Felhasi diszkomfortérzés - A diszpepszia tünetei és kezelése

A diszpepszia egy általános gyűjtőfogalom, szó szerint rossz emésztést jelent. Beletartozik minden hétköznapi emésztési problémánk, melynek közös vezető tünete a felhasi diszkomfortérzés.

A diszpepsziához tartozó tünetek

Diszpepszia során több különböző tünet akár egyszerre is jelentkezhet, míg sokan csak egy-egy panaszt tapasztalnak. A tünetek mértéke és intenzitása egyénileg szintén eltérő lehet. A diszpepszia krónikus elváltozás, ami kisebb-nagyobb szünetekkel, de állandóan visszatérő panaszokat okoz. Általában ártalmatlan, inkább kellemetlenséget okoz.

A leggyakoribb tünetek:

• korai teltségérzet étkezés közben,
• étkezés után kellemetlen teltségérzet,
• felhasi fájdalom,
• gyomorégés,
• éhségfájdalom,
• böfögés,
• émelygés.

Ritkábban előforduló tünetek:

• hányinger,
• puffadás,
• mellkasi fájdalom is előfordulhat, ez esetben fontos elkülöníteni a tüneteket a kardiológiai eredetű panaszoktól.

Mikor forduljon orvoshoz diszpepsziával?

A diszpepszia általában nem jelez valós egészségkárosodást, csupán kellemetlenséggel járnak a panaszok, alkalmanként komoly betegségek is meghúzódhatnak a háttérben. Mindenképp érdemes szakembert felkeresni akkor, ha a panaszok két hétnél tovább tartanak, vagy fogyás, étvágytalanság, hányás, fekete széklet vagy sárgaság jelentkezik! Abban az esetben is indokolt orvoshoz fordulnia, ha nehézlégzést, kifejezett mellkasi fájdalmat tapasztal.

Milyen okok állhatnak a háttérben?

Legegyszerűbben azt lehetne mondani, hogy a felgyorsult életvitelünkkel nem tudott lépést tartani a gyomrunk. A diszpepszia kiváltó oka gyakran a túlzásba vitt, nagy mennyiségű táplálkozás, a kapkodó, gyors étkezés, a zsíros-olajos, vagy a túlzottan feldolgozott, mesterséges aromákkal, ízfokozókkal dúsított ételek fogyasztása. A túlzott fűszerhasználat, a sok koffein, a túlzásba vitt alkohol-, csokoládé, szénsavasital-fogyasztás, a dohányzás, a stressz szintén az életmódunkkal kapcsolatos okot jelentenek.

Az életmód tényezők mellett diszpepsziát okozhatnak gyógyszerek (antibiotikumok, fájdalomcsillapítók szedése), valamint számos betegség: gyomorhurut, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, gyomorfekély, epekövesség, gyomorrák, különböző anyagcserebetegségek stb. - szintén okozhat diszpepsziás tüneteket.

Ha a kivizsgálás során valamilyen szisztémás, vagy/és anyagcserebetegség nem igazolódik, akkor funkcionális diszpepszia lehetősége merül fel, amely azt jelenti, hogy a gyomor emésztési működése és a táplálék vékonybélbe juttatása károsodott. Ilyen ok lehet a bélmotilitás zavara, a nyombél túlzott savterhelése, az idegrendszeri szabályozással kapcsolatos zavar, bélrendszeri fertőzés, illetve jelentkezhet pszichiátriai kórképek (depresszió, szorongás) pszichoszomatikus eredetű emésztési panaszaként is.

A diszpepszia kezelése

Alapvetően fontosak az életmódbeli tanácsok, azaz a gyors, kapkodó étkezések kerülése, kerülje a fűszeres, zsíros ételeket, a dohányzást, a koffeint, a szénsavas italokat. Ezek mind károsíthatják a gyomornyálkahártyát belülről bevonó védőréteget, ami ellenáll a gyomorsavnak. Ha ez a védőréteg sérül és tartósan fennmaradnak a kiváltó faktorok, akkor gyomorfekély is kialakulhat. Mozogjon rendszeresen, kerülje a stresszt, legyen normál tartományban a testsúlya. Ezek a tényezők a megfelelő gyomor és bélmozgás, ürülés biztosításáért felelősek.

Ha az életmódváltás nem hozza meg a várt enyhülést, érdemes háziorvoshoz, vagy gasztroenterológushoz fordulni. Ha magunktól elkezdünk szedni gyógyszereket, amik másnak is beváltak hasonló panaszokra, lehet, hogy az esetünkben is megoldást nyújtanak, de az is lehet, hogy elfedik egy komoly betegség tüneteit, ami így kezeletlenül marad és tartós egészségkárosodást is okozhat.

Az alkalmazott orvosi kezelés részeként a tünetek függvényében használhatóak különböző típusú gyógyszerek: a gyomorsav-problémák kezelése során is használt gyomorvédők, H2-receptor-blokkolók, protonpumpa-gátlók, prokinetikumok, antibiotikumok, antidepresszánsok stb.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász