Hogyan terjed és fertőz a H1N1?
megjelent:
A főként 50 év alattiakat megbetegítő új influenza az esetek jelentős részében magától, egyéb influenzás megbetegedéshez hasonlóan 5-7 nap alatt gyógyul.
2009. február és április között rutinfelméréseket végeztek Mexikóban. Influenzás eseteket vizsgáltak, és több száz vírusmintát azonosítottak. Eleinte csak a szezonális influenza variánsai jelentek meg a tesztekben néhány B vírus mellett.
Honnan indult a sertésinfluenza?
Március végén azonban két-három sertésinfluenza vírusra emlékeztetető változatot is találtak, majd egy hónap múlva ezek száma robbanásszerűen megnőtt. Több mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sertésinfluenzát és a vírus több mint nyolcvan ember halálát okozta Mexikóban.
| Egyszerű és olcsó védekezés új influenza ellen |
| Egyszerű és olcsó megoldások is sokat segítenek a légúti vírusok ellen, állapította meg egy tanulmány. |
Április 25-ig legalább egy tucat esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok az Egyesült Államok délnyugati részében és Kansasban, és több sertésinfluenza-gyanús eset fordult elő New York nagyvárosi övezetében is. A kór -a globális, tömeges utazások révén- hamar átterjedt más kontinensekre is, köztük Európára.
Május 29-én mutatták ki Magyarországon az új influenzavírust, egy 27 éves brazil állampolgárnál.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) révén ekkor már tudott volt, hogy a H1N1 egy új törzse okozza a megbetegedéseket. Ennek lett a tudományos neve az új influenza A(H1N1) vírus.
Hogyan terjed emberről emmberre a vírus?
A sertésinfluenzát a múltban az emberek általában a sertésekkel való érintkezés útján kapták meg, de voltak olyan esetek, amikor nem volt kimutatható sertésekkel való érintkezés és a környezetben nem voltak sertések.
Már a mexikói járvány előtt is voltak példák az emberről emberre való terjedésre, de csak szoros kontaktus, illetve zárt csoportok esetében.
Az új vírus jóval gyorsabban terjedt és agresszívebbnek bizonyult, mint a megszokott szezonális influenzavírusok. Az eredmény: hamar kialakuló és komolyabb szervi megbetegedések, jóval több szövődmény és haláleset, elsősorban a fiatalabbak között.
Spanyolnátha - A H1N1 különösen virulens törzse
Külön említést érdemel az újinfluenzával együtt emlegetett spanyolnátha, aminek kórokozója a H1N1 egy különösen virulens előtörzse. Ez a törzs 1918 márciusa és 1920 májusa közt okozta a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.
Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban ölt meg fiatal felnőtteket, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.
A spanyolnátha elnevezés nem arra vonatkozik, hogy Spanyolországban jelent meg a kór, eredetileg ugyanis az amerikai kontinensen tűnt fel. Azért kapta a spanyolnátha nevet, mert a megjelenésekor még tartott az első világháború, és a hadban álló felek katonai cenzúrája megakadályozta, hogy az akkori sajtó beszámoljon a betegségről.
Attól tartottak ugyanis, hogy a betegség híre a gyengeség jele lehet, amit az ellenség kihasznál. Spanyolország viszont nem állt hadban, ezért az ottani sajtót nem korlátozta semmi.
A spanyolnátha vírusa azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, ráadásul négy év világháború tízmilliók szervezetét gyengítette le és tette szinte védtelenné, az egészségügy pedig igen elmaradott volt a maival összevetve egy ilyen járvány megfékezéséhez.
H1N1 - Hogyan lett világjárvány?
| Tanácsok az influenza ellen |
| Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. Bővebben: Hogyan erősítsük immunrendszerünket? |
A H1N1 globális terjedése és a betegségek számának rohamos növekedése oda vezetett, hogy június 11-én a maximálisra emelte a készültségi szintet az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ami egyet jelentett azzal, hogy negyven éve először hirdettek világjárványt. Utoljára 1968-ban történt ez meg, amikor a hongkongi influenza körülbelül egymillió ember halálát okozta.
A főként 50 év alattiakat megbetegítő új influenza az esetek jelentős részében magától, egyéb influenzás megbetegedéshez hasonlóan 5-7 nap alatt gyógyul.
A szövődményes esetek kimeneteléről a jelenleg ismert adatok alapján elmondható, hogy a halálesetek túlnyomó részének hátterében valamilyen rizikófaktor, vagy alapbetegség is fennáll. 2009. év végig világszerte 600 000 feletti volt az igazolt H1N1esetek száma.
Több mint hatezren haltak meg a fertőzés utáni szövődményektől. A megbetegedés zömében fiatal felnőttekre veszélyes. Súlyos lefolyás és halál alapbetegségben szenvedőknél, valamint a terhes nőknél következhet be.
Fontos még megemlíteni az újinfluenza vírusának hatékonyságát, illetve és erejét. Nem sokkal az után, hogy a WHO kihirdette a világjárványt már találtak olyan eset, amelyben a kórokozó ellenállónak bizonyult a jelenleg legfontosabb vírusellenes gyógyszerrel szemben. A rezisztenciát egy dán páciensnél tapasztalták, aki végül felépült az influenzából.
(FH)
