Ezen betegségek ellen nem oltatják gyermekeiket az oltást ellenzők

A védőoltások fontosságáról nem lehet eleget beszélni, hiszen számos súlyos betegség kialakulását előzhetik meg, azonban mégis vannak olyan szülők, akik ellenzik azok beadatását. Összeszedtük azokat a súlyos, illetve súlyos következményekkel járó betegségeket, amelyek ellen ma már létezik védőoltás. Ön megelőzné ezeket, ha lehet?

Kötelező védőoltások

Tuberkulózis

A tbc fertőzés előfordulási gyakorisága jelentősen függ a szociális helyzettől. Magyarországon a XX. század elején észlelhető igen magas megbetegedési arány, napjainkra jelentősen lecsökkent. A második világháború után kiteljesedett az országot behálózó tüdőgyógyászati hálózat, felfedezték a tbc elleni hatásos gyógyszereket, általánossá vált a kór elleni védőoltás, így a tbc elleni küzdelem jelentősen felgyorsult.

Tuberkulózis elleni védőoltás (BCG) - A védőoltás az elsőként beadandó oltások egyike, amely a tuberkulózis legsúlyosabb formái (tüdőgümőkór, tbc) ellen nyújt védettséget.

Diftéria (Torokgyík)

Az oltás bevezetése előtt, a rettegett, nagy halálozással járó gyermekbetegségek közé tartozott. Hazánkban évek óta nem fordult elő megbetegedés, de számos, köztük földrajzilag közeli országban ma is jelenlevő súlyos, nem egyszer halálos megbetegedés.

Torokgyík elleni védőoltás (D) - Magyarországon kötelező a védőoltás, az oltási rend során a gyermekek összesen hat alkalommal kapják meg az oltást, 2,3,4, 18 hónapos korban valamint 6 és 11 évesen.

Szamárköhögés (pertussis)

A szamárköhögés néha igen súlyos betegség lehet - különösen a csecsemők és kisgyermekek esetén -, akár az életet is veszélyeztető szövődmények is előfordulhatnak. Heveny, hosszan tartó légúti megbetegedés, amelyet rohamokban jelentkező görcsös köhögés, nehezített légvétel jellemez, majd a rohamok végén sokszor hányás is előfordulhat. Manapság a kötelező védőoltások miatt szerencsére ritkán fordul elő.

Szamárköhögés elleni védőoltás (P) - A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban kötelező, melyet a csecsemők több alkalommal ismételten kapják (2, 3, 4 és 18 hónapos korban, majd 6 éves életkorban). Az oltást kombinációban adják be, így a torokgyík (diftéria) és a tetanusz ellen is véd (DPT-oltás).

Tetanusz

A mindennapi életünk során könnyen szerezhetünk olyan sérüléseket, melyek később elfertőződhetnek. Amennyiben egy bizonyos kórokozóval (Clostridium tetanii) történik a fertőzés, tetanusz fertőzésről vagy más nevén merevgörcsről beszélünk, amely a vázizmok tartós, görcsös megfeszülésével jár.

Tetanusz elleni védőoltás (T) - A tetanusz elleni aktív védőoltás a kötelező oltási séma része. 2, 3, 4, és 18 hónaposan, 6 valamint 11 évesen mindenki megkapja a vakcinát, más védőoltásokkal kombinált formában.

Járványos gyermekbénulás

Heveny, vírusos, járványos megbetegedés, amely átmeneti, vagy végleges izombénulásokat okoz. A védőoltásnak köszönhetően azokban az országokban, ahol az oltást rendszerességgel alkalmazzák, már gyakorlatilag nem fordul elő.

A járványos gyermekbénulás elleni oltás (OPV, IPV) - Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik a járványos gyermekbénulás elleni oltás, amelyet a gyermekek az oltási rend szerint összesen öt alkalommal kapnak, 2, 3, 4 és 18 hónaposan, valamint 6 éves korban. Az oltás inaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják.

Kanyaró

A kanyaró lázzal, kiütéssel járó fertőző megbetegedés, hazánkban a kötelező oltásnak köszönhetően csak behurcolt esetek fordulnak elő. A megbetegedés során súlyos, néhány esetben halálos szövődmény alakulhat ki.

Mumpsz

A mumpsz cseppfertőzéssel terjed. Sajnos, elmondható, hogy igen nagy fertőzőképességgel bír: egyes kutatások szerint a fertőzésnek kitett (pl. egy háztartásban élők) egyének akár 70-80 százaléka is megbetegedhet. Gyermekkorban a legveszélyesebb, ugyanis agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás alakulhat ki, melyek következtében halál, vagy gyógyulást követően idegrendszeri tünetek maradhatnak vissza.

Rubeola

A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések.

Kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás (MMR) – Az oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők, ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.

Pneumococcus

A pneumococcus fertőzés minden életkorban képes súlyos betegségeket okozni. A legveszélyeztetettebb az 5 év alatti és a 65 év feletti korosztály. A pneuomococcus által okozott betegségek: középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, gennyes ízületi gyulladás. Ezeket a betegségeket más baktériumok is okozhatják, de a pneumococcus szerepe kimagasló. Bizonyos törzsek a felsorolt betegségek bármelyikének szövődményeként, életveszélyes véráramfertőzést okozhatnak.

Pneumococcus elleni védőoltás (Pn) - A kötelező pneumococcus oltás a 2014. június 30. után megszülető csecsemőkre vonatkozik. A korábban született csecsemők és a már megkezdett, önkéntesen igénybe vehető, térítésmentes pneumococcus elleni védőoltásban részesült csecsemők oltását az eddigi rend szerint kell folytatni.

