Tudnivalók a BCG oltásról
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos frissítve:
Hazánkban 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a Mycobacterium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.
Mikor és hogyan történik a BCG oltás beadása?
A Mycobacterium tuberculosis által okozott súlyos megbetegedéseket csak úgy lehet kivédeni, ha a csecsemők születésük után minél előbb megkapják a BCG oltást. Minden egészséges újszülöttnek - még a kissúlyúaknak és koraszülötteknek is - az újszülött osztályról való távozás előtt beadják a vakcinát.
Speciális esetekben, veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV-fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülöttkorban, de ilyen esetekben is minél hamarabb, legkésőbb 1 éves korig beadandó a vakcina. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat.
A nem intézményben született babáknak 4 hetes korukig kell megkapniuk az oltást. Az egyre gyakoribbáváló otthonszülés miatt ilyen esetben a szülők felelőssége is, hogy elvigyék a babát az oltásra, amire általában a gyermekpulmonológián kerül sor.
A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta a nevét (BCG - Bacille Calmette-Guérin).
A védőoltást a bőrbe (intracután) kell beadni, amit csak gyakorlott egészségügyi dolgozó tud megfelelően elvégezni. Az erre kiképzett, szakértő személyzet a szülészeti intézményekben és a tüdőgondozókban is rendelkezésre áll. Fontos tudni, hogy a védőoltás szövődményeinek több mint 90 százalékáért a nem megfelelő technikával beadott oltóanyag a felelős.
A világpiacon csak olyan kiszerelésű vakcina szerezhető be, amely 20 csecsemő oltására elegendő. Így a szülészeti intézményekben egy-egy oltási napon több gyermek védőoltására kerül sor.
Mi ellen véd a BCG oltás?
A tuberkulózis vagy elterjedt nevén tbc olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Ez a név egy komplex összefoglaló név, négy különböző tbc-t okozó mikobaktériumot foglal magában. Ezek a M. bovis, M. africanum, M. canettii és M. microti. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat (pl. tehén) tejének fogyasztása is veszélyes lehet.
A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van.
- A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik.
- Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy időskor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek.
- Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt – és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Az oltott gyerekek védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától, a gümős agyhártyagyulladástól és a sokgócú gümős tüdőgyulladástól. A BCG oltás a felnőttkori tbc megakadályozására nem alkalmas.
Felmerült, hogy a BCG oltás valamilyen módon védelmet biztosít a COVID-19 súlyosabb lefolyásától is. Ezt az összefüggést epidemiológiai statisztikai adatok alapján állították fel, de nem tekinthető igazoltnak.
Miért fontos napjainkban is az oltás?
Hazánkban 1953-ban közel 5000 megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám, 2011-ben 1500 új megbetegedést jelentettek. Azóta az esetszámok csökkenő tendenciát mutatnak, 2012-2015 között kb. évi 1000 megbetegedést regisztráltak hazánkban, ez a szám 2023-ra kb. 500-ra csökkent. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc-fertőzöttek környezetében élnek.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint világszinten a tuberkulózis váltotta fel a COVID-19-et, és vált a fertőző betegségekkel összefüggő halálozások fő okozójává 2023-ban, és oltás nélkül nem számolható fel globálisan a betegség. Körülbelül 8,2 millió embert diagnosztizáltak újonnan, ami azt jelenti, hogy megfelelő kezelést kaptak, míg 2022-ben kevesebb, 7,5 millió esetet jelentettek. A tuberkulózissal összefüggő halálozások száma 2023-ban 1,25 millióra csökkent, a megbetegedők számát 2023-ban 10,8 millióra becsülték. Az új tuberkulózisos megbetegedések becsült száma és a bejelentett esetek közötti különbség körülbelül 2,7 millióra csökkent, a 2020-ban és 2021-ben a COVID-19 pandémiás 4 millió körüli szintről.
Az adatok azt mutatják, hogy a tuberkulózis felszámolása még mindig távoli cél, noha megvannak az eszközeink a megelőzésére (mint a BCG oltás), a felismerésére és a kezelésére.
A WHO szerint a tbc multirezisztens formája továbbra is közegészségügyi válságot jelent.
| A hazai helyzet |
| Bár a tbc tekintetében Magyarországon megnyugtató a helyzet, veszélyt jelenthetnek azok az új, gyógyszerekkel szemben ellenálló baktérumtörzsek, amelyek világszerte megjelentek. Meg lehetne előzni a bajt azzal, ha a nehezen együttműködő fertőző betegeknél, elsősorban a hajléktalanoknál, el lehetne rendelni a kötelező orvosi gyógykezelést. A tüdőgyógyászok azt is javasolják, hogy állítsák vissza a kötelező tbc-szűrést a hazánkba települő külföldiek esetében. |
Milyen oltási reakciókra számíthatunk?
Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 2-4 hét múlva kicsi, piros duzzanat jön létre, amely az oltás után 4-6 héttel éri el maximális (1 cm) méretét. Ez az erős oltási reakció biztos jele a vakcinázás eredményességének. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, végül - az oltás beadása után akár 4 hónappal - hegesen gyógyulhat.
Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, a tapasztalatok szerint annak sem kell újraoltás. Korábban úgy tartották, hogy heg hiányában újraoltásra lehet szükség, de mára kimutatták, hogy akinél nem képződik heg, annál is kialakul a védettség.
Normál bőrreakció a vakcina beadásának helyén BCG oltás után
A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomókban az oltás után enyhe duzzanat alakulhat ki, ez nem kóros. Nagyon ritkán az oltás után 3-4 héttel hőemelkedés jelentkezhet.
Az oltás helyén fellépő bőrtünet vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig, esetleg több hónapig is fennállhat. A gyermekorvost az elhúzódó oltási reakciókról tájékoztatni kell, de egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást.
Kötelező gyermekkori védőoltások
Magyarországon 12 fertőző betegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib (Haemophilus influenzae b) okozta agyhártyagyulladás, súlyos pneumococcus fertőzés, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitisz B és bárányhimlő. A varicella (bárányhimlő) elleni oltás 2020-tól épült be az oltási naptárba, azaz onnantól térítésmentes. A 2 évesnél idősebbeknek azonban térítés ellenében választható oltás, 2 alkalommal kell adni 6 hét időközzel.
Bővebben Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban
Szerző: WEBBeteg/Nemzeti Népegészségügyi Központ
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Forrás:
