Sürgősen a sürgősségire? Avagy mikor indokolt a gyermek sürgősségire igyekezni?

Rendkívül sokat olvashattunk az utóbbi években arról, hogy mennyire leterhelt egy Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) - függetlenül attól, hogy gyermekeket vagy felnőtteket lát el.

Az olyan szakmai szervezetek, mint az Országos Mentőszolgálat, Magyar Gyermekorvosok Társasága vagy éppen a különböző gyermek centrumok nagy energiát fektetnek abba, hogy a hazai gyermek sürgősségi ellátás magas színvonalon működjön. Ennek egyik kulcs momentuma – és egyben feltétele –, hogy a szülőket (és gyermekeket) megfelelő szinten segítsük, tájékoztassuk arról, hogy mikor indokolt és mikor nem felkeresni az SBO-t (Sürgősségi Betegellátó Osztály). Az alábbiakban ebben nyújtunk bővebb segítséget, miközben összefoglalunk néhány alapvető szakmai ajánlást is.

Gyermek sürgősségi ellátás Magyarországon

A gyermek sürgősségi ellátás az akut (hirtelen kialakult) panaszokat hivatott ellátni a kórházba érkező 18 éven aluli betegek számára. Ez magába foglalja az egészségügyi állapotuk alapján osztályozott (triázs, lásd lejjebb) minden kategóriába sorolt beteg gyermekeket, súlyosságtól függetlenül. Már az elején érdemes leszögezni, hogy SBO-ra nemcsak ügyeleti időben lehet menni (amikor a szülő hazajött a munkából), hanem napközben is – hiszen akut helyzet bármikor kialakulhat! Tehát, a sürgősségi ellátást adó intézmények nem a gyermek háziorvosi vagy gyermek szakrendelők “kibővített” rendeléseiért felelősek!

Az év minden napján, szakmai szempontok szerint érhetőek el a gyermek sürgősségi osztályok. Amennyiben pl. traumatológiai vagy sebészeti ellátásra van igény, előfordulhat, hogy ezt két különböző intézmény adja. A helyi adottságoknak megfelelően különbség lehet pl. Budapest és egy megyei, vidéki kórház ellátásában, erről bővebben nem írunk. (Általánosságban még elmondható, hogy a gyermek háziorvosi ellátás az első lépcső, akik szükség esetén indikálják a sürgős ellátást, de természetesen vannak olyan helyzetek, amikor rögtön egy SBO-ra kell vinnie a szülőnek a gyermekét.)

Amennyiben speciális (pl. szemészeti, fül-orr-gégészeti), akut problémával szembesülnek a szülők, előfordulhat, hogy a felnőtt ellátást is biztosító sürgősségi osztályokra irányítják a gyermekeket. (lásd lejjebb)

A hazai klinikai gyakorlatban általában “nem küldenek el senkit” az SBO-ról az oda érkezők közül, azokat sem, akik nem igényelnek kórházi ellátást, sőt pl. ünnepi időszakokban megduplázzák a kórházi ügyeletes orvosok/szakdolgozók számát. Ugyanakkor a Sürgősségi Ambulanciák ellátási kötelezettsége miatt soron kívül látják el a súlyos betegeket és csak utána a kevésbé súlyosakat. Ez több órás várakozást is eredményezhet, melyet a szülőknek és a gyermekeknek is meg kell érteniük. Az ehhez hasonló összefoglalók éppen ezért születnek: a szakemberek szeretnék “tisztába tenni”, hogy mikor menjünk be és mikor ne a sürgősségire!

A fő kérdés: mikor?

Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy sürgősségi ellátást igényelhet pl. egy lázas csecsemő, egy fulladó kisgyermek, vagy egy folyamatosan hányó kamasz, de nem tartozik a kórházi sürgősségi ellátás kereteibe pl. egy hosszabban fennálló panasz kivizsgálása, illetve a területen, a háziorvosnál ellátható betegek ellátása, a hónapok óta fennálló has- vagy fejfájás vagy a hurutos köhögés. A sürgősségi osztály a sürgős, akár életveszélyes állapotok ellátására való.

Mi történik azzal, aki bejön?

Betegfelvételt követően a hazai (és a nemzetközi) gyakorlat szerint a gyermeket “triázsolják”, vagyis egy betegosztályoszás történik. A triázs egy folyamatot jelez, amiben jól meghatározott keretek között, klinikailag releváns módon osztályozzák a panaszok/sérülés mértékét és meghatározzák, hogy milyen szintű ellátást igényel.

A triázskategóriák tulajdonképpen a sürgősségi ellátásban szinteket jelölnek, a várakozási időt tehát az adott eset súlyossága határozza meg, nem pedig az érkezési sorrend!

Az MSTR (Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer) 5 sürgősségi szintet különböztet meg, adott időablakkal az ellátás megkezdését vagy ismételt állapotfelmérést tekintve:

1. azonnali beavatkozás szüksége; pl. éppen zajló görcsroham, vagy újraélesztés
2. kritikus – 15 perc; pl. középsúlyos asztmás roham vagy kruppos beteg, láthatóan fokozott légzési munkával
3. sürgős – 30 perc; pl. életet közvetlenül nem veszélyeztető, de erős fájdalommal járó hasi panaszok, a végtag keringését nem befolyásoló törések
4. nem sürgős – 60 perc; pl. zúzódások, hányás/hasmenés egyéb társbetegségek és a kiszáradás jelei nélkül
5. halasztható – 120 perc; a várakozás alatt akut állapotromlással nem kell számolni, pl. horzsolások, orrfolyás/náthás tünetek, vagy több hetes/hónapos panaszok, melyek kivizsgálása nem a Sürgősségi Osztály feladata!!!

Az állapotfelmérés során a leglényegesebb információkra szorítkozva kérdezik ki a szülőket/gyermekeket a vezető tünetekről, kórelőzményről, csecsemők esetén a születés körüli időszakról (komplikációk, koraszülés) és kérdeznek rá a gyógyszerérzékenységre.

Ezt követően kerül sor az orvosi vizsgálatra, aki a fizikális vizsgálatot követően további non-invazív vagy invazív vizsgálatokat kérhet (pl. vérvétel, röntgen, ultrahang stb.). A kapott kép, eredmények alapján a további betegutak a következők lehetnek:

• amennyiben biztonsággal hazaengedhető, úgy a gyermeket a megfelelő terápiás javaslatokkal otthonába bocsátják.
• Ha több napos kórházi kezelés szükséges, osztályos felvételt javasolnak.
• Ha ez egyből nem megítélhető, vagy rövid, egy napos ellátásra van szükség, fektetőbe kerül a gyermek.
• A súlyos állapotú gyermek a triázsból egyenesen a shocktalanítóba is mehet.

Lázas a gyerekem - Mit tegyek?!

Az egyik leginkább vitatott kérdés az, hogy ha lázas egy gyermek, akkor bevigyem-e a sürgősségire, ezért röviden néhány gondolatot írnánk ezzel kapcsolatban. Ahány cikket olvasunk, mindenhol ugyanaz a válasz: van, amikor igen, van, amikor nem.

Hőemelkedésről beszélünk, ha a testhőnk 37-38 °C közé emelkedik, a 38 °C feletti hőmérsékletet tekintjük láznak. A végbélben, szájban és fülben mért hőmérséklet mindig magasabb, mint a hónaljban mért testhő, ezért 0,5 °C-ot le kell vonni belőlük!

Újszülötteknél, 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél minden lázas állapot megkülönböztetett figyelmet igényel. Nemcsak orvosi konzultáció, háziorvosi vizsgálat, hanem legtöbbször kórházi kivizsgálás, megfigyelés szükséges, mivel súlyos fertőzés is állhat a láz, hőemelkedés hátterében.

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni bármely életkorú gyermekkel azon esetekben,

• ha a láz mellett egyéb tünete (pl. aluszékonyság, epilepsziás görcs, egyéb szokatlan tünet, nehezített légzés) is van, vagy a lázcsillapítás ellenére is bágyadt, elesett állapotú,
• ha a láz 3 napnál tovább tart,
• ha a gyermek sokszor hány, hasmenése van és a folyadékpótlás nem megoldható, vagy nem elegendő (van-e vizelet?, aláárkolt szemek, csecsemő kutacsa beesett)
• ha a sírás, fájdalom okát nem ismerjük, nem csillapodik, az alvásban, pihenésben is gátolja a gyermeket,
• ha először van lázgörcse,
• ha a lázas gyermeknél fokozatosan romló általános állapot figyelhető meg vagy szokatlan panaszok jelentkeznek.

Mikor indokolt tehát a sürgősségi ellátás?

Ha a beteg állapota életveszélyes vagy potenciálisan maradandó károsodást okozhat. A sürgősségi ellátást igénylő állapotok jellemzője, hogy a tünetek:

• hirtelen kezdődnek
• gyors lefolyásúak (percek, órák)
• az állapotrosszabbodás látványos és gyors

A teljesség igénye esetén leírunk egy listát, azon tünetekről, amelyek esetén azt javasoljuk a szülőknek, hogy hívják a mentőket vagy haladéktalanul keressék fel a legközelebbi SBO-t:

• hirtelen jelentkező nehézlégzés, mellkasi fájdalom;
• szapora és/vagy rendszertelen szívdobogásérzés, 40/perc alatti pulzusszám, melyhez gyengeség, szédülés, a tudatállapot megváltozása, ájulásérzés, illetve eszméletvesztés társul;
• tudatzavar (pl. alkoholmérgezés, magas vércukorszint, fejtrauma miatt);
• kifejezett, csillapíthatatlan, ütésszerű, tarkótáji fejfájás (különösen, ha magas lázzal, hányással, szédüléssel, látászavarral, beszédzavarral, féloldali gyengeséggel vagy zsibbadással társul);
• görcsroham (epilepsziás roham), ami eszméletvesztéssel, a test megfeszülésével, végtagok rángatózásával, nyelvelharapással, esetleg a beteg székletének vagy vizeletének maga alá engedésével járhat;
• hirtelen fellépő mozgás- vagy beszédképtelenség, a végtagok érzékelésének elvesztése;
• a mentális állapot megváltozása, zavartság, szokatlan viselkedés, öngyilkossági gondolatok;
• mérgezés (sav-, lúgmérgezés, gyógyszer, növényvédőszer, állati méreg, gomba, ablakmosó folyadék);
• vérköpés, vérhányás, véres hasmenés vagy hirtelen kezdetű/elhúzódó hányás;
• kontrollálhatatlan asztmás roham;
• szájsebészeti panaszok (fogakat is érintő sérülés)
• nőgyógyászati problémák (bő, darabos hüvelyi vérzés)
• súlyos allergiás reakció (nehézlégzés, verejtékezés, ajak-, nyelvduzzadás, duzzadás az arcon);
• közepes és súlyos égési sérülés;
• tűzeset áldozataként, amennyiben füst, korom belégzése történhetett, vagy hőártalom érhette a légutakat;
• mély vágott vagy lőtt sérülések;
• súlyos traumás sérülés (pl. fej-, nyak- vagy hát-/gerincsérülés), ill nyílt csonttörés, amennyiben a törött csontvég átszúrja a bőrfelszínt;
• közlekedési baleset sérültjeként;
• állatharapás sértettjeként;
• áramütést követően
• urológiai panaszok (tartós vizeletelakadás, véres vizelet, herefájdalom, sérülés, hímvessző fájdalma, sérülése).

Fontos kiemelni, hogy ha nem áll fenn egészségügyi vészhelyzet, akkor a gyermek háziorvosi ellátást szükséges igénybe venni, hiszen alapvetően ők ismerik a legjobban a gyermek egészségügyi előzményeit.

Vannak olyan “speciálisabbnak” mondható sürgősségi esetek, amikor nem mindig a gyermek SBO-t szükséges felkeresni, hanem az adott szakmaspecifikus felnőtt ellátót! (Akár nappal történt valamilyen esemény, akár éjjel.) Természetesen, ezek az ország nem minden pontján, sokkal inkább bizonyos centrumokban, egyetemi klinikákon elérhetőek. Gyermekek esetén legtöbbször szemészeti (idegentest, szemet ért trauma, sérülés, masszív, gennyes váladékozás, hirtelen látásromlás vagy -vesztés, maró anyag szembe fröccsenése), fül-orr-gégészeti (nem csillapodó orrvérzés, idegentest az orrban, garatban, hallójáratban, szövődményes mandulagyulladás szájzárral, egyoldali fájdalommal, nyelésképtelenséggel, hirtelen hallásvesztés), illetve traumatológiai (fejtrauma, magasból történő esések, közúti balesetek) sürgősségi esetekkel találkozunk. (Megjegyezzük, hogy ügyeleti időben nincs külön gyermek szemészeti ellátó, az csupán nappal érhető el.)

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy rendkívül komplex kérdés, hogy mikor indokolt a gyermeket bevinni a sürgősségire, de egyrészt egy lázas, fáradt, beteg, pihenni vágyó gyerek felépülésének egyáltalán nem használ a sokszor órákon át tartó (akár nappali, akár éjjeli) várakozás, főleg, ha az indokolatlan. Másrészt a sok feleslegesen, túlaggódásból ügyeleti vizsgálatra cipelt gyermek – a már amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerben – késleltetheti a valóban sürgős ellátást igénylők sorra kerülését. A szülők feladata nem könnyű, de számos, hiteles weboldal, intézmény, kurzus, könyv, előadás segíti őket ebben a feladatban – ezért azt javasoljuk, hogy “képezzék” magukat ezekben a kérdésekben (is). Szakmabeliként is sokszor elbizonytalanodik az ember, főleg ha kisgyermeke van, ezért elmondhatjuk, inkább menjünk feleslegesen orvoshoz, minthogy ne kérjünk segítséget, amikor valóban szükséges lenne.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

1. Nagy A., Mognár Zs.: Gyermeksürgősségi ellátás. Budapest, Medicina Kiadó, 2023
2. Sürgősségi Osztály - Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részleg
3. TRIÁZS a sürgősségi betegellátás során - Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer
4. A lázról és a lázcsillapításról (Bethesda Gyermekkórház)