A limfómák fajtái és tünetei - A limfóma világnapja
A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, azonban eredményesen kezelhető betegség, mivel ma Magyarországon a follikuláris es diffúz nagy B - sejtes limfomákon túl már a krónikus limfocitás leukemiás (CLL-es) betegek is hozzájutnak a legmodernebb célzott immunterápiához a kijelölt hematológiai centrumokban.
Sajnos a későn, már előrehaladott állapotban szakorvoshoz kerülő betegek gyógyulási esélyei jelentősen csökkennek. Magyarországon évente körülbelül 2500 új beteget diagnosztizálnak. A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét. A diagnózis megállapítását késleltetheti, hogy a betegek többsége panaszmentes, vagy olyan tüneteket észlelnek, amelyek más betegségeknél is jelentkezhetnek.
A leggyakoribb jelek: tartós vagy visszatérő láz, erős éjszakai izzadás, nem szándékos és jelentős fogyás, fáradékonyság, étvágytalanság és a nyirokcsomók megnagyobbodása.
Szeptember 15. – Limfóma Világnap |
Ezen a napon a Föld szinte minden országában igyekeztek felhívni az emberek figyelmét erre a rejtőzködő, kevéssé ismert, rosszindulatú betegségre, a limfómára. A Magyar Rákellenes Liga immár 7. alkalommal rendezi meg a Limfóma Világnapot, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a rejtőzködő betegségre! A kezdeményezés az Egyesült Államokból ered: 2004-ben a színész Rob Lowe hívta életre azzal a céllal, hogy orvosok, nővérek, betegszervezetek, betegek és családtagjaik összefogásával szervezzenek közös tájékoztató kampányt a limfómáról. 2006-ban már 20 ország csatlakozott a nemzetközi eseményhez. Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel a kezdeményezést és az orvos szakma kiemelkedő szakértőit felkérve immár hetedik éve szervez betegtájékoztató, felvilágosító programot a Limfóma Világnap tiszteletére a sajtó, a betegségben érintettek, és a közvélemény számára. A Limfóma Világnap a Magyar Rákellenes Liga megbízásából, a Roche (Magyarország) Kft., a Celgene Kft., a Kéri Pharma Csoport, a Janssen Cilag Kft. és a PET POZITRON Kft. támogatásával valósult meg, idén is a Daylight Kommunikációs Intézet szervezésében. Információs telefonszámunk: 06-30-9-225413 |
A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokkal jár, így például a gyomorban kifejlődő betegség hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Az egyéni túlélési esélyét meghatározza, hogy a betegség mennyire kiterjedt, a tüneteket milyen stádiumban észlelik, és hogy a beteg mikor fordul orvoshoz.
A nyirokrendszer sejtjei, a limfociták (immunsejtek) minden szervünkben (pl. lép, csontvelő, tüdő, gyomor, máj, bélrendszer vagy néha az agy) megtalálhatóak, így nem csoda, hogy a tünetek is igen szerteágazóak lehetnek. A limfóma egyes altípusai leginkább a fiatal felnőtteket érintik, míg mások az idős korra jellemzőek. A limfóma sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert.
A limfómák két fő típusa
A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin-limfóma – amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el – és a Non-Hodgkin-limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet véglegesen meggyógyítani nem, csak hosszan tünetmentesen, egyensúlyban lehet tartani. A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek. Ezek közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B- sejtes limfóma. Ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét.
A WHO felosztás szerint a gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak. Napjainkban többféle kezelés ismert, annyit viszont tudomásul kell venni a betegnek és a családnak, hogy a kezelés egyénre szabott, már csak azért is, mert nincs két egyforma limfómás beteg.
A gyógyulási esélyük szintén más és más. Ha a betegséget frissen diagnosztizálták, ha a kór agresszív, illetve meghatározó, akkor eltérő a kezelés milyensége és a hogyanja. Akkor is, ha kiújult, ha indolens. Típusától, osztályától, a limfómás egészségi állapotától, életkorától is eltérő módon és szerekkel gyógyítanak.
A sugárkezelés akkor hatásos, ha a betegség a test néhány területére lokalizálódik. A nagy dózisú kemoterápia egy további kezelési lehetőség, és egyes betegekben hatásos lehet. Hátránya, hogy elpusztítja a csontvelőt, ami őssejt transzplantációval állítható helyre.
Limfómákról bővvebben a WEBBetegen |
A Hodgkin-limfóma: Az ún. Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Ebstein-Barr Vírus (EBV) fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés. A limfómák ezen csoportja igen gyakori, a rosszindulatú limfómák közel 50 százalékát teszi ki. A férfiakat gyakrabban érinti a megbetegedés, főleg a 20-40 éves korosztályt. Olvasson bővebben a Hodgkin-limfómáról A Non-Hodgkin-limfóma:A Non-Hodgkin-limfóma több kórfolyamatot foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában. Olvasson bővebben a Non-Hodgkin-limfómáról Milyen tünetek utalhatnak leukémiára? A leukémiák kezdeti tünetei általánosak, általában enyhék és nem specifikusak. Igen nehéz ezért a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt kevesen fordulnak időben orvoshoz, és a panaszok sem utalnak egyértelműen a leukémiára. Akut és krónikus leukémiák |
Tovább A nyirokrendszer daganatai
(WEBBeteg/Limfoma.hu/Rakliga.hu)