Mit kell tudni a BCG oltásról?

Hazánkban 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a Mycobaktérium (a TBC kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.

E súlyos megbetegedéseket csak úgy lehet kivédeni, ha a csecsemők születésük után minél előbb megkapják a BCG oltást. A védőoltást a bőrbe (intracután) kell beadni, amit csak gyakorlott egészségügyi dolgozó tud megfelelően elvégezni. Az erre kiképzett, szakértő személyzet a szülészeti intézményekben és a tüdőgondozókban is rendelkezésre áll. Fontos tudni, hogy a védőoltás szövődményeinek több mint 90 százalékáért a nem megfelelő technikával beadott oltóanyag a felelős.

A világpiacon csak olyan kiszerelésű vakcina szerezhető be, amely 20 csecsemő oltására elegendő. Így a szülészeti intézményekben egy-egy oltási napon több gyermek védőoltására kerül sor.

Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberkulózis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van.

A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy időskor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek.

Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket a tüdőt és a csontvelőt – és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

Hazánkban 1953-ban közel 5.000 megbetegedést észleletek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám, 2011-ben 1500 új megbetegedést jelentettek. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek környezetében élnek.

Hogyan védekezünk a tbc ellen?

A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésben részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap.

A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Hogyan történik az oltás?

Minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják a BCG oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annak - tapasztalatok szerint - nem kell újraoltás.

Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV-fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülöttkorban. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat.

Az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennállhatnak. Erről a gyermekorvost tájékoztatni kell. Egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást.

Magyarországon 12 fertőző betegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib (Haemophilus influenzae b) okozta agyhártyagyulladás, súlyos pneumococcus fertőzés, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitisz B és bárányhimlő.

(ÁNTSZ)