Székrekedés gyermekeknél: hogyan oldhatja meg a problémát?

A mozgásszegény életmód, az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás, illetve bizonyos alapbetegségek megléte mind-mind hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. Kellő odafigyeléssel megelőzhető és kezelhető.

A székrekedéssel járó panaszok

Csecsemőkorban a háromnaponkénti egy és a napi nyolcszori székletürítés is beletartozik a normál tartományba. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma ez alá csökken, illetve a széklet állaga keménnyé válik, éppen ezért a székelés fájdalommal jár.

A kicsi a fájdalmas székletürítés miatt általában nem akar székletet üríteni, inkább bent tartogatja. Hasa fájdalmas, puffadt, sokszor bűzös szelek távoznak. Nem egyszer a széklet csordogál, a fehérneműt beszennyezi. A székelés fájdalmas, a kicsi sírdogálva, le-leguggolva próbál segíteni magán. A kicsi végbélnyílása az erőlködéstől berepedhet, úgynevezett fissura alakul ki rajta, mely nagyon lassan gyógyul, a további székrekedések fenntartják, sőt tovább súlyosbíthatják a repedést, így egy ördögi kör alakul ki. A repedés vérzése miatt a széklet tetején olykor vér található. Későbbi életkorokban a tartós erőlködés következtében aranyér alakulhat ki, sőt a végbél előeshet a végbélnyíláson keresztül. A gyermek sokszor sápadt, szemei karikásak.

A csecsemő- és gyermekkori székrekedés okai

Az okokat két csoportra lehet osztani: szervi okok nélkül kialakuló, illetve szervi okokra visszavezethető székrekedésre. Egyes felmérések szerint az esetek 95 százalékában a székrekedés kialakulásáért az étkezési szokások, a környezeti tényezők illetve pszihoszociális tényezők, tehát nem szervi eltérések tehetők felelőssé.

Életmód. A székrekedésnek az esetek nagy százalékában nincs szervi, organikus oka. Legtöbbször egyszerűen életmódbeli hibából adódik a probléma. Ilyenek például a kevés folyadékfogyasztás, a kevés zöldség-, gyümölcs-, főzelékfogyasztás, a rostszegény étkezés, a túl sok kakaó és csokoládé, a mozgásszegény életmód. Nem szabad elfelejteni, hogy az elégtelen táplálékfelvétel is székrekedéshez vezethet, éppen ezért fiatal, vékony lánykák esetén a túlzott fogyókúrázás is okozhat székrekedést.

Pszichés problémák. Máskor a székrekedésnek pszichés okai vannak, a gyermek szándékosan tartja vissza a székletét. Az erőltetett szobatisztaságra nevelés a gyermek fejlődését megzavarhatja, és székrekedést eredményezhet. Nem egyszer azonban éppen az óvodai beszoktatás után alakul ki székrekedés, amikor a kicsi szégyelli magát társai előtt és mintegy hazahordja a dolgait, aztán otthon sem sikerül mindig eredményre jutni, így a székrekedés kezd kialakulni.

Gyógyszerek mellékhatása. Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet, így orvosunktól mindig érdemes tájékozódni a kapott gyógyszer mellékhatásáról.

Betegségek. A székrekedések hátterében időnként szervi eltérések állnak. A különböző bélfejlődési rendellenességeknek, a bélbeidegzési zavarral járó betegségeknek gyakori tünete a székrekedés. Ez utóbbihoz tartozik a Hirschsprung-kór nevezetű betegség, melyre már általában csecsemőkorban fény derül.

Egyéb szervi okok. A székrekedés hátterében állhat még egyéb bélfejlődési rendellenesség, enyhe bélforgási zavarok, melyek egy része műtéti beavatkozást tesz szükségessé, míg más részük nem. A székrekedés hátterében hormonális okok is állhatnak, például a pajzsmirigy alulműködése.

Milyen vizsgálatra számítsunk?

A kicsi hasa általában puffadt, gázos, a gyermekorvos székletrögöket tapint ki a hasfalon keresztül a vastagbél lefutása mentén, a végbélnyíláson sokszor berepedések láthatóak.

Ha régóta fennálló székrekedésről van szó, akkor az úgynevezett rektális digitális vizsgálatot kötelező elvégezni. Ilyenkor a vizsgáló orvos a végbélnyíláson keresztül a vastagbélbe nyúl, ezzel meggyőződik, hogy ott található-e széklet (a Hirschsprung-betegségben széklet nem tapintható), nagyobb gyerekeknél például polip vagy valamilyen más elváltozás.

Vérvétel útján győződhet meg orvosa például arról, hogy a gyermek hormonstátusza rendben van-e, illetve hasi ultrahang segítségével arról, hogy a hasban található-e kóros eltérés.

A különböző bélfejlődési rendellenességek megállapításához irrigoscopias vizsgálatra, egyes esetekben endoscopos vizsgálatra illetve bél biopsziára lehet szükség. Az irrigoscopias vizsgálat során kis cső segítségével folyékony kontrasztanyagot juttatnak a végbélnyílásba röntgengép ellenőrzése mellett, amely kirajzolja a beleket és láthatóvá teszi a különböző bélszűkületeket, béltágulatokat.

A bélfal pontosabb szerkezeti megítélését segíti az endoscopos vizsgálat. Ilyenkor egy csövet helyeznek a végbélnyílásba, amelyben egy beépített kamera található. A csövet óvatosan előre mozgatva átvizsgálják a vastagbél minden szakaszát, így közelről láthatóvá válnak a bélfal eltérései. Ennek a módszernek a segítségével bél biopszia végezhető illetve polipot is el lehet távolítani.

Mit tehetünk a székrekedés ellen, hogyan segíthetünk gyermekünknek?

Nagyon fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyon gyermekünk. Egy 10 kg körüli gyereknek körülbelül egy liter folyadékot kellene innia, egy 15 kg-osnak mintegy 1,5 litert. Ez a szám soknak tűnik, sok gyermek nem is iszik meg ennyi folyadékot, azonban már azzal is segítünk a bajon, ha arra rá tudjuk venni gyermekünket, hogy a szokásos mennyiségnél napi 2-3 pohárral többet igyon.

Egyen gyermekünk minél több zöldséget, gyümölcsöt, három év felett müzlit is lehet neki adni tejjel, joghurttal. Nagyon jó hatású a mandarin, narancs kifacsart leve, mely már 2 hónapos kortól adható. Fontos a kielégítő testmozgás. Sokszor már a has masszírozása, törzs csavarása is elősegíti a széklet távozását.

Ha mindent megtettünk és ezek ellenére is székrekedése van gyermekünknek, akkor érdemes felkeresni gyermekorvosunkat. Ha az elvégzett vizsgálatok valamilyen betegséget igazoltak, akkor azt gyógyszeresen, illetve műtétileg kell megoldani. Szerencsére ezek igen ritkán fordulnak elő.

Ha szervi okot nem találnak a háttérben, akkor drogériákban kapható korpatablettát vagy étkezési korpát lehet a gyermeknek adni. Egyes esetben székletlágyító kúpokra illetve székletlazító szirupok adására lehet szükség, a felrepedt végbél pedig kenőcsökkel kezelhető.

Hashajtó készítményt semmiképpen se adjunk orvos megkérdezése nélkül! Sajnos a hashajtókhoz a szervezet egy idő után hozzászokik és már nem fogja hatását kifejteni. Csecsemőknek nem javasolt gyakran kúpot adni, mert a székelési reflex kialakulásában meggátolja a gyermeket.

Időnként a nagyon székrekedéses gyermek esetében szükség lehet beöntésre, természetesen kórházi környezetben. Egyes, különösen szorongó gyermek esetében pszichológus segítségét kell kérni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos