Hogy az alvás újra zavartalan legyen - Tanácsok az ágybaviszelés ellen

Az ágybavizelés (enurézis nokturna) egy meglehetősen gyakori kórkép gyermekkorban, egyes statisztikák szerint a 15 év alatti korosztály akár 10-20 százalékát is érintheti. Sokan úgy vélik, csak egy múló állapotról van szó, amelyet kinőhet gyermekük, ezért nem fordulnak orvoshoz és a kezelés is elmarad. (Támogatott tartalom)

Az éjszakai ágybavizelés életkori csúcsa nagyjából 5-10 éves korra tehető. Kialakulásának háttere még nem ismert pontosan, az eddigi megfigyelések alapján örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak benne. Attól függően, hogy milyen kiváltó okot igazolnak a kivizsgálás során a gyermeknél (pl. vese-, húgyhólyag- vagy központi idegrendszeri eredet, esetleg pszichés okok), különféle hatékony kezelési módok léteznek (pl. gyógyszeres terápiák, alarm módszer). Ezek segítségével az esetek legnagyobb részében teljes tünetmentesség érhető el. A megfelelő terápia meghatározásához azonban pontos diagnózis szükséges, valamint a szülők megfelelő tájékoztatása annak érdekében, hogy felismerjék, mikor szükséges a panaszokkal orvoshoz fordulni.

Miért fontos, hogy beszéljünk a gyermekkori ágybavizelés problémájáról?

• Az állapot akár a gyermek életminőségét is veszélyeztetheti. Iskolás korban a tanulás és a koncentráció rovására mehet a tünetek rendszeres fennállása.
• Az éjszakai ágybavizeléssel küzdő gyermekek önértékelését is negatívan befolyásolhatja állapotuk, melynek következtében akár pszichés problémák is kialakulhatnak.
• Kevésbé ismert tény, hogy az enurézis a legtöbb esetben nagyon jól kezelhető, a tünetek szinte tökéletesen kordában tarthatóak.
• Egyes felmérések szerint az éjszakai bevizeléssel küzdő gyermekek igen nagy hányada rejtve marad az egészségügyi rendszer előtt, vagy akár 1-3 év is eltelhet, mire végül orvoshoz kerülnek. Azok a családok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy a problémájuk korántsem ritka, sokáig nem mernek a panaszokkal szakemberhez fordulni.
• A nem kellően informált szülők esetén előfordulhat, hogy egy idő után frusztrációt éreznek a rendszeresen bekövetkező bevizeléses balesetek miatt, és akaratlanul is a gyermeket kezdik hibáztatni. Időnként akár ellenséges, büntető jellegű fellépések is előfordulhatnak, melyek súlyos pszichés tényezőként tovább súlyosbíthatják a gyermek panaszait, illetve rombolhatják a kicsik önbizalmát.

Az éjszakai ágybavizelés nem bűn

Sajnos egyelőre egy olyan betegségről van szó, amelynek tünetei sokak szerint szégyellni valóak. Az érintettek számára emiatt még fontosabb, hogy a diagnózis felállítása és a gyógykezelés mihamarabb megkezdődhessen. Ugyanakkor éppen a szégyenérzet az, ami ennek a folyamatnak a legtöbb esetben az útjában áll. Fontos tehát, hogy széles körben elterjedjen:

• Az ágybavizeléses panaszok nem ritkák, a problémával nem vagyunk egyedül!
• A diagnózis felállítása és a terápia során fájdalomtól nem kell tartani!
• Ma már többféle, hatékony kezelési mód áll a rendelkezésre!
• A legtöbb esetben rövid időn belül ezek hatására tünetmentesség, valamint komoly életminőség-javulás érhető el!

Kezelhető és kezelni kell!

A kórképet körüllengő tévhitek miatt nem véletlen, hogy a gyermekek egészségével foglalkozó szervezetek évente megrendezik a gyermekkori ágybavizelés világnapját, hogy felhívják az érintettek figyelmét erre a sokakat érintő állapotra. A világnap legfőbb mondanivalója, hogy létezik hatékony terápia a panaszok ellen, ezért nem szabad tétlenül várni, hogy azok maguktól megoldódjanak.

Minden év májusának utolsó keddjén előadások, kampányok és felvilágosító üzenetek sokaságával találkozhatunk a különböző médiafelületeken, amelyek az ágybavizelés témakörével kapcsolatosak.

Idén május 30-án álljunk meg mi is egy pillanatra, és gondoljuk át, hogy a környezetünkben van-e olyan család, amely érintett lehet. Jó eséllyel a körbe olyanok is beletartoznak, akikről ezt egyáltalán nem feltételeznénk, hiszen a szégyellnivalónak vélt tünetek miatt nem beszélnek a problémáról. Éppen ezért juttassuk el ezt az információt a lehető legtöbb helyre, hátha ezzel segíthetünk megoldást találni a reménytelennek tűnő problémára!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász