – erről számolt be január elején az Egyesült Királyság egészségügyi ügynöksége (Health Protection Agency HPA). A szamárköhögés kapcsán arról is írnak, hogy a betegség három, négy évenként ismétlődően ér el csúcspontot, az utolsó ilyet 2008-ban regisztrálták.
A legnagyobb növekedés most a tizenévestől negyven éves korig terjedő csoportban tapasztalták. A HPA közleménye hangsúlyozza: a szamárköhögés megelőzésében a védőoltás a legfontosabb eszköz. A megbetegedések számának növekedéséről számoltak be az ausztrál hatóságok is – a probléma tehát nem csak európai.
Az utóbbi időben Nyugat-Európában javasolják a szamárköhögés elleni oltás felnőttkori frissítését. Ha egy nő szeronegatív, akkor gyerekvállalás előtt ajánlják az oltást. Hasonló esetben kismamáknak is kívánatos a szülés után minél előbb beoltatniuk magukat. Ekkor az egész családot meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a többi családtagot is be kell oltani.
A magyarországi helyzetről az Országos Epidemiológiai Központ a múlt év nyarán tette közzé jelentését. 2010-ben az előző évinél negyedével kevesebb pertussis megbetegedést regisztráltak. A B.pertussis kóroki szerepét valamennyi betegnél mikro-biológiai vizsgálatok is alátámasztották. A betegek 16 százaléka csecsemőkorú volt, ebben a korcsoportban volt a legmagasabb az előfordulási gyakoriság. A betegek 60 százaléka öt családi járványhoz tartozott.
Védőoltások iskoláskorban |
Miért fontos, hogy gyermekeink oltottak legyenek? Mikor nem oltanak be egy gyermeket? Hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése? Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet? Minden az iskolai védőoltásokról.>> |
Nem érzik a veszélyt
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendet egyre többen kritizálják azokban az országokban, ahol a védőoltással megelőzhető megbetegedések terén a járványügyi helyzet aránylag jó és nagyjából stabil.
A problémát nagyon egyszerűen megfogalmazva: ahol a szakemberek a munkát jól, precízen és pontosan, a lakossággal együttműködve végezték és jó eredményeket értek el, „saját maguk ellen dolgoztak”. Olyan alacsony szintre csökkent ugyanis a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél tőle, mivel generációkon keresztül nem találkoztak közvetlen környezetükben a betegséggel, annak esetleges tragikus következményeivel.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jó eredményeket csak úgy lehet megtartani, ha az oltási fegyelem nem lazul fel!
(ÁNTSZ)