Valóban oltásellenesek a magyar szülők?

2016 tavaszán felkorbácsolta az indulatokat az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása, amely szerint az óvodai felvételinek nem feltétele az, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokat megkapja. Ünnepeltek az oltásellenesek, míg mások pánikba estek, hogy ezzel az oltatlan gyerekek hadát szabadítják rájuk.

Idén nyáron ismét, a környező országokban sokakat megbetegítő kanyaró kapcsán gondolkozhattunk el azon, vajon mennyire fontosak a védőoltások - és ezzel vajon mennyire vagyunk tisztában.

Dr. Gács Zsófiát, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának gyerekgyógyász-endokrinológusát a Magyar Gyermekgyógyász Társaság őszi kongresszusán kérdeztük erről.

A védőoltások fontosak...

- A társadalom egészségének fontos mérőszáma az átoltottság, tehát, hogy hányféle betegség ellen, és hányan kaptak védőoltást. Ez ugyanis az egészség védelmének egy nagyon magas szintje, hiszen nem a kialakult betegséget kezeljük, hanem megelőzzük a kialakulását. Magyarországon a kötelező védőoltások rendszere miatt tulajdonképpen nagyon jól állunk ezen a téren – az életkorhoz kötött védőoltások több mint tíz olyan betegség ellen vérteznek fel bennünket csecsemőkorunktól fogva, amelyek egyébként igen ragályosak és súlyos, akár életveszélyes szövődményeik is ismertek.

A nyári kanyaró riadalom így nem is a gyerekeket, a fiatalokat érintette nálunk elsősorban, hanem azokat a középkorúakat, akik gyerekkorukban még nem részesültek az oltásban. Ezek mellett rendelkezésünkre állnak úgynevezett ajánlott vakcinák is: ezek beadatásáról a szülők maguk dönthetnek – de ebben a döntésben természetesen segíti őket a védőnő, a családorvos.

Kapcsolódó Oltási naptár: ezekre az oltásokra van szükség az egyes életkorokban

Mit mondhatunk, tényleg oltásellenesek a magyar szülők?

- Ha a bulvársajtót vagy internetes fórumokat figyeljük, akkor megriadhatunk, hogy milyen erős az oltásellenesek hangja – és kevés olyan kollégám van, akinek ne lett volna „harca” oltásellenes szülőkkel. Azonban az egyéni tapasztalat legtöbbször az, hogy a személyes beszélgetés során ezek a szülők is meggyőzhetők a megelőző védelem fontosságáról. Ugyanakkor tudományos felmérés eddig nem készült itthon arról, hogy milyen a szülők attitűdje a védőoltásokkal kapcsolatban.

Mérhető ez valahogy egyáltalán? Elég feltenni a kérdést: Ön oltásellenes?

- Azt gondolom, ennél azért lehet pontosabban is kérdezni, olyan válaszokat gyűjteni, amelyek finomabban jellemzik az illető oltásokhoz való viszonyát. Saját kutatásunkban sem csak ezt kérdeztük meg a több mint 400 szülőtől. Az ország lakosságát leképező mintába olyan felnőttek kerültek bele, akik a kiválasztott háztartásokban a gyerek egészségével kapcsolatos döntéseket meghozzák. Nekik tettünk fel kérdéseket a védőoltásokkal kapcsolatban. Kíváncsiak voltunk rá, hogy melyeket ismerik és melyeket adatják-adatnák be a gyerekeiknek. Ezen kívül azt is felmértük, hogy egyes fertőző betegségek esetén mennyire vannak tisztában a betegség veszélyeivel, a terjedés módjával, a kezeléssel stb.

- Az oltásellenesség méréséhez Sík Endre szociológus, a társadalmi előítéletesség vizsgálatára kitalált módszerét használtuk. Ők kitaláltak egy nem létező népcsoportot, a pirézeket, és velük kapcsolatban vizsgálták az előítéleteket – mi „kitaláltunk” két nem létező piréz-oltást, és azt néztük, hogy két olyan vakcinát, ami nem létezik, tehát nem lehet róla sem pozitív, sem negatív ismerete senkinek, mennyire utasítanak el, valamint hogy a szülők hány százaléka mond nemet egy „bármilyen” védőoltásra. Úgy tűnik, a mostani magyar szülők közel 15%-a mond nemet egy ilyen vakcinára – ez elég magas százalék, hiszen azt jelenti, hogy minden hetedik családot győzködni kell egy-egy ajánlott oltás beadásához. Viszont fontos látni, hogy ők nem feltétlenül utasítják el a kötelező védőoltásokat is.

Mit tehetnek az orvosok ilyenkor? Esetleg máshol kellene belépni ebbe a döntési folyamatba?

- A kutatásból egy másik fontos megállapítást is tehettünk: az orvosok és a védőnők szava, véleménye kifejezetten fontos a szülők szemében a gyermek egészségével kapcsolatos döntésekben. Nem kell tartanunk attól, hogy a könnyen elérhető, sokszor félig igaz bulvárhírek alapján születnének meg az oltásokkal kapcsolatos végleges NEM-ek. A válaszok azt mutatják, hogy a hiteles gyerekorvos egy-egy irányító mondata a betegségről vagy épp a megelőzésről képes arra, hogy megváltoztassa a családok attitűdjét a vakcinákkal kapcsolatban. Az az egyéni élmény, ami sokunknak ismerős, hogy türelmes kérdésekkel, beszélgetéssel a hezitáló-ellenálló szülők is sokszor meggyőzhetők, most nagy mintán is megerősítést nyert – tehát érdemes a személyes hatás, meggyőzés erejével számolni.

- Ugyanakkor fontos lenne az is, hogy ezek az egészségügyi ismeretek a „meggyőzés” más forrásaiban is szerepeljenek és valós tények formájában jelenjenek meg. Ehhez egyrészt az iskolai nevelésben kellene bővíteni az egészségügyi ismereteket, másrészt nekünk, orvosoknak is hangsúlyosabban kellene jelen lennünk a digitális médiában, szociális médiában, blogokon, fórumokon.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértő: Dr. Gács Zsófia, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának gyermekgyógyász-endokrinológusa