A bélgáz kialakulásának okai és a megelőzés lehetőségei

Mindenki termel bélgázt. A legtöbben úgy gondolják, hogy túl sokat is, és ha a gáz rossz időben és rossz helyen távozik, az kellemetlenséget okoz.

A puffadás a túlzott gyomor- vagy bélgáz termelés következménye. Ennek következménye a kellemetlen felfúvódás, böfögés vagy szellentés. A legtöbb ember naponta 14 alkalommal enged ki bélgázt.

Számos anekdota fűződik a puffadáshoz: Hippokratész szerint a szellentés szükséges az egészséghez, Claudius római császár pedig rendeletben biztosította mindenki számára, hogy bármikor szükségét érzi, megszabadulhat a gázoktól. Sajnos ezt Konstantin később visszavonta.

A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. A jellegzetes szagot a skatole, indol és kén-tartalmú vegyületeket tartalmazó gázok adják. A bélgáz gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja.

Ezek aránya nagyban függ a vastagbélben élő baktériumoktól, melyek segítik a gastrointestnalis traktusban fel nem szívódott élelmiszerek emésztését, mielőtt azok a vastagbélbe kerülnének.

A becslések szerint, 30-150 gramm emésztetlen étel éri el a végbelet szénhidrát formájában minden nap. Ez a mennyiség azonban változhat a diéta és az emésztőrendszer működése függvényében. A bélgáz kellemetlen szagát azok a kéntartalmú vegyületek okozzák, melyet bizonyos nem mindenkiben megtalálható baktériumok termelnek.

A puffadás okai

Az emésztőrendszeri túlzott gáz két forrásból származik: megnövekedett gázbevitelből (pl. túl sok levegő nyelése étkezés közben), vagy a végbélben található baktériumok által, melyek az emésztetlen ételeket bontják le.

Levegő nyelés (aerophagia) - Ez akkor fordul elő, ha étkezés közben túl sok levegőt nyel, vagy rossz szokása a tudattalan levegőnyelés.

• Egyes tevékenységek, mint a gyors ivás, rágógumizás, dohánytermékek használata, keménycukorka szopogatás, szénsavas italok fogyasztása, vagy szorongó emberek esetén a hiperventilláció túlzott levegő nyelést okoz.

• A legtöbben böfögés útján szabadulnak meg ettől a feleslegesen lenyelt levegőtől, míg a maradék gáz a vékonybélbe kerül. A levegő egy része felszívódhat, ám a maradék a vastagbélen keresztül a végbélbe kerül.

• A gáz elemzése segíthet eldönteni, hogy azt aerophagia (főleg nitrogén, oxigén és szén-dioxid) vagy baktériumtermelés (elsősorban szén-monoxid, hidrogén, metán) okozza.

Emésztetlen élelmiszerek lebontása - A szervezet nem képes megemészteni bizonyos szénhidrátokat (pl. cukor, keményítő, rost) a vékonybélben, mivel hiányoznak, vagy nem megfelelő számban állnak rendelkezésre a lebontásukhoz szükséges enzimek. Tehát ez a megemésztetlen étel a vékonybélből a vastagbélbe kerül, ahol ártalmatlan baktériumok bontják le, miközben hidrogén, szén-dioxid és az emberek harmadában metán képződik. Ezek a gázok a végbélen át távoznak.

A puffadásra hajlamosító ételek fogyasztása -Egyeseknél gázosodást okoznak, míg másoknál nem járnak semmilyen tünettel. A legtöbb élelmiszer, mely szénhidrátot tartalmaz, gázosodásra hajlamosít.

Ezzel szemben a zsírok és fehérjék csak kevés gázt termelnek. Az alábbi élelmiszerek hajlamosítanak gázképződésre:

• Bab – A bab nagymennyiségű összetett cukrot, raffinózt tartalmaz. Kisebb mennyiségben található a káposztában, kelbimbóban, brokkoliban, spárgában és a teljes kiőrlésű gabonákban.

• Keményítő – A legtöbb keményítő (burgonya, kukorica, tészta, búza) gázt termel a vastagbélben való lebomlás során. A rizs az egyetlen olyan keményítő, mely nem okoz gázokat.

• A fruktóz - Természetes formában található meg a hagymában, articsókában, körtében, és búzában. Édesítőszerként használják a gyümölcslevekben és üdítőitalokban.

• Barna sör és vörösbor

• Szorbit – Ez a fajta cukor természetesen található meg az almában, körtében, őszibarackban, szilvában. A cukormentes rágógumik és diétás termékek édesítésére használják.

• Rostok – Számos élelmiszer tartalmaz oldható és oldhatatlan rostokat. Az oldható rostok könnyen oldódnak vízben, a puha, zselészerű textúrájúak a belekben. Megtalálhatóak a zabkorpában, babban, borsóban, legtöbb gyümölcsben. Nem bomlik le amíg el nem éri a vastagbelet, ahol emésztése gázokat okoz. Az oldhatatlan rostok, lényegében változatlan formában haladnak át a beleken, és elenyésző gázképződéssel járnak. A búzakorpában és egyes zöldségekben találhatóak.

Laktáz hiány – A bélgázok másik fontos forrása a laktázhiány (laktózintolerancia), mely hatására a tejtermékekben található laktózt nehezen emészti meg a szervezet. Az effajta puffadás gyakran társul hasmenéssel és görcsökkel, de csakis akkor, mikor a gáz jelentkezik. Mivel az életkor előrehaladtával csökken az enzim szint a szervezetben, az idősebbek egyre nagyobb mértékű bélgáz termelést tapasztalnak a tejcukortartalmú ételek fogyasztása után.

Egyéb problémák is okozhatják az élelmiszer lassú felszívódását, mely növeli a bakteriális tevékenységet:

• Felszívódási zavarokat okozhat a hasnyálmirigy enzimtermelésének csökkenése, vagy az epehólyag, illetve a bélnyálkahártya problémái.

• Ha a vastagbélben való átjutás valami oknál fogva lelassul, az lehetőséget biztosít a baktériumoknak a maradék anyag erjesztésére. Ezért ha a bélműködése lelassul, vagy székrekedést tapasztal, ahhoz általában puffadás is járul.

• A székelési szokások megváltozását eredményezheti:
  - a rostokban szegény táplálkozás,
  - paraziták,
  - gyulladásos bélbetegség,
  - bélelzáródás,
  - alacsony pajzsmirigy működés,
  - narkotikumok használata.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvoshoz, amennyiben a puffadás mellé az alábbi tünetek járulnak:

• görcsös diszkomfort,
• megváltozott székelési szokások,
• hasmenés,
• székrekedés,
• véres széklet,
• láz,
• hányinger,
• hányás.

Mit lehet tenni a puffadás ellen?

A tapasztalat azt mutatja, a puffadás leggyakrabban étrendváltoztatással, gyógyszerrel, vagy kevesebb levegő nyelésével kezelhető. Ha a problémája böfögés, lassan egyen, ne rágózzon és ne szopogasson kemény cukorkát, továbbá kerülje a magas zsírtartalmú élelmiszereket.

Vezessen étkezési naplót, és figyelje meg, mely ételek okozzák a tüneteit. Ha a gázképző ételeket kerüli, az jelentős megkönnyebbülést hoz.

Ha laktóz intoleranciában szenved, kerülje a tejtermékek fogyasztását, illetve fogyasszon laktáz enzimet, mely vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, és segíti a tejcukor emésztését.

Győződjön meg arról, hogy műfogsora megfelelően illeszkedik! Amennyiben szorongás okozza a túlzott levegőnyelést, próbálja ki valamelyik stresszkezelő módszert (pl. jóga, meditáció, hobbi).

Az orvosi kezelés magában foglalja az antibiotikumok használatát, amennyiben a tápcsatornában a baktériumok elszaporodása vagy paraziták jelenléte bizonyított.

A savlekötők csökkentik a böfögést, ám a bélgázokra nincsenek hatással. Étkezés előtt vegye be őket! Az aktív széntabletta a vastagbél gázosodását enyhíti. Közvetlenül étkezés előtt, és étkezés után egy órával vegye be!

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos