Diftéria (torokgyík)
frissítve:
A diftéria bakteriális eredetű megbetegedés, magyar nevét (torokgyík) a légutakban kialakuló, a légzést akadályozó vastag álhártyáról kapta. A védőoltás bevezetése előtt a torokgyík a rettegett, nagy halálozással járó betegségek közé tartozott.
A diftéria lefolyása, tünetei
A diftériát a Corynebacterium diphteriae nevű baktérium okozza (bizonyos esetekben a baktériumcsalád másik tagja, a Corynebacterium ulcerans). A kórokozó emberről emberre cseppfertőzés útján, köhögéssel, tüsszentéssel terjed.
Lappangási ideje 2-4 nap, ezután helyi elváltozások jelenhetnek meg az orrban, torokban, gégében. A láz mérsékelt, a torokfájdalom sem erős, gyengeség lép fel. Enyhébb lefolyású esetekben nem jelentkeznek további tünetek, ám súlyosabb esetben később nyelési nehezítettség jelentkezhet.
A torokgyík legfőbb jellemzője az álhártyaképződés, amely a halálozások egy részéért felelős. A mandulákon hártyaszerű bevonat alakul ki, amely megvastagszik és ráterjed az egész garatra és gégére is. Ez utóbbira történő terjedése okozza a nehézlégzést, légszomjat, fulladásveszélyt. Rekedtséget, ugató köhögést vált ki a gégében levő elváltozás, amely a levegő beáramlásának útját a betegség előrehaladtával egyre inkább szűkíti, és egyre nagyobb, főleg belégzési nehezítettséget okoz. Akár az egész nyak megvastagodhat. Szerencsés esetben sikerül felköhögnie a betegnek ezt a sokszor pikkelyesnek tűnő egybefüggő vaskos hártyát (innen ered a torokgyík elnevezés).
A diftéria másik jellemzője a baktérium toxinja által okozott súlyos, akár halálos kimenetelű szövődmények előfordulása. A halálozás nagy részéért a toxinnak a szívet károsító hatása a felelős, de okozhat súlyos akut veseelégtelenséget is. A toxinhatás következménye lehet a lágyszájpad, a gége és egyéb izmok bénulása.
Bőrdiftéria |
| A légúti diftéria, azaz a torokgyík mellett ritkán kialakulhat bőrdiftéria avagy sebdiftéria is, ami a bőrön kialakuló fertőzés eredménye. Nem gyógyuló, szürke hártyával borított fekély jellemzi, fizikai kontaktus útján terjed. Leginkább a rossz szociális körülmények között élők körében fordul elő. |
A diftéria előfordulása
Magyarországon évek óta nem fordult elő megbetegedés. Számos, köztük hazánkhoz földrajzilag közeli országban ma is jelenlevő súlyos, nem egyszer halálos megbetegedés. Az esetszámok az utóbbi években növekedtek, a legtöbb beteget Németországban, Ausztriában, Franciaországban azonosították. A megbetegedések többsége Európán kívülről behurcolt eset.
A torokgyíkot régebben gyermekbetegségként ismerték, azonban bármilyen életkorban kialakulhat. Kisgyermekeknél és időseknél jár a legmagasabb halálozási aránnyal.
A diftéria kezelése
A betegség gyógyszeres terápiája egyrészt a baktérium által termelt toxint hatástalanító specifikus antitoxin terápiából, másrészt a kórokozóra ható antibiotikum alkalmazásából áll.
A kezeletlen betegek akár 4 hétig is fertőzőképesek, már a lappangási időben is. A fertőzött személy környezetében élők megelőzési célú antibiotikumos kezelésére is szükség lehet.
Megelőzés
A diftéria megelőzősőre a legbiztosabb módszer a védőoltás, a betegek háromnegyede oltatlan. Az oltottakat is megfertőzheti a kórokozó, de esetükben nagyon enyhe tünetekkel zajlik le a betegség.
A diftéria elleni védőoltás kombináltan történik, a DTPa (diftéria, tetanusz, pertusszisz, azaz torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés elleni) vakcina részeként. Magyarországon kötelező a védőoltás, az oltási rend során a gyermekek összesen hat alkalommal kapják meg az oltást, az alapimmunizáció részeként 2, 3, 4, 18 hónapos korban, valamint emlékeztető oltásként 6 és 11 évesen.
Lásd még Kötelező védőoltások iskoláskorban
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Járványügyi adatok: ECDC 2022
