Csecsemő- és gyermekkori sérvek gyermeksebészeti vonatkozásai

Ebben a cikkben a leggyakoribb gyermekkori sérvekkel kapcsolatos tudnivalókat szeretném összefoglalni, megmagyarázni kialakulásuk hátterét és felvázolni kezelési lehetőségeiket. Nem minden sérvet kell operálni, van, ami sürgős, és van, ami bizony ráér.

Köldöksérv – Hernia umbilicalis

Gyermekeknél a köldöksérv veleszületett állapot. Magzati korban a köldökön keresztül lépnek be az anyai erek, melyek tápanyagot szállítanak a babának. Születés után az itt lévő hasfali hiány általában spontán gyógyul, összeforr. Amikor ez nem történik meg, akkor beszélünk veleszületett köldöksérvről. A szülők ijesztő kidudorodásra lesznek figyelmesek a gyermek köldökének területén. Jellemző erre a sérvre, hogy könnyen visszahelyezhető, fájdalmatlan, a gyermeket sem étkezésében, sem fizikai aktivitásában nem zavarja. Változó méretű lehet, pár millimétertől akár két-három centiméterig is. Ez a fajta sérv nem mondható igazán veszélyesnek, mivel a sérvkapun (gyűrűszerű lyukon a hasfalon) bél, illetve hashártya extrém ritkán záródik ki. Mivel jó esély van a gyűrű spontán záródására, emiatt a várakozás megengedett, jelenleg a szakirodalom 4-5 éves korra teszi a műtét ideális idejét.

A beavatkozás során a köldökgyűrű alsó részén ejtünk piciny metszést. Ezután felkeressük a hasfalhiányt, azaz a sérvet. Felszívódó fonallal megszüntetjük a nyílást, több rétegben zárjuk a sérvet. Ezt követően a bőrt ugyancsak felszívódó fonallal zárjuk. Varratszedésre nincsen szükség. Az én gyakorlatomban 3 hétig kérek sportmentességet. A műtét egynapos sebészet keretein belül zajlik. Az esztétikai eredmény kiváló.

Néhol elterjedt csecsemőkorban a köldöksérv felett a bőr leragasztása. Mai ismereteink szerint ez nem javítja a sérv gyógyulását, viszont komoly problémát (felmaródást, fertőzést, fájdalmat) okoz a kisded bőrén. Nem javaslom! Azok a sérvek, melyek ötéves koron túl sem záródnak, operációval gyógyíthatók.

Lágyéksérv - Hernia inguinalis

Lágyéksérvnek nevezzük azt az állapotot, amikor a hasfal lágyéki területének egy pontján, az úgynevezett sérvkapun keresztül, zsigerek (bél, hashártya, ritkán petefészek vagy féregnyúlvány) kerülnek ki a hasüregből. Ez a sérvtartalom ilyenkor egy tömlőben helyezkedik el. Ez a tömlő a benne lévő szervekkel együtt maga a sérv. Ezt a legegyszerűbb úgy elképzelni, mint egy kesztyűnek az ujját, ami lelóg a combok irányába.

A lágyéksérv lágyéktájéki duzzanatként jelentkezik, úgy a lányoknál, mint a fiúknál, akiknél akár a herezacskóba bele is terjedhet. Fiúknál és koraszülött babáknál gyakoribb. Jelentkezhet egy, illetve két oldalon is. Általában nem zavarja a gyermeket. Ugyanakkor előfordul, hogy például bél záródik ki a sérvtömlőbe, kicsúszik és nem tud visszacsúszni a hasüregbe. Ez a kizáródás fájdalmas és veszélyes, igen komoly bélkárosodást okozhat. Emiatt, ha babánál, gyermeknél lágyéksérvet észlelünk, célszerű gyermeksebészhez fordulni. Ne kíséreljük meg a sérvtartalom visszanyomását, csak ha szakember megmutatta, hogyan lehetséges azt visszahelyezni! A műtétet a lehetőségekhez képest minél hamarabb el kell végezni, az esetleges kizáródás veszélye miatt. Az operáció fiúknál nagyobb kockázattal jár a herevezeték közelsége miatt.

A műtétnek létezik klasszikus és laparoscopos módja is.

Klasszikus műtétnél a lágyék bikinivonal alatti részén, kis metszésen keresztül végezzük a beavatkozást. Felkeressük a „kesztyűujjat”, azt leválasztjuk a környezetéről, visszakövetjük a hasfalig, ott zárjuk a hasfali nyílást, majd eltávolítjuk a sérvtömlőt. A sebet felszívódó fonallal zárjuk.

A laparoscopos beavatkozásoknak több fajtája is van a sebész preferenciája alapján. Általánosságban a köldökön keresztül egy kamerát vezetünk be, és szén-dioxiddal felfújjuk a hasüreget, hogy lássuk a műtéti területet. Ezt követően a has oldalán kis segédmetszésekkel további úgynevezett munkaeszközöket vezethetünk be a hasüregbe. A gyűrűt belülről zárjuk le. A sebeket itt is felszívódó fonallal zárjuk. Mindkét műtét esetében az ágynyugalom pár nap, a sportmentesség 2-3 hét, a gyermek korától függően.

Az irodalom nem foglal egyértelműen állást a két műtéti eljárás között. Egy 2018/2019-ben Magyarországon végzett felmérés alapján a szülők az operáció után nem látnak esztétikai különbséget a két technika között. Mindkét beavatkozás végezhető egynapos sebészet keretein belül.

Vízsérv – Hydrocele testis

A fiúknál, a hereburkok között jelentkező folyadékot hívjuk köznapi nevén vízsérvnek. A sérv elnevezés arra utal, hogy az egyedfejlődés során egy piciny, tűhegynyi csatorna nyitva maradt, és a lágyékcsatornán keresztül, a hasüregből folyadék préselődik e csatornán keresztül a herezacskóba. A szülők arra lesznek figyelmesek, hogy este, fürdetéskor a baba herezacskójának egyik vagy mindkét oldala duzzadt, feszül, ugyanakkor fájdalmatlan. Reggelre ez a duzzanat csökkenhet vagy akár meg is szűnhet. Ennek oka, hogy napközben a csecsemők mozgása vagy nagyobb gyermekeknél az izommunka és a gravitáció a folyadékot lepréseli a herezacskóba. Éjszaka alvás közben a folyadék visszavándorol a hasüregbe. Ezt hívjuk kommunikáló vízsérvnek.

Előfordul vízsérvszerű állapot vagy reaktív-hydrocele megfázás, betegség kapcsán is. Ekkor a szervezet fokozott vizenyősségkészsége miatt a hereburkok maguk termelik a folyadékot, mely a duzzanatot okozza. Hereduzzanat során mindenképpen keressünk fel azonnal gyermeksebészt! Ki kell zárni minden esetben a herecsavarodást, amely hasonló, viszont fájdalmas duzzanattal jár.

Amennyiben vízsérvről van szó, az operáció nem sürgős. Ha a hereburkok fokozott folyadéktermelődése áll a háttérben, a probléma általában megoldódik sebészi beavatkozás nélkül. Amennyiben egy piciny, nyitott csatorna okozza a folyadékszaporulatot, műtét szükséges lehet, de érdemes másfél-kettő éves korig várni a spontán záródásra, melyre igen nagy az esély. A műtét nagyban hasonlít a lágyéksérvműtétre, mind veszélyeit, mind gyógyulását illetően.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kőnig Róbert, gyermeksebész és gyermektraumatológus
https://www.facebook.com/drkonigrobert

Irodalom:
https://emedicine.medscape.com/article/1015147-overview
https://emedicine.medscape.com/article/932680-overview
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24000130/