Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek?
Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét.
A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek.
A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét.
A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés.
A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre.
A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak.
A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.
(Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos - Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)