Ha gyógyszer vagy oltás után lesz rosszul a gyerek - Mi a teendő?

A gyógyszeres kezeléseket követően vagy a különböző oltások beadása után fellépő reakciók, várható és nem várható mellékhatások, illetve allergiás reakciók érthetően ijesztenek meg sok szülőt. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Gyógyszermellékhatás, gyógyszerallergia, oltási reakció. Miért fontos tudni?

Gyógyszermellékhatás

Mellékhatásnak azt nevezzük, ha valamilyen nemkívánatos panasz vagy tünet jelentkezik a gyógyszer használata alatt, amit feltételezhetően a gyógyszer okoz és annak alkalmazása során alakult ki. Fontos hangsúlyozni, hogy léteznek jól ismert, úgynevezett várható mellékhatások, melyek normális “jelenségeknek” minősülnek az adott gyógyszer szedésekor. Ilyen például az antiobiotikumok szedését követően fellépő gyomor- és bélrendszeri panaszok (pl. hasmenés) vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofén) esetén fellépő asztmához hasonló, nehézlégzéssel járó panaszok. Olvassuk el a gyógyszer betegtájékoztatóját is, amely részletezi a várható mellékhatásokat.

Ezek megjelenése során nem javasolt felfüggeszteni a gyógyszeres kezelést, tüneti terápia alkalmazása javasolt, hiszen ezek többsége enyhe, rövid lefolyású tüneteket okoznak, a gyógyszer hatása és a gyógyulás fontosabb, mint az átmeneti mellékhatások elkerülése. Súlyosabb vagy elhúzódó (napokon át fennálló) tünetek esetén javasoljuk, hogy keressék fel házi gyermekorvosukat, mivel ő tud személyre szabott tanácsot adni, hogy folytathatja-e a gyógyszerszedést, vagy más gyógyszerre kell áttérnie a gyermeknek.

Gyógyszerallergia

A gyógyszerallergia a mellékhatások egyik fajtája. A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak, ilyenkor az immunrendszer reagál az adott szerre, és ez alapján a gyógyszerek különböző személyeknél, különböző mértékű tüneteket okozhatnak.

Ezek lehetnek:

• kiütések, bőrvörösség, csalánkiütés,
• légzési nehézségek, ajak- és torokduzzanat (angioödéma);
• hányinger, hányás;
• székrekedés, vagy hasmenés, hasi görcsök;
• vérnyomás csökkenés, fejfájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás;
• zavartság és szokatlan álmosság.

Csalánkiütés

Ha egy antibiotikum szedése során rövid ideig tartó, nem súlyos hányás/hasmenés alakul ki, az nem allergiás reakció, hanem várható mellékhatás. Érdemes tudni azt is, hogy az allergia nem dózisfüggő, vagyis ha bármilyen kis adagban bejut a szervezetbe, akkor megjelennek a tünetek.

Bővebben Mellékhatás, vagy gyógyszerallergia?

A valódi gyógyszerallergiának két formája különíthető el.

Korai típusú allergia - A korai típusú allergia tünetei a gyógyszer bevétele után pár órával, esetleg néhány napon belül jelentkeznek, pl. viszkető csalánkiütés, arc-, szem-, ajakduzzanat formájában. Ritkán kialakuló, ám súlyos tünetekkel járó, gyors lefolyású, extrém allergiás reakció az anafilaxia, amely sokkos állapotot, nyálkahártya duzzanatot, légzészavart okozhat. Ezenkívül szerteágazó tünettana lehet, akár még halálhoz is vezethet. Általában percekkel az allergén anyaggal történő érintkezést követően alakul ki, és minél gyorsabban alakul ki az anafilaxia, annál súlyosabb tünetekre lehet számítani. Amennyiben valakinél anafilaxiás sokk lép fel, azonnal mentőt kell hívni!

Bővebben Miért veszélyes az anafilaxia?

Késői típusú allergia - A néhány napig, vagy hétig tartó gyógyszerszedés után jelentkező allergiát késői típusú allergiának nevezzük. Ilyen esetben kerek vagy ovális alakú, változó méretű, kiemelkedő göbcsék figyelhetők meg testszerte, vagy egy körülírt területen. Egy másik jellegzetes forma a lábszárakon, bokákon kezdődő, időnként bevérzésekkel kísért, általában nem viszkető vörös foltok megjelenése.

Allergiás reakció esetén az első és legfontosabb lépés a gyógyszer elhagyása, rendszeresen szedett gyógyszer esetén annak helyettesítése. Súlyos allergiás reakció (légzési nehézség, zavartság) esetén mindenképpen jelentkezzünk gyermekorvosnál, hiszen antihisztamin és szteroid adására is sor kerülhet - esetleg vénásan is.

Sajnálatos módon nemcsak gyermekkorban alakulhat ki gyógyszerallergia, hanem felnőttkorban is, és “nem nőhető ki”, élete végéig allergiás marad arra a hatóanyagra.