Hepatitis B

A hepatitis B fertőzés a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése, a krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója. A világon évente hatmillió ember hal meg a HBV okozta kór szövődményében, májzsugorban vagy májkarcinómában. Hazánkban a vírushordozók aránya 0,5-1 százalék közötti.

Hepatitis B elleni védőoltás (Hep-B) - A Hepatitis B elleni oltást a hetedik osztályos tanulók kapják kampányoltás keretében.

Haemophilus influenzae B

A Haemophilus influenzae baktériumtörzs a felső légutakban szaporodik, cseppfertőzéssel terjed. Tagjai főleg csecsemőkben és gyermekekben okoznak megbetegedéseket, torok-, középfül-, tüdő- vagy arcüreggyulladást. A törzs egyik csoportja (a Haemophilus influenzae B) kifejezetten súlyos és életveszélyes megbetegedéseket okozhat (gennyes agyhártyagyulladást és gégefedő-gyulladást). Az ez ellen Magyarországon és világszerte 1988 óta elérhető védőoltás ma már kötelező (2, 4, 12 hónapos korban).

Haemophilus influenzae B elleni védőoltás (Hib) - 1999 áprilisától vezették be a Hib oltást a csecsemők számára, amelyet összesen négyszer kell megismételni. Ezzel megelőzhetővé válik a gennyes agyhártyagyulladás és a gégefőgyulladás.

Szabadon választható védőoltások

Ma már több olyan oltás is létezik, amelyet Magyarországon nem kell kötelezően beadatni. Ezeknek - az általában térítésköteles vakcináknak - a beadatását a szülők egyéni mérlegelés alapján kérhetik.

Rotavírus

Világviszonylatban a rotavírus fertőzés okozza a legtöbb, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradást okozó, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében. A fejlődő országokban évente 1 millió csecsemő hal meg a betegség következtében.

Rotavírus elleni védőoltás: A rotavírus ellen szájon keresztül beadandó vakcina létezik. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.

Bárányhimlő

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló járványos gyermekbetegség. Elsősorban zárt közösségben okoz járványt, ugyanis rendkívül fertőző: cseppfertőzéssel és légáramlattal terjed, de a használati tárgyak is közvetítik.

Bárányhimlő elleni védőoltás: A bárányhimlő elleni oltás a fertőzés esélyét jelentősen lecsökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, a szövődmények megelőzhetők. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen (hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat).

Kullancs encephalitis

A kullancs encephalitis a kullancsokban élősködő flavivirusok által terjesztett betegség, tünetei a kullancscsípést követően néhány napon belül jelentkező magas láz, idegrendszeri görcsök, tudatzavar lehetnek. A betegség ritkán halálos, de idegrendszeri maradványtünetek szinte mindig megmaradnak, pl. bénulások, beszédzavar.

Kullancs encephalitis elleni védőoltás (FSME) – A kullancs encephalitis ellen, 1 éves kor felett adható biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre. A 2+1 alapoltást, korábban 3 évente javasolták felfrissíteni, de újdonság, hogy ma már elegendőnek tűnik az 5 évente adott emlékeztető oltás is a védettség tartós megőrzéséhez.

Influenza

Az influenzát vírusfertőzés okozza, de az influenza lefutása sokkal súlyosabb, mint egy banális nátháé. Szokatlanul magas láz, fejfájás és gyengeségérzet az influenza velejárói. Ami igazán veszélyessé teszi az influenzát, az az, hogy a vírus képes évről évre változni, mintha mindig új ruhát öltene. A vírus ráadásul igen fertőzőképes, és gyorsan terjed a szervezetben. Szövődménye lehet arcüreggyulladás, bronchitis és a legnagyobb veszélyt jelentő tüdőgyulladás. Ezek miatt a szövődmények miatt az influenza életveszélyes is lehet.

Influenza elleni védőoltás - Kiemelt fontosságú az évenkénti védőoltás, különösen igaz ez a kisgyermekek, idősek, krónikus betegek, sérült immunitásúak és környezetükben tevékenykedő emberek, illetve zsúfolt közösségekbe járók esetében. Ma már fél éves kortól adható oltóanyagok is rendelkezésre állnak.

HPV

A méhnyakrákos esetek több mint 90 százalékáért világszerte nyolc típusú humán papillóma vírus (HPV) felelős. A legtöbb HPV-fertőzött nőnél egyébként nem alakul ki a méhnyakrák, de döntően ott a fertőzés, akiknél a daganatot diagnosztizálják.

HPV elleni védőoltás - A HPV a méhnyakrák kórokozója, mely ellen létezik már védőoltás. A HPV elleni védőoltás széles körben javasolt, legideálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt, hiszen a HPV oltás szempontjából azok a legalkalmasabbak, akik még nem élnek szexuális életet.

Hepatitis A

A hepatitis A fertőzés a gyomor-bélrendszeren keresztül történik. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon sokáig életképes, majd szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével más emberekre is átterjed. A súlyos szövődmények megelőzésében fontos szerepet játszik a védőoltások beadatása.

Hepatitis A elleni védőoltás (Hep-A) - A hepatitis A ellen aktív védőoltás is rendelkezésre áll, amikor elölt vírust tartalmazó injekció készteti az immunrendszert ellenanyag termelésre. A teljes védettség több hónap alatt alakul ki, de jóval hamarabb létrejövő részleges hatása járvány esetén a terjedést akadályozza. Ajánlható krónikus májbetegeknek, élelmiszer- és vendéglátóiparban, illetve gyermekközösségekben dolgozóknak és olyan vidékekre utazóknak, ahol a rosszabb higiénés körülmények miatt a betegség gyakrabban fordul elő.