Gyermekvállalás későbbre halasztva?
frissítve:
A hatvanas években a nők többsége 18-20 éves kora körül férjhez ment, és szinte azonnal teherbe esett, és egyik gyermek érkezett a másik után. Más volt a szociális ellátórendszer, a csecsemővel otthon tölthető idő.
Később, a nyolcvanas évek elején már kevesebben mentek férjhez felsőfokú tanulmányaik befejezése előtt, noha a levelező és esti képzések erre módot adtak. Akkoriban sem volt eget rengető döntés, ha a fiatalok huszonéves korukban egybekeltek, és máris babát vállaltak.
A nagy fordulat az elmúlt húsz évben következett be hazánkban, amikor a nők karrierje, a pénz szerepe előbbre került a családalapításnál, a nemi szerepek összemosódtak, illetve a szociálisan nehezebben élők, majd a munkanélkülivé váló férfiak és nem különben a nők, nem mertek családot alapítani, babát vállalni a hatalmas bizonytalanság közepette. Hogy mi a helyzet napjainkban, arra kerestük a választ a szakemberektől és az érintett nőktől.
| Megoszlanak a vélemények |
| Megoszlanak a vélemények Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények és a tapasztalatok is. A nyugati kultúrában manapság lehetetlen megmondani, hogy a párok életében mikor a legideálisabb a gyermekvállalás.
Ennek elsősorban anyagi és szociális okai vannak, mivel a felelősséggel gondolkodók figyelnek a babavállalás tervezésére, a fogantatásra. Az anyai életkor előrehaladtával viszont nem hagyható figyelmen kívül a magzati rendellenesség kockázata sem, mintahogyan a vetélésé sem. A 35 év feletti kismamák magzatvíz vizsgálata sajnos esetenként kockázattal járhat, mivel sérülést okozhatnak a magzat fejlődésének közvetlen környezetében, viszont annak elmulasztása sem ajánlatos. |
Az elmúlt évek, évtizedek szülészeti gyakorlata hatalmas változáson ment keresztül
Úgy a párok, mint az egészségügyi intézményekben dolgozó szülész-nőgyógyász orvosok, szülésznők, genetikusok, védőnők életében. Napjainkra az első gyermek vállalása legalább egy évtizeddel eltolódott. A harmincéves kor felett kötött házasságok, az egzisztencia megteremtése, a karrier kiépítése, mind a gyermekáldást késlelteti. Ennek egyszerű oka, hogy amíg a hölgyek karriert építenek vagy várják a herceget a fehér lovon, a női petesejtek az életkor előrehaladtával öregednek, nehezebben esnek teherbe a nők és a spermiumok minősége és mennyisége sem teljesen megfelelő a nemzés szempontjából a középkorú férfiak esetében - tudtuk meg dr. Kovács László szülész-nőgyógyász főorvostól.
Ezt olvasta már? Lelkileg is készüljünk a baba érkezésére!
Szerinte a harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség és évente 4-5 százalékkal csökken a teherbeesés esélye. - Drámai a visszaesés a negyvenes évek felett, amikor az ötven százalék körülire mérséklődik a teherbeesés esélye. A nők a 20-as éveikben 12-15 százalékos valószínűséggel vetélnek el, míg ez az arány negyven esztendő felett 50 százalékra emelkedik. A természet rendjével nem lehet szembe menni, még akkor sem, ha például a második házasságban, a 45 éves korát beöltött feleség közös gyermekkel szeretné megajándékozni élete párját. Igaz, hogy a szűrővizsgálatok fejlődtek, korszerűsödtek az áldott állapot kilenc hónapja alatt, de az összes létező esetleges fejlődési rendellenességet sajnos még nem tudjuk kontrollálni – mondta dr. Kovács László.
| Nem minden példa elrettentő |
| Nem minden példa elrettentő N. Emma 36 évesen szülte a második gyermekét, mivel korábban sikertelen volt a teherbeesés. Miután a két kislány megszületett, és 43 esztendős korában újra áldott állapotba került, az orvosa kelletlenül jegyezte meg, hogy jobban is vigyázhattak volna az ő korában. Az asszony ma már csak mosolyog ezen, hiszen a kisfiú is tervezett baba volt, és mivel semmiféle rendellenességet nem észleltek a vizsgálatok során, boldogan adott életet harmadik csemetéjének. Az sem zavarta, hogy mindez császármetszéssel történt.
A ma 49 éves asszony úgy gondolja, ha első szülő anyaként érkezik az orvoshoz, talán még óvatos és féltő szeretettel vették volna körül, de így tudatlanul rávetítették a gyanút, hogy férjével meggondolatlanok voltak, mert nem védekeztek. Nem is akartak. |
Úgy tudom, hogy a Down-szindrómás babák születése nem minden esetben van összefüggésben az anya életkorával. Mi ennek az oka?
Számos tényező szerepet játszik, amelyben a genetikának is hatalmas súlya van, de jó tudni, hogy a fiatalon szülő nőket nem minden esetben vetik alá épp azoknak a vizsgálatoknak, mint a későn szülő kismamákat. Ha valaki 35 éves kora felett esik teherbe, a nagykönyv szerint idősödő szülőnőnek számít, vagyis kiegészítő vizsgálatok is készülnek esetükben a magzati-, illetve kromoszóma rendellenességek felfedezése miatt.
Bővebben A Down-szindróma
Mi a helyzet azokkal az asszonyokkal, akikre a klimax tünetei előbb köszöntenek és a havi menstruációs ciklusuk is kiszámíthatatlanná válik?
A korai petefészek-kimerülés sem ritka az elmúlt évtizedekben, aminek számos magyarázata lehet, nem kizárva a környezeti ártalmakat vagy az örökletes hajlamot. Az anovulációs (tüszőérés nélküli) ciklus, alapjaiban rengeti meg a teherbeesést. Ezekben az esetekben mesterséges reprodukciós technikákkal segítünk a kismamáknak. A lombikprogram során a megtermékenyülés aránya 40 éves kor alatt megközelítőleg 45 százalék. A negyedik X felett viszont ez a megtermékenyülési képesség a nők 15 százalékának adatik meg, és valljuk be, sok-sok türelem, kitartás és anyagi áldozat szükséges az áldott állapot eléréséig.
Mi a helyzet az apasággal a nemzőképesség tekintetében?
A férfiak a klimax bekövetkezte után is nemzőképesek maradnak, míg a nők a peteérés megszűnése után, a menstruáció teljes elmaradását követően már nem képesek teherbe esni. A pároknak azonban érdemes tudni azt is, hogy egyes kutatások szerint az idősebb férfiak gyermekei sokkal nagyobb eséllyel küzdenek majd skizofréniával, autizmussal, vagy lesznek szellemi fogyatékosok, mint a negyven évnél fiatalabb apajelöltek. Ez nem riogatás, hanem olyan tény, ami mindenképpen megszívlelendő. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 45 évesnél idősebb apajelöltek esetében 34 százalékkal nő a gyermek életében a mentális betegségek esélye.
A kutatások azt is igazolják, hogy az utóbbi időkben, a 25 évesnél fiatalabb korban babát vállaló párok esetében is nő a babák mentális rendellenessége. A tudományos magyarázatok, kutatási eredmények mellett, a leggyakoribb ok, ha maga a fiatal szülőjelölt stresszes élethelyzetben nőtt fel, azt továbbörökíti a saját gyermeke életébe, aki már a fogantatáskor hordozhatja a stressz sejtszintű öröklődését. Mindezekkel a tényekkel senkit nem eltántorítani akarok, csupán világossá tenni, hogy a harmincas évek legelején történő fogantatás békésebb áldott állapotot jelenthet a mamának és az apának is, mint a túl korai, szinte éretlenül vállalt gyermekáldás, vagy a 45 év felett és nem különben az ötvenes nők teherbe esését tekintve.
Lássuk példákon keresztül, hogy miről is van szó!
Egy 25 esztendős nő tíz petesejtje közül nyolc genetikailag egészséges, kettő viszont már nem. A 35 éves kismamáknál ez az arány 5-5-re változik, míg 40 év felett 3 egészséges petesejtre jut 7 beteg sejt. Egészséges petesejtet 45 éves kor felett pedig csak nagy szerencsével lehet találni.
Vagyis a 25-35 éves kor a legalkalmasabb időszak a nők szempontjából a babavállalásra, mivel a petesejtek ekkor javarészt egészségesek?
- Ez így van. Mégis azt mondom, a fenti tudományos kutatások ellenére, hogy a szélsőséges riogatásokat nem kell meghallgatni, bízzák a kismamák magukat a szülész-nőgyógyász orvosukra, a korszerű technikai vívmányokra, a védőnők áldásos tanácsadására – zárta gondolatát a főorvos.
| Ezek a mai fiatalok... |
| Mondják sokan, hogy a mai fiatalok milyen meggondolatlanul bonyolódnak szexuális kapcsolatokba, és esnek teherbe, majd kerülnek a nőgyógyászati műtőbe, abortuszra. Bizonyára vannak még felvilágosítás nélkül élő lányok, fiatalok, de szerencsére a többség az óvszer használatáig eljut. Az viszont már csöppet sem ideális, hogy a felgyorsult, felfokozott életritmussal, a korai testi - és nem lelki - éréssel a tizenévesek egy része már általános iskolában kipróbálja a szexuális életet.
M. J. 19 éves gimnazista lány viszont bölcsen ekként vélekedik:
- Nem titkolom, hogy két éve megtörtént a szerelmemmel az is, amire anyukám azt mondta, legjobb 18 éves kor után „belevágni”. Az élet persze más, és másképpen is működünk szerintem, mint az ő generációja. Viszonylag késői gyereknek számítok, mert 38 éves korában, a másodikházasságában szült engem. Mindig azt mondja, hogy szerelemgyerek vagyok, és szerencsére apukám is büszkén vállalja ezt a „kitüntetésemet”. Nemrégen beszélgettem velük, és azt mondtam, hogy ha együtt maradok az egyetemen is a szerelmemmel, nem szeretnék későn szülni, mert nem akarok öreg és beteges édesanya lenni, mire a saját kicsikém általános iskolába vagy gimnáziumba megy.
Esetünkben ez épp így van. Apa elmúlt 62 éves, igaz fiatalos, de itt fáj, ott fáj, nehezen mozdul ki a saját kis életritmusából. Anya pedig, ahogy betöltötte az ötvenedik évét egyre többet betegeskedik. Belegondoltam, hogy mire elvégzem az egyetemet, már a nyugdíjhoz közel lesznek a szüleim. Mi lesz akkor a nagymama és a nagyapa szerepükkel, ami kész csoda lenne az életükben. Ezt végiggondolva, semmiképpen nem felelőtlenül, hanem felkészítve a szervezetemet a babavárásra, mindenképpen harminc éves korom előtt szeretném megszülni az első babámat. |
Tovább Így készüljünk a baba érkezésére
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Kovács László szülész-nőgyógyász főorvos
