H1N1 kisokos - Tünetek, kezelés, információk a védőoltásról

WEBBeteg
megjelent:

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Tudjon meg mindent a védőoltásról és a betegségről itt, a
WEBBetegen!

Az új influenza tünetei

Honnan tudható, hogy van-e aggodalomra okunk, ha tüsszögünk? Noha a megfázás, a szezonális influenza és a H1N1 mind felső légúti megbetegedések, különböző vírusok okozzák azokat. A H1N1 tünetei a láz, a köhögés, a tüsszögés, izomfájdalmak, esetleg hasmenés. A szezonális influenza és a H1N1 tüneteihez láz, erősebb végtagfájdalom, száraz köhögés, kimerültség és esetenként, a tünetek megjelenésekor hasmenés tartozik. Laboratóriumi teszt nélkül nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Bővebben: Honnan tudjuk, hogy H1N1 fertőzésünk van?

Hogyan terjed a betegség?

A vírus cseppfertőzéssel terjed; ennivalóval nem lehet elkapni, így sertéshús fogyasztásával sem nő a kockázat.

Védekezni gyakori kézmosással, a tömeg illetve a másokkal történő közvetlen kontaktus elkerülésével, valamint a sokak által használt felületek fertőtlenítésével lehet. Bővebben: A sertéshús nem veszélyes

Kiket veszélyeztet leginkább az új influenza?

Kutatások szerint a halálesetek 87 százaléka, a súlyos tüdőgyulladásoknak pedig 71 százaléka történt az 5 és 59 év közötti korosztályban, míg a 2006-2008 között lezajlott szezonális influenzáknál ezek átlagos aránya 17, illetve 32 százalék volt. A kutatók úgy vélik, azok védettebbek valamelyest, akik gyerekkorukban találkoztak az 1957-es világjárványt okozó H1N1 vírussal. Bővebben: A fiatalokat sújtja jobban az új influenza

Akkor is megfertőződhetek H1N1-gyel, ha egészséges vagyok?

Az eddigi legnagyobb elemzés alapján a kórházi kezelésre szorult amerikai új influenzás betegek mintegy felének nem volt asztmája vagy más olyan krónikus állapota, amely a szakemberek szerint a H1N1-fertőzés miatti súlyos szövődmények kockázati tényezőjének számít. Bővebben: A kórházi ápolásra szorult felnőttek 46 százaléka a fertőzés előtt egészséges volt

A beoltottaktól is el lehet kapni a vírust?

Aki megkapta az oltást, az is tudja terjeszteni a H1N1-et, így csak az oltás és a fertőtlenítés együtt tudja megállítani az újinfluenza terjedését. Amikor a vírus a szervezetben van, az oltás ellenére tovább lehet terjeszteni. Úgy is előfordulhat ez, hogy az illető meg sem betegszik, de például nem mos kezet. Ekkor az élő vírust, amely életképes lehet a kezén, tovább tudja adni. Bővebben: Hogyan terjed a vírus?

Hogyan és mennyiért juthatok hozzá a vakcinához?

Patikakereső
Gyógyszertár-adatbázisunk megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb eső patikát. Patikakereső

Az új eljárásrend alapján az ország minden patikájába szállítanak a védőoltásból egy bizonyos mennyiséget. Ez a mennyiség független attól, hogy a gyógyszertár rendelt-e az oltásból vagy sem.

A patikák a vakcinát maximum 1930 forintért árusíthatják.A térítésmentes vakcinákat a krónikus betegek és a kijelölt veszélyeztetett csoportok nem a gyógyszertárakban, hanem a háziorvosuktól kérhetik.Ők pedig nem az EKI-től, hanem az ÁNTSZ helyi intézeteitől kapják meg.

Milyen mellékhatásokkal kell számolni, ha beoltatjuk magunkat?

Mennyire véd a szezonális influenza elleni oltás?
A közönséges szezonális influenza elleni oltás is ad részleges védettséget a világjárványos új influenza ellen, főleg a súlyosabb kimenetelű változattal szemben.
A részletesen a szezonális iinfuenza elleni oltásról

"Az esetleges komplikációk, mint például fájdalom vagy duzzanat az injekció helyén a várt arányban jelentkeznek, mely hasonló a szezonális influenzaoltásnál tapasztaltakhoz. A vakcina biztonságosságát illetően a jelenlegi tapasztalatok igen jók" - áll a WHO közleményében.

Az oltás kapcsán esetenként fellépő enyhe mellékhatásokat túlnyomó részben a vakcinában jelenlévő segédanyagok okozzák, amelyek szükségesek a hatékony immunválasz kialakításához, és ezért nélkülözhetetlenek. Ezek a mellékhatások enyhék, nem súlyosabbak azoknál, amelyeket az évtizedek óta alkalmazott - hasonló technológiával készült - szezonális influenza elleni oltások során alakulnak ki.

Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó influenza. Míg az influenzához köthető halálozási esély 1:1000 körüli, addig a védőoltás által bekövetkező halálesetek mindezidáig nem tekinthetőek bizonyítottnak.

Ha nem akarja beoltatni magát

Amennyiben nem szeretné beoltatni magát, akkor is számtalan módja van a védekezésnek:

  • Mosson kezet minél gyakrabban, és ne piszkálja a szemét, száját, orrát!
  • Ha tüsszent, azt a könyökével takarja el, mert így tudja leginkább távol tartani a kezétől a kórokozókat!
  • Fontos az egészséges életmód: táplálkozzon egészségesen, aludjon eleget és rendszeresen mozogjon!
  • Ha mégis megbetegszik, feltétlenül keresse fel orvosát, és kerülje a közösséget. Az első láztalan napot követő 24 órában még maradjon otthon, pihenjen. Így Ön is hamarabb meggyógyul, és másokat sem fertőz meg!

Kinek ajánlott a védőoltás?

Társadalmi kötelezettségünk, hogy védjük azokat, akiket nem lehet beoltani. A pneumococcus elleni amerikai tömeges vakcinálás esetében például azt tapasztalták, hogy a csecsemők oltásával a nagyszülők körében is csökkent a tüdőgyulladás előfordulási gyakorisága.

A szezonális influenza elleni oltás leginkább a 6 hónap-18 éves korosztálynak, az immunrendszeri megbetegedésben szenvedőknek, azoknak a nőknek, akik gyermeket terveznek, az 50 év felettieknek, és az egészségügyi dolgozóknak ajánlott. Azoknak, akik már átestek egyszer H1N1 fertőzésen, nem szükséges a védőoltás.

Terhesség és H1N1

A terhesség és a H1N1 vírus kombinációja komoly veszélyforrást jelent. Amennyiben terhes, és úgy gondolja elkaphatta aH1N1-et, azonnal keresse fel az orvosát. A terhes nők, még akkor is, ha egészségesek, négyszer nagyobb eséllyel betegedhetnek, vagy halhatnak meg a sertésinfluenzában, mint azok, akik nem várnak gyermeket. Ráadásul a sertésinfluenzában elhalálozott kismamák jelentős többségének nem volt semmilyen másfajta betegsége, mikor megkapta a vírust. A magzatra is veszélyes a betegség

Kik és hol juthatnak ingyenes védőoltáshoz?

A magyar állam a következőknek ajánlja fel a térítésmentes vakcinát, melyet a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az iskolaorvosi, a foglalkozás-egészségügyi orvosi szolgálatnál kérhető:

1. ütem

H1N1 vírus
H1N1 vírus

Egy évesnél idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok (az oltásokat a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknél kell megkezdeni):

  • krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek
  • kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek
  • szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget)
  • veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIVpozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is)
  • krónikus máj- és vesebetegek
  • anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabéteszesek
  • várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek
  • egészségügyi vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 12 hónaposnál
    idősebb személyek.

A lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető személyek (300 000 fő)

2. ütem

Egészséges gyermekek védőoltása kampányoltások révén:

  • 12- 36 hó közötti, közösségbe járó csecsemők és kisgyermekek és az intézmények dolgozói

A nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói, továbbá a kollégiumban lakó diákok.

3. ütem

  • A 12 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

Antivirális készítmények: gyors és hatékony gyógyítás

A H1N1 elleni vakcina körül dúló szakmai és politikai háború zajai mellett alig lehetett mostanában hallani azokról az orvosságokról, amelyek nem a megelőzésben, hanem az influenzás megbetegedés gyors és hatékony gyógyításában játszanak kulcsszerepet.

Az influenzás tünetek kialakulását követő 48 órán belül megkezdett antivirális gyógyszerrel történő kezelés körülbelül 1-2 nappal lerövidítheti az influenza A és B által okozott betegség időtartamát.

Új influenza és a daganatos betegségek

A daganatos betegek is benne vannak a rizikócsoportban, akiknek veszélyeztetettségük miatt az állam már első körben ingyenesen biztosítja a H1N1 influenzavírus elleni oltóanyagot, hasonlóan a szív- és érrendszeri betegekhez, az idős emberekhez vagy a kiemelten veszélyeztetett munkakörben – például az egészségügyben – dolgozókhoz.

A magyarázat: úgy vélik, hogy a más betegségek miatt legyengült immunrendszerű embereknél nemcsak a fertőzésveszély nagyobb, hanem az influenzavírus miatti szövődmények kockázata is.

Miért van ekkora vita az oltóanyag körül?

Még több évig fertőzhet a H1N1 vírus
Nem lélegezhetünk fel akkor sem, ha elhagyja hazánkat a világjárvány, a pandémiát okozó H1N1 vírus ugyanis még csaknem 3 évig fenyegeti a lakosságot. H1N1 és szezonális influenza: együttesen fokozott veszélyt jelentenek

Egy teljesen új jelenséggel állunk szemben, és bármilyen fejlett is a tudomány, a vírus mindig egy lépéssel előttünk jár, hiszen például a betegség erejét csak akkor ismerhetjük, ha már többen átestek rajta. Nem csoda, hogy a nemzetközi járványügyi hatóságok szokatlanul gyorsan változtatják ajánlásaikat, hiszen maga a vírus is folyamatosan változik.

Ezzel magyarázható, hogy eleinte kötelező volt minden egyes gyanús esetben a virális diagnosztika, majd ezt feloldották, eleinte az antivirális kezelést megelőzési céllal is javasolták bizonyos rizikó-csoportokban, majd ennek az ellenkezőjét tanácsolták. Ez teljesen érthető, hiszen most, a járvány terjedésével egy időben kell a tapasztalatokat, az információkat gyűjteni.

Kérdése van? Kérdezzen orvos szakértőnktől!

(WEBBeteg összeállítás, lektorálta: Dr. Rákóczi Éva, infektológus)

További cikkek az új influenzáról

(Lektorálta: Dr. Rákóczi Éva, infektológus)

Cikkajánló