Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

Nem egy felnőtt rémálma az orvosnál tett látogatás. A kiszolgáltatottság érzése és a bizonytalanság a közeljövő beavatkozásaival szemben, az idegen környezet jelenléte még az idősebb korosztály képviselőiben is szorongást szül.

A félelem kisgyermekeknél hatványozottan jelentkezik. Mivel ők félelmüknek, szorongásuknak még nem tudnak megfelelő formában hangot adni, az elfojtott és ki nem fejezhető negatív érzelmek nagyobb károkat okoznak, mint a felnőttek esetében. Nem egyszerű a beteg gyermek orvosi ellátása, hiszen az orvosi váróteremben rossz érzésük tovább erősödik.

Sokszor elkerülhetetlen, hogy gyermekünket orvoshoz vigyük. Próbáljunk a helyzetre minél alaposabban felkészülni mi magunk is, és a gyermeket is készítsük fel arra, hogy az orvosi rendelőben várhatóan mi fog történni. A felkészülést gyakoroljuk olyan időszakokban is, amikor nincs szükség az orvosnál tett látogatásra.

Minél kevésbé kapcsolódik rossz élményekhez az orvos karaktere, annál jobban fogja viselni csemeténk a megpróbáltatásokat. Hagyatkozzunk gyermekük korlátlan fantáziájára, s minden lehetséges eszközt vessünk be a szorongás csökkentésének érdekében.

Szorongáscsökkentő tippek

• Meséljünk olyan meséket, amelyekben a doktor bácsi vagy doktor néni pozitív karakter, aki a jó ügyet szolgálja. Például meggyógyítja a szomszédban lakó vagy kitalált Pistikét, vagy gyermekünk kedvenc babáját, esetleg magát Fülest.

• Gyermekünk életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően gyakran játsszunk orvososat. Játsszuk el, hogy a maci beteg, és a doktor bácsi segít rajta, hogy minél hamarabb meggyógyuljon és elmúljon a hasfájása, a torokfájása.

• Játék orvosi eszközökkel hallgassuk meg a maci hátát, nézzünk bele a szájába, tapogassuk meg a hátát, mérjük meg a lázát. Ugyanezek a manőverek elvégezhetők tetszés szerint játékokon, családtagokon is. Engedjük gyermekünknek, hogy ő legyen a vizsgáló orvos.

• Soha ne hazudjunk! Ha orvosi vizsgálatra indulunk csemeténkkel, soha ne mondjuk, hogy csak a boltba sétálunk.

• Nagyobb gyermekeknek magyarázzuk el, hogy várhatóan mi fog történni a vizsgálat során, arra miért van szükség, illetve hogy az adott vizsgálat hogyan járul hozzá a gyógyuláshoz.

• Amennyiben lehetséges, kérjünk előre időpontot a gyermekorvostól, hogy a váróban eltöltött idő a lehető legkevesebb legyen.

• Várakozás közben tereljük el a gyermek figyelmét.

• A vizsgálat során tartózkodjunk a gyermek közelében, ha lehetséges vegyük ölbe. A szülő fizikai közelsége, a vele való érintkezés megnyugtatóan hat a gyermekre.

• Az orvosnál tett vizit végeztével dicsérjük meg gyermekünket akkor is, ha sírt, vagy tiltakozott a vizsgálat ellen. Semmiképpen ne nehezteljünk rá, hanem a dicséret után kezdjünk másik tevékenységbe, tereljük el figyelmét, hogy az esetleges negatív élményeknek ne legyen ideje rögzülni.

• Ha nagyobb gyermekünknek kérdése van, tőlünk telhető módon válaszoljuk meg.

Ne kedvetlenedjünk el, ha csemeténk mégsem viselkedett nagylányhoz vagy nagyfiúhoz méltóan az orvosnál! Tartsuk szem előtt, hogy bármennyire is megtettünk mindent a szorongás és félelem csökkentésére, gyermekünk érzelmeit nem képes úgy kordában tartani, mint a felnőttek, és ez nem is lenne kívánatos. Támogató és elfogadó szülői magatartással viszont sokat segíthetünk, hogy egy-egy orvosi vizsgálat ne vésődjön be traumaként gyermekünk lelkébe.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos