Az immunerősítés lehetőségei gyermekkorban
Megelőzhetőek-e az őszi/téli gyermekbetegségek? Mit tehetünk gyermekeink egészségéért? Vannak módszerek az immunrendszer erősítésére és a betegségek megelőzésére? Hogyan érjük el, hogy az őszi/téli időszakban erősítsük gyermekünk immunrendszerét? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre szeretnénk válaszolni ebben a cikkben.
Alapvetően számos olyan módszer létezik, amelyről elmondhatjuk, hogy “immunerősítőként” hasznos gyermekünknek, azonban fontos megemlítenünk, hogy “varázs” módszerek nincsenek!
Az immunrendszer fő feladatai a „saját” anyagok felismerése, a „saját” megkülönböztetése az „idegentől”, és az „idegen” anyagok megsemmisítése. A gyermek immunrendszerének élettani érése során természetesen számtalan idegen anyaggal, kórokozóval találkozik, mely segíti ezt a természetes védekező rendszert. Tehát, a klinikai gyakorlatban nem beszélünk speciálisan “immunerősítő” kezelésről vagy készítményről, de következzen néhány fontos terület, amely segítheti gyermekünk természetes immunrendszerét.
Újszülött- és csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan ellenanyagokkal, amelyek a kicsit számos fertőzéstől megóvják. Fontos megemlíteni, hogy a mai modern tápszerek egy része már immunerősítő hatással is rendelkezik, ebben kérjük ki gyermekorvosunk tanácsát.
A következőkben felvázolnánk 5+1 tippet, amelyek fontos szerepet játszanak immunrendszerünk egészsége szempontjából.
1. Egészséges étrend
2015-ben a Harvard Egyetemen (T. H. Chan Közegészségügyi Iskola) kidolgoztak egy, a gyermekek számára egészséges étrendet vizualizáló programot, az úgynevezett Kid’s Healthy Eating Plate-t. Ez segíti a gyermekek (és szüleik) egészséges étkezésre és mozgásra való nevelését és ösztönzését. Ugyanezzel a céllal a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is összeállított egy ajánlást 6-17 közötti gyermekek számára.
Az egészséges és kiegyensúlyozott étrend kialakítása során – ahogyan a képen láthatjuk – törekednünk kell arra, hogy változatos ételeket együnk, igyunk és mozogjunk.
Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy mire hívják fel a szakemberek a figyelmet, ha szeretnénk támogatni gyermekünk (és saját) immunrendszerünk munkáját.
- Az ábrán látható, hogy tányérunk 50%-a zöldség, gyümölcs legyen – minél több, annál jobb! A délutáni nasi is, ha lehetséges, legyen zöldség és gyümölcs.
- A burgonya és a hasábburgonya nem számít zöldségnek, mert negatív hatással van a vércukorszintre.
- A tányérunkon legalább 25% teljes kiőrlésű gabona foglaljon helyet. A teljes kiőrlésű gabonák – teljes kiőrlésű búza, barna rizs, quinoa és az ezekből készült ételek – kevésbé emelik meg a vércukorszintet és az inzulinszintet, mint a fehér rizs, a kenyér, a pizzatészta, a tészta és egyéb finomított gabonaszemekből készült ételek.
- Nagyon fontos, hogy közel 25%-ban egészséges fehérjeforrásokat fogyasszunk. A hal, a baromfi, a borsó, a tojás, a bab és a dió mind egészséges, sokoldalú fehérjeforrás – salátákba keverhető, és jól párosítható zöldségekkel egy tányéron.
- Korlátozzuk a vörös hús (marha, sertés, bárány) fogyasztását, és kerüljük a feldolgozott húsokat (szalonna, virsli, kolbász, párizsi).
- Fontos megjegyezni, hogy a (telítetlen) zsír elengedhetetlen része étrendünknek! Használjunk egészséges növényi olajokat, például extra szűz olíva-, repce-, kukorica-, napraforgó- és földimogyoró-olajat főzéshez, salátákhoz és zöldségekhez. Korlátozzuk a vajat alkalmi használatra.
- A tejtermékekre kisebb mennyiségben van szükség, mint a többi ételre a tányérunkon: válasszunk ízesítetlen tejet, natúr joghurtot. Együnk kevés sajtot is és egyéb cukrozatlan tejterméket.
- Korlátozzuk a sóhasználatot!
- A víz legyen a választott ital minden étkezéshez és uzsonnához, valamint amikor aktívak a gyermekek, a legjobb választás szomjuk oltására és cukormentes is! Gyümölcslevet maximum napi 1 pohárral igyanak gyermekeink! Kerüljük a cukros italok fogyasztását, mert az ellenkezője súlygyarapodáshoz vezethet, és növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és más problémák kockázatát.
- A gyerekeknek és serdülőknek napi legalább egy óra fizikai aktivitásra van szükségük!
Összességében a fő üzenet az, hogy az étrend minőségére kell összpontosítani. Az étrendben lévő szénhidrát típusa fontosabb, mint az étrendben lévő szénhidrát mennyisége, mivel egyes szénhidrátforrások – például a zöldségek (a burgonyán kívül), a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák és a bab – sokkal egészségesebbek, mint mások, így a cukor, a burgonya vagy a fehér lisztből készült ételek.
2. Mozgás, aktivitás a szabadban
Az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága (American Academy of Pediatrics (AAP)) üzenete a szülők felé: az egész életen át tartó fizikai aktivitás szeretetét, fontosságát kell átadniuk gyermeküknek – a hosszan tartó egészség eléréséért!
Jól ismert tény, hogy a mozgás, az aktív életmód az alábbiakban nyújt segítséget:
- Segít megelőzni az elhízást, a szívbetegségeket és a cukorbetegséget
- Segíti a tanulókat az iskolában való összpontosításban
- A tinédzserek számára segít elkerülni az olyan kockázatvállaló magatartásokat, mint a dohányzás, az ivás és a droghasználat
- Javítja az alvást
- Kalóriát éget
- Erősíti a szívet és érrendszert
- Erős csontokat és izmokat épít
- Növeli a rugalmasságot
- Csökkenti a stresszt
- Csapatmunkára és sportszerűségre tanít
- Növeli az önbecsülést
- Javítja az általános jó közérzetet
- Hozzájárulhat az általános jó egészséghez, és ezáltal az egészséges immunrendszerhez.
Az alábbi táblázat ismerteti az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization (WHO)) 2019-es és az AAP 2020-as ajánlásait fizikai tevékenységek terén – életkor szerint csoportosítva:
Csecsemők | Kisgyermekek/”totyogók” | Óvodások | Alsó évfolyam (6-11 éves) | Felső évfolyam (11-13 éves) | Tinédzserek (13-17 éves) |
Hason fekve, amikor ébren vannak. Interaktív játékok. | Környékbeli séta, szabad levegőn játszani. | Fogócska, bukfencezés, stb. | Szabad és szórakoztató játék, sport. | Szocializációt ösztönző tevékenységek. Kerüljük az egyetlen sportágra való specializálódást. | Szocializációt és versenyzést (amikor helyénvaló) ösztönző tevékenységek. |
Legalább 30 perc naponta. | Legalább 3 óra naponta. | Legalább 3 óra naponta, amelyből 1 óra közepes vagy intenzívebb aktivitás. | Legalább egy óra a hét legtöbb napján. Izom- és csont“erősítés” heti 3x. | Legalább egy óra a hét legtöbb napján. Izom- és csont“erősítés” heti 3x. | Legalább egy óra a hét legtöbb napján. Izom- és csont“erősítés” heti 3x. |
3. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
Az alábbiakban az amerikai Nemzeti Alvásszövetség (National Sleep Foundation) irányelveit ismertetjük. Kiemeljük, hogy minden gyermek (és felnőtt) más-más mennyiségű alvással érezheti jól magát a bőrében. Az immunrendszer “regenerálódása” egy magától végbemenő folyamat, amelyhez rendkívül nagy mértékben hozzájárul az alvásunk is. Fontos, hogy a napközbeni “szundi” is beleszámít az alábbi életkor szerinti ajánlásba:
- újszülöttek (0-3 hónapos korig): 14-17 óra (min: 11, max: 19);
- csecsemők (4-11 hónapos korig): 12-15 óra (min: 10, max: 18);
- kisgyermekek (1-2 éves korig): 11-14 óra (min: 9, max: 16);
- óvodáskorúak (3-5 éves korig): 10-13 óra (min: 8, max: 14);
- iskoláskorúak (6-13 éves korig): 9-11 óra (min: 7, max: 12);
- tinédzserek (14-18 éves korig): 8-10 óra (min: 7, max: 11);
- fiatal felnőttek (18-25 éves korig): 7-9 óra (min: 6, max: 11);
- felnőttek (26-64 éves korig): 7-9 óra (min: 6, max: 10);
- idősek (65 évesek vagy annál idősebbek) 7-8 óra (min: 5, max: 9).
Több kutatás felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nemcsak a túl kevés, de a túl sok alvás is károsan hathat az egészségünkre.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia becslése szerint az alvásproblémák a gyermekek 25-50 százalékát és a serdülők 40 százalékát érintik. Az alváshigiénia, az életkoruknak megfelelő rutinok és az alvászavarokra való fokozott odafigyelés kombinációjával segíthetünk gyermekünknek abban, hogy megkapja a szükséges pihenést ahhoz, hogy erős és egészséges felnőtté váljon.
Az alvás döntő szerepet játszik a fiatal elme fejlődésében. Amellett, hogy közvetlen hatással van a boldogságra, a kutatások azt mutatják, hogy az alvás befolyásolja az éberséget és a figyelmet, a kognitív teljesítményt, a hangulatot, a rugalmasságot, a szókincs elsajátítását, valamint a tanulást és a memóriát. A kisgyermekeknél a szunyókálás szükségesnek tűnik a memória “megszilárdításához”, a vezetői figyelem és a motoros készségek fejlesztéséhez. Az alvás fontos hatással van a növekedésre, különösen korai csecsemőkorban.
A korai gyermekkori rossz alvás összefüggésbe hozható az allergiás nátha és az immunrendszer problémáival, valamint a szorongással és a depresszióval. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gyermekkori rossz alvás a jövőbeni szív- és érrendszeri kockázatokkal járhat elhízás, cukorbetegség és magas vérnyomás formájában.
A cikk keretei miatt nem részletezzük a nappali és az esti rutin fontosságát, azonban minden szülő nagy hangsúlyt kell, hogy fektessen erre. Az alvás minősége különbözik az alvás mennyiségétől. Az alvásmennyiség azt méri, hogy mennyit alszunk minden éjjel, míg az alvás minősége azt, hogy milyen jól alszunk. A jó alvás ismérvei:
- Lefekvés után hamar elalszik (a gyermek), legfeljebb 30 percen belül.
- Általában egész éjjel alszik/alszunk, és legfeljebb egyszer ébred(ünk) fel éjszaka.
- A korosztálynak megfelelő órákat tud(unk) aludni.
- Ha felébred(ünk), 20 percen belül visszaalszik/visszaalszunk.
- Kipihentnek és energikusnak érzi magát/érezzük magunkat reggelente.
4. Stresszmentes életmód
Napjainkban népszerű téma a stresszmentes életmód, és még ha nem is gondolnánk, gyermekünket is napi szinten éri stressz, érdemes minimalizálni a stresszt - a gyermek és a család életében is! A testi, lelki egyensúly mellett a pozitív gondolkodásmód és a stabil önbecsülés jelentősen támogatja immunrendszerünket. A pszichológiai stressz még a gyermekek körében is közegészségügyi probléma, és számos immunológiai betegséggel társul, illetve hozzájárulhat az immunválasz kiegyensúlyozatlanságához.
Az iskolakezdés, az új tanárok/tantárgyak/kihívások és az új közösség sok gyermeknél folyamatos szorongást és stresszt válthat ki.
A megfelelő stresszkezelés és a mentális egészség védelme éppen ezért kiemelten fontos.
A stressz erőteljes negatív hatással lehet az immunrendszerre is (pl. gyermekbántalmazás, rossz szülő-gyermek kapcsolat esetén). Ilyenkor sokkal fogékonyabbak a különböző fertőzésekre, betegségekre (pl. herpesz, depresszió, szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, és nagyobb a rák kialakulásának kockázata felnőttkorban).
Néhány tipp, mely segíthet stresszmentes környezetet kialakítani:
- Napi rutin: Az előre megtervezett programok és a fix időbeosztás csökkenthetik a kiszámíthatatlanságból adódó stresszt.
- Nyílt kommunikáció: Biztosítsuk a gyermeknek a lehetőséget, hogy mindig megoszthassa az érzéseit és gondolatait velünk. Legyünk türelmesek, figyelmesek, és ne bagatellizáljuk el azokat a dolgokat (eseményeket vagy érzéseket), amelyeket az iskolában tapasztal. Az empátia, megértés és pozitív hozzáállás segíthet a gyermeknek abban, hogy biztonságban érezze magát.
- Önbecsülés-növelő gondolatok: Fejlesszük a gyermek önbecsülését, tanítsuk meg neki, hogy az optimista gondolkodás hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez, az önbizalom növeléséhez és ahhoz, hogy mindig mindent jobb színben lássunk és könnyedebben vegyük az akadályokat.
- Mentális gyakorlatok: Mutassunk a gyermeknek olyan stresszkezelő és relaxációs technikákat és légzőgyakorlatokat vagy meditációkat, amelyek segíthetnek csökkenteni az esetlegesen fellépő szorongást.
- Támogató közösség: Mindennél fontosabb egy olyan pozitív és támogató közösség kialakítása, ahol a gyermek tudja és érzi, hogy elfogadják és támogatják, mivel ez nagyban hozzájárul a mentális jóllétéhez. Az osztálytársak, barátok és a családtagok kiemelten fontosak ebben az összefüggésben.
5. Higiénia
Az alábbiakban 10 olyan szabályt ismertetünk, amely a személyi és közösségi higiénia mellett kimutathatóan képes immunrendszerünket “erősíteni”:
1. Mossunk kezet saját és mások egészségének megőrzéséért minden WC-használat előtt és után, valamint étkezéseket megelőzően és azokat követően, szappannal és meleg vízzel. A helyes kézmosás lépéseit szemléltető garfikánkat ide kattintva tekintheti meg.
2. Szájhigiénia: Amikor kijön az első foga a babának, elkezdhetjük a fogmosást. Napi 2-3x.
3. WC-higiénia: türelmet igényel a szülők részéről.
4. A testrészek megfelelő tisztítása: Nem kell mindennap fürdetni a kisbabákat. Tükör előtt javasolt megnevezni a testrészeket, ez segíthet a helyes test „térkép” megismerésében.
5. Vágjuk le a körmöket: pl. minden 3. héten (rutin legyen).
6. Mossuk meg az élelmiszereket (zöldségek, gyümölcsök, húsok), ez fontos az E. coli fertőzés veszélyének elekrülése szempontjából.
7. Tiszta ruha viselése: “Tiszta baba, boldog baba”.
8. Alvási higiénia
9. Tüsszögés, köhögés, orrfolyás higiéniája: ha a ygermek még kics és nem tudja hatékonyan kifújni az orrát, orrszívót alkalmazzunk. Nagyobb gyerekeknek pedig tanítsuk meg a helyes orrfújást.
10. A ház tisztán tartása
Szülőként mutassunk jó higiéniai példákat, és magyarázzuk el, hogy miért fontosak ezek. Kezdjük el korán a higiéniai szabályok ismertetését!
+1. Oltások
A védőoltások fontosak egyrészt, hogy megelőzzük az olyan, korábban súlyos, sokszor halandóságot okozó betegségeknek a kialakulását, esetleg járványszerű terjedését, mint a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás stb.
A védőoltások esszenciálisak az immunrendszer megfelelő védekező működéséhez! Minden évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele alapján tervezik meg a gyermekek folyamatos és kampányoltásait. Ezen a linken bárki elérheti őket évekre visszamenőleg.
Az oltások között vannak kötelezőek, illetve kötelezően ajánlottak. Az oltás beadásának abszolút ellenjavallata nincs, ám egyes esetekben az orvosnak mérlegelnie kell. Például akkor, ha lázas a gyermek, ha antibiotikumot szed, ha vérkészítményt (vér, plazma, thrombocita szuszpenzió, immunoglobulin), illetve ha védőoltást kapott bizonyos időn belül, ha allergiás az oltóanyag bármely összetevőjére, ha terhesség áll fenn, ha műtéte, balesete volt 4-6 héten belül.
A probiotikumok is hasznosak
Több tanulmány is rámutatott, hogy milyen fontos szerepet játszanak a probiotikumok az immunrendszer erősítésében. A probiotikumok feladata a bélflóra egyensúlyának fenntartása, ha pedig a bélflóránk rendben van, az immunrendszer is hatékonyabb.
A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatású mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani a bélflóra egészségét, ezáltal az immunrendszer normál működéséhez is nélkülözhetetlenek.
Több száz tudományos vizsgálatot végeztek a jótékony hatásukról, melyek eredménye szerint az ősztől tavaszig rendszeresen szedett probiotikumok segítenek megelőzni a náthát, influenzaszerű megbetegedéseket, illetve megbetegedés esetén gyorsabb és enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb a kialakuló szövődmény.
A probiotikumok az immunrendszer működését több ponton stimulálják. A bélrendszerben a megfelelő számban jelen lévő jótékony mikroorganizmusok képesek meggátolni a kórokozók megtelepedését.
Antibiotikumok használata során a gyógyszer hatóanyagai nem válogatnak a "jó baktériumok" és a "rossz kórokozók" között, és sajnos, ennek eredményeként nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bélflóra élő alkotói is károsodnak. Javasolt az antibiotikum szedésének időtartama alatt és az azt követő körülbelül egy héten keresztül probiotikum szedése.
De mi a helyzet a jelenleg nagyon népszerű gumivitaminokkal?
A gumivitaminok sok esetben cukrot tartalmaznak! A magas cukorfogyasztás nemcsak vércukorszint-emelkedést okoz (ami hosszú távon inzulinrezisztenciához és cukorbetegséghez vezethet), hanem az idegrendszeri működés szempontjából is káros hatású. Jellemzően tartalmaznak még zselatint, kukoricakeményítőt, vizet és hozzáadott színezéket.
Használatuk rontja a fogak állapotát, rátapad a fogak felszínére!
A hozzáadott cukor nélküli termékek közül az összetevőket érdemes ellenőrizni: ha kukoricaszirupot vagy mesterséges édesítőszereket tartalmaznak (aszpartám, aceszulfám-K, szacharin vagy ciklamát), érdemes őket elkerülni. Mesterséges színezéket és tartósítószert tartalmazhatnak, ami hiperaktivitáshoz vezethet!
A bizonyítékokon alapuló orvoslás hangsúlyozza, hogy a kiegyensúlyozott étrendnek kell a vitaminok és ásványi anyagok elsődleges forrásának lennie. A táplálékkiegészítők nem helyettesíthetik az egészséges ételeket, de szükség esetén kiegészíthetik azt. Ezek a termékek többnyire étrend-kiegészítők, melyeket kevésbé szabályoznak, ellenőriznek (gyógyszerekkel összehasonlítva).
D-vitamin pótlás
A D-vitamin a napfény hatására képződik, ezért a napfényszegény téli hónapokban pótolni szükséges azt. Főként azért, mert a gyermekkorban tapasztalt leggyakoribb tápanyaghiányok közé tartozik a vas-, a kalcium- és a D-vitamin-hiány.
Röviden, hogy miért fontos a D-vitamin:
- Gondoskodik arról, hogy a szervezet elegendő kalciumot és foszfort szívjon fel, az erős csontozat kialakítása miatt.
- Szerepet játszik az immunrendszer válaszában is, és összefüggésbe hozható a mentális egészséggel.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia úgy véli, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott étrendben részesülő gyermekeknek nincs szükségük vitaminkiegészítésre az ajánlott étrendi mennyiségen (RDA) túlmenően, amely napi 400 NE (nemzetközi egység) D-vitamint tartalmaz az 1 évnél fiatalabb csecsemőknél és napi 600 NE-t az 1 évesnél idősebb gyermekek esetén.
Azonban amikor a baba megszületik, a hazai gyermekorvosok ajánlása szerint napi 1 csepp D-vitamin cseppet kell számára adni legalább 1 éves korig.
Ne dőljünk be a kizárólag üzleti alapokon nyugvó, gyakran nem ellenőrizhető forrásból származó csodakészítmények csábító reklámjainak. Az egészséges étrend, aktív mozgás, megfelelő mennyiségű alvás, stresszmentes életmód, higiéniai szabályok betartása és az oltások beadása lehet a garancia immunrendszerünk megfelelő működésére és egészségünk megőrzésére. Mindig tudományos háttérrel rendelkező, megbízható, forrással megjelölt helyekről tájékozódjunk, vagy kérdezzük meg házi gyermekorvosunkat, hogyan tudjuk megerősíteni gyermekünk immunrendszerét.
A kereskedelmi forgalomban kapható multivitaminok döntő többségében rágótabletta formájában érhetőek el. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a fentebb említett módszerek nem kivitelezhetők (bármilyen ok miatt), szóba jön ezen vitaminkomplexek, étrend-kiegészítők szedése. Ám ezek összetétele változó, ezért érdemes elolvasni a terméktájékoztatót vagy megkérdezni kezelőorvosunkat, hogy ajánlja-e valamelyik készítményt.
Multivitaminok
A kereskedelmi forgalomban kapható multivitaminok döntő többségében rágótabletta formájában érhetőek el. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a fentebb említett módszerek nem kivitelezhetők (bármilyen ok miatt), szóba jön ezen vitaminkomplexek, étrend-kiegészítők szedése. Ám ezek összetétele változó, ezért érdemes elolvasni a terméktájékoztatót vagy megkérdezni kezelőorvosunkat, hogy ajánlja-e valamelyik készítményt.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
Kép forrása: MDOSZ - okostányér
Felhasznált irodalom:
- Kid’s Healthy Eating Plate. Harvard T. H. Chan School of Public Health (The Nutrition Source)
- Lobelo F, Muth ND, Hanson S, Nemeth BA; COUNCIL ON SPORTS MEDICINE AND FITNESS; SECTION ON OBESITY. Physical Activity Assessment and Counseling in Pediatric Clinical Settings. Pediatrics. 2020;145(3):e20193992. doi:10.1542/peds.2019-3992
- Chaput JP, Willumsen J, Bull F, et al. 2020 WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour for children and adolescents aged 5-17 years: summary of the evidence. Int J Behav Nutr Phys Act. 2020;17(1):141. Published 2020 Nov 26. doi:10.1186/s12966-020-01037-z
- WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour (World Health Organization)
- Guidelines on physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5 years of age (World Health Organization)
- Children and Sleep (National Sleep Foundation)
- Hirshkowitz M, Whiton K, Albert SM, et al. National Sleep Foundation's sleep time duration recommendations: methodology and results summary. Sleep Health. 2015;1(1):40-43. doi:10.1016/j.sleh.2014.12.010
- Chen MA, LeRoy AS, Majd M, et al. Immune and Epigenetic Pathways Linking Childhood Adversity and Health Across the Lifespan. Front Psychol. 2021;12:788351. Published 2021 Nov 26. doi:10.3389/fpsyg.2021.788351
- Carlsson E, Frostell A, Ludvigsson J, Faresjö M. Psychological stress in children may alter the immune response. J Immunol. 2014;192(5):2071-2081. doi:10.4049/jimmunol.1301713
- Why Kids Act Out: Tips to Help Your Child Cope With Stress (Healthy Children)
- How to help children and teens manage their stress (American Psychological Association)
- A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele a 2024. évi védőoltásokról (ÁNTSZ)
- Maldonado Galdeano C, Cazorla SI, Lemme Dumit JM, Vélez E, Perdigón G. Beneficial Effects of Probiotic Consumption on the Immune System. Ann Nutr Metab. 2019;74(2):115-124. doi:10.1159/000496426
- Where We Stand: Vitamin Supplements for Children (Healthy Children)
- Policy on dietary recommendations for infants, children, and adolescents. The Reference Manual of Pediatric Dentistry. Chicago, Ill.: American Academy of Pediatric Dentistry; 2023:108-12. (American Academy of Pediatric Dentistry)
- Vitamin D for Babies, Children & Adolescents (Healthy Children)