Kanyaró - Tünetek és szövődmények

A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

A kanyaró (orvosi elnevezése morbilli) vírusos, igen fertőző megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel terjed, azaz köhögéssel és tüsszentéssel vagy használati tárgyakon keresztül adható tovább. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a már kötelező védőoltással lehetséges. Ennek eredményeként hazánból a vírus csaknem teljesen eltűnt, ám - elsősorban a külföldről behurcolt esetek (pl. az Egyesült Államokban, Romániában, Ukrajnában) miatt - az elmúlt években ismét több kanyarós eset fordult elő.

A kanyaró tünetei

A kanyaró korai tünetei rendszerint hirtelen kezdődnek. A betegség típusos esetben lázzal kezdődik, majd csakhamar felső légúti, hurutos tünetek jelennek meg (gyulladás, orrfolyás, száraz köhögés), valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki. A beteg már ekkor fertőz és fertőzőképessége a kiütések megjelenését követő négy napig tart.

A láz ebben a fázisban igen magas, akár 40-41 fokos is lehet, rossz közérzettel, fejfájással, nyakfájással párosulhat, ugyanakkor a kiütés még nem tartozik a kanyaró kezdeti jelei közé. A későbbi, kiütéses fázisban a láz és a fejfájás rendszerint csökken vagy akár el is múlik, ám gyakran a betegség késői fázisában ismét visszatér.

A hurutos legúti tünetek kezdetét követően körülbelül négy nap múlva jelennek meg a kanyaróra jellemző kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénkvöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek, és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz. A kiütések megjelenésük sorrendjében tűnnek el, ekkor kis, korpázó hámlás, vagy barna foltok olykor még láthatók.

Már a kiütések előtti napokban megjelennek a szájüreg nyálkahártyáján - legtöbbször a nagyőrlők magasságában - a betegségre jellemző foltok, amelyek vöröses udvarral körülvett fehéres felrakódások. Ezek a Koplik-foltok.

Testszerte nyirokcsomó-megnagyobbodás is előfordulhat.

Atípusos esetben a kanyaró tünetei egészen enyhék is lehetnek, ilyenkor alacsony a láz, nem jellemző a fejfájás vagy a kötőhártya-gyulladás, torokgyulladás, és enyhébbek a felső légúti panaszok. Elsősorban a csecsemőkorukban anyatejjel táplált gyermekeknél jelentkezhet ilyen formában, mert a szoptatással antitestek juthattak a szervezetükbe.

Kanyarós kiütések kisgyermeken

Bár a betegség elsősorban gyermekeket érint, felnőttek esetében sokszor súlyosabbak a tünetek (magasabb láz, erősebb gyulladásos tünetek). Elsősorban az 1969 előtt született felnőttek veszélyeztetettek.

Részletesen Mi okozhat még kiütéseket gyermekünkön? További kiütéses betegségek

A kanyarós beteg kezelése

A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás. Specifikus vírusellenes terápiája nincs.

A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben.

Súlyos szövődmények

Súlyos, néhány esetben sajnos halálos szövődmény is kialakulhat kanyaró esetén, 1000 betegből 1-2 jár halálos kimenetellel. Elsősorban az immunhiányos betegeket vagy a fejletlen immunrendszerű kisgyermekeket érinthetik nagyobb arányban a komplikációk, a betegek döntő többségénél a kanyaró fent leírt tünetei a jellemzőek.

A kisgyerekeknél leggyakrabban előforduló szövődmény a hasmenés és a középfülgyulladás.

Legsúlyosabb szövődmény a szerencsére ritkán előforduló, a kiütések halványodása során kialakuló agyvelőgyulladás lehet, amely a kamaszkoron túli fiatalok életét veszélyeztetheti. Késői, akár 1-2 évtized múlva jelentkező, igen ritka, de halálos szövődmény egy degeneratív jellegű agyvelőgyulladás, az ún. subacut sclerotizáló panencephalitis vagy Dawson-kór.

A tüdőgyulladásnak két formája jöhet létre. A vírusos forma magától a kanyaró vírustól alakul ki, még a kiütéses időszakban jelentkezhet csecsemőkorúaknál és szintén járhat halálozással. A másik, bakteriális forma a fertőzés későbbi szakaszában jelentkezik. A tüdőgyulladás gyógyulási esélye jobb, de ez is lehet végzetes kimenetelű.

Terhes nőknél a kanyarófertőzés megnöveli a komplikációk és a vetélés kockázatát, ám a magzatnál nem okoz fejlődési rendellenességet.

Mit tehetünk a továbbfertőzés ellen?

Mivel a kanyaró kezdeti tünetei nem specifikusak, a jellegzetes kiütés csak a későbbi szakaszban jelenik meg, a panaszok (magas láz, kötőhártya-gyulladás, hurutos felső légúti panaszok) alapján nehéz a betegség korai diagnosztizálása. A vírus ugyanakkor már ebben a szakaszban is igen ragályos, könnyen továbbterjedhet a beteg közvetlen környezetére, amennyiben náluk nem alakult ki a vírussal szembeni védettség.

A betegnek a fertőzés továbbadásának elkerülése érdekében mindenképp kerülnie kell a közösséget, maradjon otthon és minél kevesebb emberrel találkozzon. Kerülni kell az egy légtérben tartózkodást, ugyanis a vírus köhögéssel, tüsszentéssel a levegőn keresztül terjed, cseppfertőzés útján. A kanyaró rendkívül fertőzőképest, a beteggel kapcsolatba került - és nem védett - személyek 90 százaléka elkapja a vírust.

A beteg környezetében élők rendszeresen mossanak kezet, fertőtlenítsék környezetüket, ugyanis a vírus továbbadásához elegendő az is, ha a fertőzött tárgyak megérintése után a családtagok a szájukhoz, szemükhöz nyúlnak.

A megelőző intézkedések ellenére könnyen alakulhat ki járvány, amelynek egyetlen hatékony megelőzési lehetősége a védőoltás.

A kanyaró elleni védőoltás

Oltás csecsemőkorban

Az ún. MMR egy komplex védőoltás, amely a kanyaró mellett a mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A vakcina élő gyengített vírusokat tartalmaz. A kötelező oltás két részből áll, az elsőt jellemzően 12-15 hónapos korban kapják a kisbabák. A szakmai ajánlás egy második, emlékeztető oltás beadását is javasolja 11 éves korban. Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki.

Akut betegség esetén a védőoltást el kell halasztani, továbbá egyes ritka betegségek is az ellenjavallatok között szerepelnek (leukémia, alacsony vérlemezkeszám, immunhiányos betegségek), ezekben az esetekben ugyanis a legyengített vírusok is megbetegedést okoznak. A védőoltás utáni hetekben egyes esetekben lázzal járó ún. oltási betegség alakulhat ki, azonban az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek a vakcina által jelentett védelem mellett.

Oltás felnőttkorban

A kanyaró elleni MMR-oltás beadása felnőtteknél is indokolt lehet, noha a magyar lakosság jelentős része megkapta a vakcinát gyermekkorában.

• Az 1969 előtt születettek nem kaptak rutinszerű védőoltást, továbbá az 1978 előtt születettek csak egy kötelező oltást kaptak, ezért a felnőttek jelenős része nem vagy csak részlegesen védett.
• A kanyarón átesettek egész életükre szóló védettséggel rendelkeznek, ám számos felnőtt nem volt még beteg, vagy más típusú kiütéses betegsége volt.

A napjainkban is használt korszerű vakcinát 1990 óta alkalmazzák.

A fentiek alapján tehát a veszélyeztetettek közé tartoznak:

• a védőoltáson át nem esett csecsemők,
• a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint
• azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban fertőzésen.

Az 1969 és 1978 között születetteknél akkor ajánlott a második oltás beadása, ha fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek (pl. a kanyarójárvány által érintett országokba utazik) és nincs ellenjavallat (terhesen illetve a már említett betegségek esetén nem adható).

A vakcina beadása után 2 héttel alakul ki a védettség, ezen az időintervallumon belül még nem szabad a járvány által érintett területekre utazásni vagy kanyarós beteg közelében tartózkodni.

További hasznos tudnivalók a kanyaróról

• Kanyaróveszély és terhesség
• Tanácsok, ha kanyarójárvány által érintett területre utazik
• Gyakori kérdések és válaszok a kanyaróról
• Részletesen az MRR oltásról
• A kötelező és a választható gyermekkori védőoltások listája

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos