A manuálterápia lehetőségei a meddőség kezelésében
megjelent:
A manuális technikák hatékonysága a teherbe esést akadályozó okok megoldásában egyre inkább bizonyított, és segítséget nyújthat a babavállalással küzdő pároknak.
A meddőség bizonyos okai kezelhetők
A szakirodalom szerint a 12 hónap vagy annál hosszabb ideig tartó próbálkozást követő sikertelen teherbeesési tapasztalatot nevezzük meddőségnek. A terméketlenség aránya az életkor előrehaladtával nő, így a 40-44 éves korosztályban már minden negyedik pár érintett.
A meddőség hátterében számos tényező állhat. A női meddőség leggyakoribb formája a másodlagos meddőség, amelyet gyakran a reproduktív traktus fertőzései okoznak. Akadályozhatja a teherbeesést endometriózis, az ovuláció vagy a petevezetők zavara.
A meddőségek 30-50%-a olyan mechanikai okokra vezethető vissza, mint a letapadások és a csökkent szöveti mobilitás. Letapadások és szöveti korlátozottságok előfordulhatnak a kismedencei műtétek után, de összefügghetnek endometriózissal, kismedencei gyulladásokkal, petevezeték-elzáródással, polipokkal, medencei görcsökkel, belek elzáródásával, és krónikus alhasi fájdalmakkal is.
A császármetszés utáni másodlagos meddőséget is azonosították, ami szintén ezekhez a mechanikai tényezőkhöz köthető. A császármetszés rendkívül gyakori eljárás manapság. A császármetszést követően azonban a mély kötőszöveti réteg struktúrája is változik, egy hegszövet alakul ki, aminek a funkciója már 100%-ban sohasem lesz olyan, mint az egészséges szöveté, és számos problémát okozhat ezért elengedhetetlen a hegkezelés.
A letapadások megzavarhatják a medencét és a hasüreg szerveinek szabad mozgását és működését, ami az alábbi területeken okozhat problémákat a termékenységnél:
- Méhfalak és szalagok: az embrió megtapadása nehézkes lehet.
- Méhnyak környéke: a méhnyak szűkülete és helyzetváltozása akadályozhatja a sperma eljutását a méhbe.
- Petefészkek körül: a petesejt petevezetékbe jutása nehézkessé válhat.
- Petevezetékek környéke: a petesejt útját és mozgását korlátozhatja.
A meddőség ezen okai esetén lehet eredményes kezelési mód a manuálterápia, amely ugyanakkor nem nyújt megoldást minden meddőségi ok kezelésében (fejlődési rendellenességek, bizonyos hormonális problémák).
Néhány korábbi kutatás, mely alátámasztja a manuális technikák hatékonyságát
A manuálterápiás technikák (pl. viscerális mobilizáció) célzott alkalmazása a medence különböző pontjain képesek segíteni a szövetek és az idegrendszeri válaszok optimailizálását. Ez a terápia az 1970-es és 1980-as években kezdődött el Csehországban, de az első tanulmány 2004-ben jelent meg Wurn és társai által. Ebben az 53 meddőséggel küzdő nőnél vizsgálták a manuálterápia hatását. Azok közül, akik természetes úton próbáltak teherbe esni, 71%-uk egy éven belül teherbe esett. Azok közül, akik mesterséges megtermékenyítésre (IVF) készültek, 67%-nak sikerült az embrió beültetés.
Egy másik kutatás Kramp és társai (2012) által 10 meddőségi problémákkal küzdő nőt vizsgált. A kezelés célja a medence szimmetriájának javítása, a keresztcsont mozgékonyságának fokozása és a szöveti feszültségek enyhítése volt. A terápiás kezelés után 10 nő közül 6-nak sikerült teherbe esnie.
Rice és munkatársai (2015) visszamenőleges elemzést készítettek 1392 páciensről, akiket viscerális (zsigeri) mobilizációval kezeltek. Az eredmények szerint a műtéten átesett páciensek 35%-a, míg a műtéten nem átesettek 69%-a sikeresen teherbe esett. Ez arra utal, hogy a műtét utáni hegesedések nehezíthetik a szövetek mozgékonyságának javítását.
Összességében a kutatások alapján úgy tűnik, hogy célzott manuálterápiás technikákkal könnyen kezelhetők szöveti rugalmatlanságok és összetapadások, illetve a medence funkciója és az itt található szervek funkcionalitása is javítható, helyreállítható.
Hogyan zajlik a termékenységet javító fizioterápia?
Első konzultáció
Az első találkozón a terapeuta megbeszéli a páciens történetét és a fennálló nehézségeket. Próbálja a probléma gyökerét feltárni, ezért már gyermekkori problémákra (sérülés, műtét, esés) is ki kell térni. Ezt követően egy átfogó vizsgálatot javasol, amely magába foglalja a következőeket:
- Mozgásvizsgálat a fejtől a lábujjakig
- Testtartás és nagymozgások ellenőrzése
- Légzés és bordakosár vizsgálata
- Hasfal vizsgálata
- Csípő, gerinc és medence áttekintése
- A medencefenék izmainak vizsgálata
Kezelési terv
Az eredmények alapján egy személyre szabott, általában 3 hónapos tervet állítanak össze (rövidebb idő, ha időközben teherbe esik a páciens). A kezelés részeként az alábbi területek vizsgálata és kezelése történik:
- Méhnyak, szalagok, méh és petefészek kapcsolódási pontjai
- Petevezeték és a kapcsolódó szövetek
- Inguinalis csatorna mozgékonysága
- Belek, húgyhólyag és vesék mobilizálása
- Medencefenék és medence mobilitása
- Ha vannak hegek, azoknak a vizsgálata, szükség esetén a funkció helyreállítása
- Előfordul, hogy egy teljes kötőszöveti láncot kell kezelni, illetve, hogy egy sokkal távolabb elhelyezkedő problémakör is nehezíti a kezelést (pl. gyermekkori bokasérülés)
Ezek a módszerek célzottan támogatják a termékenységet, a reproduktív szervek működését és a szöveti korlátozottságok oldását, így segíthetnek a sikeres teherbeeséshez.