Védőoltást követő oltási reakciók

Mint minden gyógyszer esetében, a védőoltásoknak is vannak mellékhatásai. Ezek legtöbbje enyhe és rövid ideig tart (pl. fájdalom, bőrpír és duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, esetleg láz), és a tüneti kezelésen kívül rendszerint nem igényel tennivalót.

Természetesen, ha a kórelőzményben védőoltás beadását követő anafilaxiás vagy más súlyos allergiás reakció szerepel, akkor az ellenjavallttá teszi az adott védőoltás további adagjainak beadását. Ha például egy gyermeknél a lázas állapot epilepsziás rohamot provokál, annál pl. az oltásokat kórházi körülmények között javasolt beadni, mivel ott be tudnak avatkozni, ha súlyos allergiás reakció lép fel. Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő.

A lehetséges mellékhatások ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a különböző gyermekkori védőoltások az esetleges mellékhatásokkal együtt is sokkal biztonságosabbak, mint a betegségek. A vakcinák a modern idők egyik legsikeresebb orvosi vívmányai, a gyermekkorban beadandó védőoltással megelőzhető betegségek többsége már-már “ismeretlen” a mai szülők számára.

Mit tehet a szülő? Gyakori kérdések

Mit tehet a szülő a panaszok enyhítéséért?

Az esetek többségében a panaszok átmenetiek, maguktól elmúlnak, esetleg tüneti kezelésként adható lázcsillapító, emésztési panaszokra probiotikum. Súlyosabb esetekben adható antihisztamin (pl. szájon át) vagy szteorid (pl. kúp formájában), ám ezek többsége receptköteles készítmény, az alkalmazása orvosi utasításra történik. Tévhit, hogy a kalcium (bármilyen formában) hatékony lenne egy allergiás reakció kezelésében, ezt nem győzik eléggé hangsúlyozni a szakemberek!

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, vagy mentőt hívni?

Ha súlyos kísérő tünet (pl. légzészavar, vagy egyéb súlyos állapot) nem áll fenn, nem szükséges mindenképpen orvoshoz fordulni. Javasolt a tüneti terápia folytatása, de mindezek ellenére érdemes telefonon felhívni házi gyermekorvosunkat, és tájékoztatni őt a gyermek állapotáról.

Amennyiben az otthoni gyógyszeres kezelés hatástalan, nem javulnak a panaszok, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, aki meg tudja állapítani a tünetek súlyosságát, és javaslatot tesz a kezelésre, esetleg a kórházi ellátásra.

Nagyon nehéz kérdés, hogy mikor javasolt mentőt hívni, ezt általában a szülők jól fel tudják mérni: a gyorsan és hirtelen kialakuló légézsi nehézség, száj nyálkahártya duzzanat, zavart állapot, nagyon magas láz ilyen állapotnak számít.

Milyen gyógyszerek/vakcinák okoznak leggyakrabban reakciót?

Bizonyos mellékhatásokkal minden gyógyszer és oltóanyag esetén kell számolni, ezeket részletesen tartalmazza a készítmény betegtájékoztatója is. Gyakori allergének az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők, sebfertőtlenítők, vagy bizonyos epilepszia ellenes szerek. Egy gyógyszerben azonban nem feltétlenül a hatóanyag az, ami allergiát okoz. Ha megnézzük a gyógyszerek összetételét, a hatóanyagok után még egy hosszú felsorolást látunk, az itt szereplő segédanyagokra, konzerváló szerekre, színezékekre is lehet allergiás a gyermek.

Érdemes kivizsgáltatni azt, hogy mire volt érzékeny a gyermek?

Fontos, hogy túl korán ne vonjunk le - főleg helytelen - következtetéseket. Tanácsos biztosra menni gyógyszerallergia esetén, nehogy egy esetleges halvány gyanú miatt feleslegesen iktassunk ki egy hatásos, nagy gyógyszercsoportot a kezelésünkből. Az adott tünetegyüttesből lehet a legtöbb következtetést levonni, ez azonban nem mindig könnyű feladat, ezért bízzuk szakemberre a diagnózist.

Amennyiben súlyosabb panaszok jelentkeznek egy adott készítmény alkalmazása után, akkor érdemes lehet úgynevezett gyógyszer-provokációs tesztet végezni. Ennél szoros orvosi felügyelet és kontrollált körülmények között, apró adagonként adják a gyógyszert, hogy megnézzék, mire reagál allergiával a gyermek szervezete. Ezt általában megelőzi az úgynevezett LTT teszt (limfocitatranszformációs teszt), mely során vért vesznek a betegtől, és a laborban megnézik, hogy a vérminta hogyan reagál a gyógyszerekkel.

Az állami egészségügyben és magánellátás keretében is elérhetőek a fenti vizsgálatok.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált szakirodalom:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: A gyógyszerek biztonsága rajtunk múlik.
• Európai Vakcinázási Információs Portál: Mikor kerülendő a védőoltás?
• Centers for Disease Control and Prevention. Preventing and Managing Adverse Reactions.
• Maródi László: Gyermekgyógyászat (4. kiadás). Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013.