Elhízás és meddőség - Már kis mértékű súlycsökkenés is kedvez a teherbe esésnek

A túlsúly és különösen az elhízás a termékenységet is kedvezőtlenül befolyásolja és oka lehet meddőségnek, nőknél és férfiaknál egyaránt. Már a mérsékelt súlytöbblet esetén is csökkenhet a spontán fogamzás esélye, míg az elhízás a meddőség önálló rizikófaktorának tekinthető. Jó hír azonban, hogy már 5-10 százalékos testsúlycsökkentés is esélyt ad a terhességre.

A súlytöbblet hatásai a gyermekvállalásra

A kutatások szerint már a túlsúly is meghosszabbíthatja a teherbeeséshez szükséges időt, bár önmagában nem növeli szignifikáns mértékben a meddőséget. Elhízás esetén azonban jelentősen gyakoribb az ovulációs zavar, a rendszertelen menstruáció, a spontán fogantatás elmaradása, illetve kialakult terhesség esetén a vetélés is. A testtömegindex (BMI) alapján túlsúlyról 25–29,9 kg/m², elhízásról pedig 30 kg/m² felett beszélünk.

A negatív hatás a BMI emelkedésével fokozatosan erősödik. A témában született vizsgálatok átfogó elemzése alapján kutatók megállapították, hogy minden 1 BMI-egység növekedés kb. 5 százalékkal csökkenti a spontán fogamzás valószínűségét. Kisebb túlsúly esetén ezért a spontán terhesség esélye kisebb mértékben csökken, elhízott nőknél azonban már háromszor gyakoribb az infertilitás, mint normál testsúlyú nők esetén.

Az asszisztált reprodukció (pl. IVF) során is kedvezőtlenebb eredmények figyelhetők meg elhízott nőknél: nagyobb gyógyszerigény, kevesebb érett petesejt, alacsonyabb klinikai terhességi és élveszülési arány, valamint magasabb vetélési kockázat jellemző.

A várandósság alatti elhízás számos anyai és magzati szövődmény kockázatát is emeli. Gyakoribb a korai vetélés, a terhességi cukorbetegség és a preeclampsia kialakulása. Emellett nő a császármetszés, a szülési komplikációk, valamint a nagy születési súlyú újszülött világrahozatalának valószínűsége.

Hogyan vezet az elhízás meddőséghez?

Az elhízás mint önálló meddőségi rizikófaktor

A zsírszövet aktív hormontermelő funkcióval rendelkezik, ezért elhízás esetén megváltozik az ösztrogén, a leptin, az adiponektin hormonok és számos gyulladásos citokin termelődése. Ezek az eltérések megzavarják az endokrin rendszer működését és a menstruációs ciklus szabályozását, így romlik a tüszőérés és gyakrabban marad el az ovuláció.

Az elhízást kísérő krónikus, alacsony fokú gyulladás oxidatív stresszt okoz, amely a petesejtek minőségét és a petefészek működését is kedvezőtlenül befolyásolja. Hasi elhízás esetén a méhnyálkahártya vérellátása is csökkenhet, ezért kisebb lehet a sikeres beágyazódás esélye.

Amikor az elhízás más meddőségi okokkal társul

Az elhízás gyakran más, a reprodukciós képességet károsan érintő elváltozással összefüggésben jelentkezik. Ezekben közös háttere van a testsúly növekedésének és a meddőséghez vezető eltéréseknek.

A legismertebb példa a policisztás ovárium szindróma (PCOS), vagy újabb elnevezéssel poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS), ami gyakran társul inzulinrezisztenciával és elhízással. A magas inzulinszint fokozza a petefészek androgéntermelését, gátolja a normális tüszőérést és ovulációt, ezért a PCOS/PMOS-es betegek jelentős részénél meddőség alakul ki. Inzulinrezisztencia önmagában is ronthatja a reprodukciós működést, mivel megváltoztatja a petefészek hormonális szabályozását és a petesejtek anyagcseréjét.

Az elhízás társulhat pajzsmirigyműködési zavarokkal és egyéb endokrin betegségekkel is, amelyek ugyancsak csökkenthetik a fogamzás esélyét.

A táplálkozás minősége szintén fontos tényező, az egészségtelen táplálkozás egyfelől gyakori oka a túlsúly kialakulásának, másfelől a fogamzással kapcsolatos nehézségeknek. A magas energiatartalmú, ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend fokozza a gyulladásos folyamatokat és rontja az inzulinérzékenységet, így nemcsak a testsúlynövekedéshez, hanem nehezebb teherbe eséshez is vezet.

Milyen tünetek alapján ismerhető fel, ha a testsúlytöbblet okozza a termékenységi problémát?

Az elhízással összefüggő meddőségnek nincs specifikus tünete. Sok nőnél a menstruációs ciklus zavara – ritka menstruáció, rendszertelen ciklus vagy a peteérés elmaradása – hívja fel a figyelmet a hormonális eltérésekre, melyek sok esetben összefüggésben vannak a jelentős súlytöbblettel.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy normális menstruáció, látszólag szabályos peteérés mellett is csökkenhet a termékenység, mivel romlik a petesejtek minősége, vagy a méhnyálkahártya befogadóképessége.

Amennyiben egy év rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett (35 év felett már fél év után) nem következik be terhesség, meddőségi kivizsgálás javasolt. Ennek segítségével állapítható meg a meddőség pontos oka, és hogy ebben mekkora szerepet játszik az elhízás. Jelentős súlytöbblet, 30 feletti BMI esetén ugyanakkor mindenképp indokolt a testsúly normalizálása, az egészséges táplálkozás, ez kedvező hatással lehet a fogantatásra.

A túl gyors fogyás sem kedvez a termékenységnek

A testsúly rendezése fontos cél, azonban a szélsőséges fogyókúrák nem jelentenek megfelelő megoldást. A nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendek, a gyors fogyást ígérő divatdiéták vagy a tápanyaghiányos étrendek átmenetileg tovább ronthatják a hormonális egyensúlyt. Jelentős energiahiány esetén csökkenhet a nemi hormonok termelődése, elmaradhat az ovuláció, illetve hiányállapotok – például folsav-, vas-, D-vitamin- vagy esszenciális zsírsavhiány – alakulhatnak ki, amelyek szintén kedvezőtlenül befolyásolják a fogamzást vagy a magzat egészséges fejlődését.

Meddőség esetén ezért a fokozatos, heti kb. 0,5 kilogrammos fogyás ajánlható, akár dietetikus és szükség esetén endokrinológus segítségével. A nemzetközi szakmai ajánlások szerint ideális esetben már a tervezett fogamzás előtt célszerű elkezdeni az életmódváltást, nem gyors eredményre törekedni. A cél ne a lehető leggyorsabb vagy legnagyobb fogyás legyen, hanem a hosszú távon fenntartható testsúlycsökkentés és az egészséges életmód kialakítása, amely egyszerre javítja a fogamzás esélyét és csökkenti a várandósság szövődményeinek kockázatát.

Hogyan kezelhető az elhízással összefüggő meddőség?

A kezelés alapját az életmódváltás jelenti: kiegyensúlyozott, energiaszegény, de tápanyagokban gazdag étrend, rendszeres fizikai aktivitás és megfelelő alvás. Ezek a módszerek a túlsúlyos vagy elhízott nők többségében hatékonyan javítják a teherbe esés esélyét.

Már viszonylag mérsékelt testsúlycsökkentésnek is mérhető élettani hatása lehet. Túlsúlyos vagy elhízott nők esetében a kiindulási testtömeg 5–10%-ának leadása gyakran javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, kedvezően befolyásolja a hormonháztartást, és sok esetben helyreállíthatja a rendszeres peteérést, javítja a méh vérellátását.

Szükség esetén - pl. elhízott cukorbetegnél - gyógyszeres kezelés, illetve súlyos elhízásban bariátriai műtét is szóba jöhet. Ezek alkalmazása azonban mindig egyéni mérlegelést igényel, különösen gyermekvállalás előtt.

Ha a testsúly rendezése ellenére sem következik be fogamzás, meddőségi kezelések válhatnak szükségessé.

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, diabetológus, hematológus
Felhasznált irodalom: Infertility Improvement after Medical Weight Loss in Women and Men (MDPI), Pathophysiology of obesity-related infertility... (Nature), Weight and fertility (ReproductiveFacts)