H1N1 fertőzés és a bakteriális tüdőgyulladás
megjelent:
Az Infektológiai Szakmai Kollégium közzétette a H1N1 fertőzéssel kapcsolatos terápiás ajánlását. Az eddigiekben a legnagyobb bizonytalanságot az okozta, kinek, mikor, hogyan kezdjék el a vírus elleni kezelést.
A fentiek megértéséhez, átgondolásához lássunk néhány információt általánosságban a bakteriális tüdőgyulladásokról.
A nem kórházban kialakuló, tehát úgynevezett „otthon szerzett” tüdőgyulladást az átlag populációban leggyakrabban egy olyan baktérium (Streptococcus pneumoniae) okozza, amely ellen rendelkezünk hatékony védőoltással.
| Mire utalhat, ha egy bizonyos napszakban köhögünk? |
| A köhögés lehet akaratlan folyamat, de akaratlagosan is kiváltható mechanizmus, melynek célja valamilyen idegen anyag vagy nyák eltávolítása a légutakból. Milyen okokra vezethető vissza a reggelei, napközbeni és esti köhögés? |
Magyarországon kétféle oltóanyaggal rendelkezünk, és a kötelező oltásokba lassan beillesztik ezt az oltást is, jelenleg még csak ajánlott, de ingyenesen kérhető a gyermek háziorvosoktól kisgyermekkorban.
A felnőttek számára biztosított oltás a háziorvosoknál receptre felírható, és kérhető bárki részére. Az oltások nem tartalmazzák a baktérium összes szerotípusát, de a tapasztalati úton összeállított azon leggyakoribb szerotípusokat igen, amelyek súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Ha valaki ezt az oltás korábban megkapta, nyugodtabban alhat, mert sokkal védettebb ezen gyakori kórokozó által okozott tüdőgyulladással szemben.
Ez a védőoltás ajánlott minden olyan krónikus betegségben szenvedőknek, akik fogékonyabbak a fertőzésekre: cukorbetegek, elhízottak, daganatos betegek, szerv transzplantáción átesettek, krónikus szív-és érrendszeri-, tüdő -, máj -, vesebetegek, veleszületett immunhiányos betegek, és olyan betegek, akik betegségük miatt immunrendszert gátló gyógyszeres kezelésben részesülnek.
H1N1 vírusos tüdőgyulladás
| A tüdőrák tünetei |
| A tüdőrák korai stádiumában a tünetek szegényesek, nem specifikusak. Lehet esetleg enyhe köhögés, amelynek a beteg sokszor nem is tulajdonít jelentőséget, továbbá felléphet enyhe hőemelkedés, izzadékonyság. |
Az elsődleges H1N1 vírusos tüdőgyulladásra a magas láz, köhögés, gyorsan kialakuló légszomj jellemző. Vannak bizonyos laboratóriumi leletek, amelyeket megfigyeltek H1N1 fertőzött betegeknél, ha vírusos tüdőgyulladásra van gyanú, ezek a laktát-dehidrogenáz és a cholecystokinin emelkedése, illetve, ha alacsonyabb lymphocyta szám látható a vérképben.
A bakteriális felülfertőződés klinikailag nem mindig különíthető el könnyedén, főként ha már a beteg eleve valamilyen krónikus betegségben szenved.
A tartóssá váló lázas állapot, a köhögés fokozódása, köpetürítés, mellkasi fájdalom, gyengeség, folyadékhiány kialakulása, és a típusos laborvizsgálati eredmények (fehérvérsejtszám, gyulladásos értékek emelkedése), valamint a mellkasi röntgen elváltozások alapján mondható ki a feltételezett bakteriális tüdőgyulladás.
Az egyik amerikai közlemény adatai szerint 36 elhunyt gyermek 43%-nál fejlődött ki bakteriális fertőzés is, amelyet legtöbb eseteben Staphylococcus aureus és Streptococcus pneumoniae baktériumok okoztak.
Egy másik tanulmányban 77 felnőtt közül 22 betegben (28 százalék) jelentkeztek a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás tünetei, ebből 10 betegnél, azaz közel a betegek felénél mutatták ki a Streptococcus pneumoniae, 7 esetben pedig a Staphylococcus aureus kóroki szerepét.
A jelenlegi ajánlások alapján tüdőgyulladás gyanu esetén azonnal meg kell kezdeni mind a vírusellenes, mind az antibiotikum kezelést, egyidőben. Ezeknek a betegeknek kórházi megfigyelésre van szükségük, ahol biztonságban észlelhetők, és elláthatók. A krónikus betegségben szenvedőknél sajnos nagyobb az esély a súlyos szövődmények kialakulására.
(WEBBeteg - Dr. Rákóczi Éva, belgyógyász-infektológus)
